Mikes International - Hollandiai Magyar Szövetség

VIII. évfolyam, 2. szám Mikes International Volume VIII., Issue 2.
_____________________________________________________________________________________
47-50 évesek száma (civilizációs betegségek), ezenfelül viszont általános gyarapodás a legfelsőbb korhatárig. Köztudomású,
hogy a népszaporulat biztató fejlődésének a biztosítéka éppen a hat éven aluli gyermekek minél nagyobb száma a 6-12
évesekhez mérten. Égy népközösség életképessége és egyben fennmaradása nemzedékeinek életkorától válik függővé.
Pontos adatok hiányában nehéz feladat hű képet rajzolni a romániai magyarság mostani népmozgalmának belső
összefüggéseiről és további alakulásáról. Demográfiájának jelenlegi problémái szorosan összefüggenek a románság népesedési
viszonyaival. A magyar lakosság szaporulati indexe is többe-kevésbé a román lakosságéhoz hasonlóan — az általános országos
törvényszerűségek szerint alakul. Fenti általános következtetések tehát nagyjában a magyar nemzetiség kategóriájára is
vonatkoznak. A háborús körülmények, az egyéni gazdálkodás megszűnése, illetve a föld, a hagyományos létalap családi
értékének a megsemmisülése a többségi nemzetet is érintik. Vannak azonban más, igen nagy horderejű tényezők, amelyek a
legnagyobb mértékben befolyásolják a népszaporulat alakulását, a népesség változásait, de amelyek előnyeiben nem egyformán
részesül kisebbségi és többségi nemzet. Elsősorban gazdasági-társadalmi és politikai tényezőkre gondolok, de nem csekélyebb
jelentőségűek a szellemi-lélektani determinánsok, vagy a nemzeti öntudat fokozata sem. Az általános gazdasági-társadalmi
hátránynak, a magyarnyelvű iskoláztatás problémáinak elkerülhetetlenek a negatív demográfiai kihatásai. A gazdasági és
társadalmi helyzet, mint alapvető tényezők, elsősorban a termékenység és halandóság szintjét befolyásolják. A kisebbségi élet
első negyedszázadában, a nacionalista földbirtok-politika a román lakosság részét földhöz juttatta, míg a magyar
elszegényedett, élettere megszűkült és elvándorlásra kényszerült. (Székelyföld). A többlet valahol az ország területén meg van
ugyan, de elkallódik, beolvad. A mezőgazdaság kollektivizálása átmenetileg helyreállította a magyar és román parasztság
között az egyensúlyt, ami azonban a sikertelen birtok-politika következtében nem vált tartóssá. Újabb társadalmi átrétegeződés
indult folyamatba az iparosítás fokozásával, területi és népesedési mobilitás, amelynek bár magyar és román egyaránt
részvevőjévé vált, de a népesedést pozitívan befolyásoló kihatásai nem érvényesülnek egyformán egyes diszkriminatív
intézkedések miatt.
Végső konklúzióként megállapítható, hogy országos viszonylatban mérve, Románia magyar népességének az alakulása
jelen pillanatban bíztató képet mutat. Az iparosodással járó nagy átalakulások azonban az elkövetkezendő évtizedekben
lényeges változásokat idéznek majd elő a népességi struktúrában, amelynek demográfiai következményei egyelőre
felmérhetetlenek és beláthatatlanok. Sok minden függ attól, hogy az ipari központokba áramló magyar nemzetiségű lakosság
meg tudja-e őrizni továbbra is nemzeti tudatát és népi jellegzetességeit.
HIGHLIGHTS FROM THE 20 th CENTURY HUNGARIAN PRESS IN THE WEST
In this selection one encounters four writings of Elemér Illyés, all published in the periodical Catholic Review (Katolikus Szemle). Mr. Illyés
focuses his research on the past and present of Transylvania. The writings presented in this selection bear the following titles:
Problems of Hungarian Culture in Romania
Problems of the Permanent Education of Hungarians in Romania
The Freedom of Thought
Demographic Problems of Hungarians in Romania
~ ~ ~ ~ ~ ~
_____________________________________________________________________________________
© Copyright Mikes International 2001-2008 152