Mikes International - Hollandiai Magyar Szövetség
Mikes International - Hollandiai Magyar Szövetség
Mikes International - Hollandiai Magyar Szövetség
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
VIII. évfolyam, 2. szám <strong>Mikes</strong> <strong>International</strong> Volume VIII., Issue 2.<br />
_____________________________________________________________________________________<br />
Elsősorban ott telepedett be a román lakosság a székely megyékbe, ahol nemesi birtokok voltak, továbbá, a Kárpátok átjáróinál<br />
(Gyimes, Ojtoz, Bodza, Békás) és a legújabb időkben alakuló ipari központokban: Udvarhely területén Szentegyházasfalu,<br />
Székelyudvarhely, Csíkban Balánbánya, Csíkszereda, Kovászna (Háromszék) megyében Kézdivásárhelyen,<br />
Sepsiszentgyörgyön. A Kovászna megyei Bodzafordulót (Intorsătura Buzăului) az egykor jelentéktelen kis falut városi rangra<br />
emelték, lakossága elérte a 15,934 lelket amelynek nagy része az Ókirályságból betelepített román nemzetiségű. Tekintélyes<br />
számban vannak a székely megyék területén közigazgatási tisztviselők, munkások, tanítók, tanárok és az iskolák román tanulói.<br />
Már a harmincas évek közepén, főként Udvarhely megyében, nagyszámú római katolikus székely tért görög keleti vallásra az<br />
úgynevezett « térítések » idején, a román hangzású neveket pedig « névelemzés » folytán románnak nyilvánították.<br />
Az eddigi adatokból kitűnik, hogy a székely területeken a közelmúltban és ma is a magas természetes szaporulat<br />
következtében egy állandó népességnövekedés van folyamatban. Mégis, mi az oka, hogy ennek ellenére a népesség tényleges<br />
szaporulatában veszteség mutatkozik, stagnáció, vagy alig emelkedő irányzat? Az ok már közismert: a szaporodásbeli többlet,<br />
a munkafölösleg, a köztudatban « székely népfölösleg »-ként ismert, melyet a szegényes föld, vagy a megszűkült élettér már<br />
nem tud eltartani, elvándorol, legtöbbjük az Ókirályság városaiba. A kimutatások szerint az elvándorlásra kényszerült kvóta a<br />
természetes szaporulat ötven százalékának felel meg. Egy régebbi kimutatás szerint 17 1880 és 1940 között a Székelyföld —<br />
Maros-Torda nélkül — 145.000 lélekkel gyarapodik, ami évi 5 ezrelékes szaporulatnak felel meg, szemben e terület 9-10<br />
ezrelékes szaporulatával. Tehát a 145.000 lélek fele « mozgó elemmé » lett. Az elvándorlások demográfiai következményei is<br />
köztudomásúak: az elvándorolt tömegeknek az óromániai városokban való elproletarizálódása, elkallódása. Egy archaikus<br />
kötelék lazult meg ezáltal és értékrendszerek módosultak 18 . Kétségtelen, hogy az újonnan alakult székelyföldi ipari telepek 19<br />
lekötik a munkafölösleg egy részét, de az újkori agrárproletariátus, ma is a legközelebb fekvő nagyobb ipari központokba<br />
vándorol. Ez a mobil népesség, az ingázókat is beleértve, az érintett területek lakosságának 20 százalékát alkotja.<br />
A négy székely megye, a Székelyföld magyar nemzetiségű összlakossága, az 1967 július 1-i kimutatások szerint, 643.729<br />
lélek. Ha 13 ezreléket veszünk a természetes szaporulat utolsó négy évi átlagának, akkor négy év alatt (1967-1971) a négy<br />
székely megye magyar népességének 33.729 fővel kellett volna szaporodnia. A tényleges elvándorlás ma már amúgyis<br />
tetemesen csökkent, számarányát kiegyenlíti a vallásfelekezetek hibás kiértékelése folytán támadt statisztikai veszteség. Ezek<br />
szerint tehát ma hozzávetőlegesen 676.729 magyar nemzetiségű lakos él a Székelyföld területén. Mivel a gyermekhalandóság a<br />
legtöbb helyen szinte a nullára csökkent s az egyre fokozódó iparosítás mindinkább leköti a munkafölösleget, a következő<br />
évtizedekben további lakosságnövekedés várható. Ezzel a Székelyföld pótolni tudja egyes magyarlakta vidékek demográfiai<br />
veszteségeit.<br />
Brassó magyarsága<br />
A romániai magyar nemzetiség egy elég nagy része Brassó övezetében él és pedig az 1966 március 15-i hivatalos<br />
statisztika kimutatása szerint Fogaras megyét is beleszámítva 66.596 lélek, a megye lakosságának 14,8 százaléka. A megye<br />
összlakossága 1967-1971-ig 28.726 lakossal növekedett, természetes szaporulata 17,9 ezrelékről (1967) az 1971-es évre 9,1<br />
ezrelékre zuhant. A magyarság számarányáról 1966 óta nincsenek adataink, de több részlettanulmány felhasználásával<br />
megállapítható, hogy a magyar elem természetes szaporulata jóval magasabb, mint az együttlakó német lakosságé, és nem<br />
alacsonyabb a románokénál. Az egykori Hétfalu 1950 óta Szecseleváros, csángó-magyar falvaiban ma nagy a gyermekáldás.<br />
Például Tatrangon, vagy Apácán, 1968 óta megkétszereződött a születések száma. A most Brassó megyéhez tartozó magyar<br />
Olthévizen az 1964 évi 6,4 ezrelékes szaporulat 1969-ig 16,6 ezrelékre emelkedett. Ha a hivatalos statisztika 14,8 százalékos<br />
arányszámát, mint kulcsszámot vesszük, akkor a magyarság létszáma a megyében a 28.726-os alapon 1966 és 1971 között<br />
4.251 lélekkel gyarapodott, vagyis 1971-ben a magyarság száma Brassó megye területén 70.847 lélek volt. A két utolsó évi 9<br />
ezrelékes átlagos természetes szaporodást és az állandó bevándorlást hozzászámítva, 1973-ra újabb 4-5 ezres gyarapodásra<br />
számíthatunk. Ennyi a hivatalos statisztika szerint. Következtetések alapján azonban megállapítható, hogy a magyar elem<br />
létszáma a Brassó-Fogaras térségben 100.000 lakoson felül van. Ebből körülbelül 50 százalék Brassóban, illetve a<br />
külvárosokban, 20 százalék Brassó környékén, főként Szecselevárosban (volt Hosszufalu 13-14.000), a többi pedig Fogarason<br />
és a megye területén, szórványokban él. Brassó új magyar bevándorlóiról, letelepedésük hálózatáról és kiterjedéséről,<br />
társadalmi helyzetükről még nincsenek pontos felmérések. Egy részük elproletarizálódott, a társadalmi létrán másod- vagy<br />
harmadrangra csúszott.<br />
Brassó alig félszázaddal ezelőtt még magyar többségű város volt. Összlakossága az 1910 évi magyar népszámlálás szerint<br />
41.056, ebből magyar 17.831, román 11.786 és német. Az 1920 évi román népszámlálás szerint az összlakosság 40.335,<br />
17<br />
<strong>Magyar</strong> Statisztikai Közlemények és Sabin Manuilă: Tendinţele mişcării populaţiei în judeţele Transilvaniei in anii 1920-27. Buletinul<br />
Demografic I-VIII.<br />
18<br />
Az úgynevezett « székely kérdés » már 1902-ben, a csíktusnádi székely kongresszuson is felvetődött.<br />
19<br />
A régi Udvarhely megyében Székelyudvarhely, Szentkeresztbánya, a régi Csík megyében Balánbánya, Csíkszereda, a régi Háromszék<br />
megyében Bárót, Kézdivásárhely és Sepsiszentgyögy ipara, ahol legújabban nagyszabású műszergyár is nyílt.<br />
_____________________________________________________________________________________<br />
© Copyright <strong>Mikes</strong> <strong>International</strong> 2001-2008 147