01.10.2013 Views

Mikes International - Hollandiai Magyar Szövetség

Mikes International - Hollandiai Magyar Szövetség

Mikes International - Hollandiai Magyar Szövetség

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

VIII. évfolyam, 2. szám <strong>Mikes</strong> <strong>International</strong> Volume VIII., Issue 2.<br />

_____________________________________________________________________________________<br />

Elsősorban ott telepedett be a román lakosság a székely megyékbe, ahol nemesi birtokok voltak, továbbá, a Kárpátok átjáróinál<br />

(Gyimes, Ojtoz, Bodza, Békás) és a legújabb időkben alakuló ipari központokban: Udvarhely területén Szentegyházasfalu,<br />

Székelyudvarhely, Csíkban Balánbánya, Csíkszereda, Kovászna (Háromszék) megyében Kézdivásárhelyen,<br />

Sepsiszentgyörgyön. A Kovászna megyei Bodzafordulót (Intorsătura Buzăului) az egykor jelentéktelen kis falut városi rangra<br />

emelték, lakossága elérte a 15,934 lelket amelynek nagy része az Ókirályságból betelepített román nemzetiségű. Tekintélyes<br />

számban vannak a székely megyék területén közigazgatási tisztviselők, munkások, tanítók, tanárok és az iskolák román tanulói.<br />

Már a harmincas évek közepén, főként Udvarhely megyében, nagyszámú római katolikus székely tért görög keleti vallásra az<br />

úgynevezett « térítések » idején, a román hangzású neveket pedig « névelemzés » folytán románnak nyilvánították.<br />

Az eddigi adatokból kitűnik, hogy a székely területeken a közelmúltban és ma is a magas természetes szaporulat<br />

következtében egy állandó népességnövekedés van folyamatban. Mégis, mi az oka, hogy ennek ellenére a népesség tényleges<br />

szaporulatában veszteség mutatkozik, stagnáció, vagy alig emelkedő irányzat? Az ok már közismert: a szaporodásbeli többlet,<br />

a munkafölösleg, a köztudatban « székely népfölösleg »-ként ismert, melyet a szegényes föld, vagy a megszűkült élettér már<br />

nem tud eltartani, elvándorol, legtöbbjük az Ókirályság városaiba. A kimutatások szerint az elvándorlásra kényszerült kvóta a<br />

természetes szaporulat ötven százalékának felel meg. Egy régebbi kimutatás szerint 17 1880 és 1940 között a Székelyföld —<br />

Maros-Torda nélkül — 145.000 lélekkel gyarapodik, ami évi 5 ezrelékes szaporulatnak felel meg, szemben e terület 9-10<br />

ezrelékes szaporulatával. Tehát a 145.000 lélek fele « mozgó elemmé » lett. Az elvándorlások demográfiai következményei is<br />

köztudomásúak: az elvándorolt tömegeknek az óromániai városokban való elproletarizálódása, elkallódása. Egy archaikus<br />

kötelék lazult meg ezáltal és értékrendszerek módosultak 18 . Kétségtelen, hogy az újonnan alakult székelyföldi ipari telepek 19<br />

lekötik a munkafölösleg egy részét, de az újkori agrárproletariátus, ma is a legközelebb fekvő nagyobb ipari központokba<br />

vándorol. Ez a mobil népesség, az ingázókat is beleértve, az érintett területek lakosságának 20 százalékát alkotja.<br />

A négy székely megye, a Székelyföld magyar nemzetiségű összlakossága, az 1967 július 1-i kimutatások szerint, 643.729<br />

lélek. Ha 13 ezreléket veszünk a természetes szaporulat utolsó négy évi átlagának, akkor négy év alatt (1967-1971) a négy<br />

székely megye magyar népességének 33.729 fővel kellett volna szaporodnia. A tényleges elvándorlás ma már amúgyis<br />

tetemesen csökkent, számarányát kiegyenlíti a vallásfelekezetek hibás kiértékelése folytán támadt statisztikai veszteség. Ezek<br />

szerint tehát ma hozzávetőlegesen 676.729 magyar nemzetiségű lakos él a Székelyföld területén. Mivel a gyermekhalandóság a<br />

legtöbb helyen szinte a nullára csökkent s az egyre fokozódó iparosítás mindinkább leköti a munkafölösleget, a következő<br />

évtizedekben további lakosságnövekedés várható. Ezzel a Székelyföld pótolni tudja egyes magyarlakta vidékek demográfiai<br />

veszteségeit.<br />

Brassó magyarsága<br />

A romániai magyar nemzetiség egy elég nagy része Brassó övezetében él és pedig az 1966 március 15-i hivatalos<br />

statisztika kimutatása szerint Fogaras megyét is beleszámítva 66.596 lélek, a megye lakosságának 14,8 százaléka. A megye<br />

összlakossága 1967-1971-ig 28.726 lakossal növekedett, természetes szaporulata 17,9 ezrelékről (1967) az 1971-es évre 9,1<br />

ezrelékre zuhant. A magyarság számarányáról 1966 óta nincsenek adataink, de több részlettanulmány felhasználásával<br />

megállapítható, hogy a magyar elem természetes szaporulata jóval magasabb, mint az együttlakó német lakosságé, és nem<br />

alacsonyabb a románokénál. Az egykori Hétfalu 1950 óta Szecseleváros, csángó-magyar falvaiban ma nagy a gyermekáldás.<br />

Például Tatrangon, vagy Apácán, 1968 óta megkétszereződött a születések száma. A most Brassó megyéhez tartozó magyar<br />

Olthévizen az 1964 évi 6,4 ezrelékes szaporulat 1969-ig 16,6 ezrelékre emelkedett. Ha a hivatalos statisztika 14,8 százalékos<br />

arányszámát, mint kulcsszámot vesszük, akkor a magyarság létszáma a megyében a 28.726-os alapon 1966 és 1971 között<br />

4.251 lélekkel gyarapodott, vagyis 1971-ben a magyarság száma Brassó megye területén 70.847 lélek volt. A két utolsó évi 9<br />

ezrelékes átlagos természetes szaporodást és az állandó bevándorlást hozzászámítva, 1973-ra újabb 4-5 ezres gyarapodásra<br />

számíthatunk. Ennyi a hivatalos statisztika szerint. Következtetések alapján azonban megállapítható, hogy a magyar elem<br />

létszáma a Brassó-Fogaras térségben 100.000 lakoson felül van. Ebből körülbelül 50 százalék Brassóban, illetve a<br />

külvárosokban, 20 százalék Brassó környékén, főként Szecselevárosban (volt Hosszufalu 13-14.000), a többi pedig Fogarason<br />

és a megye területén, szórványokban él. Brassó új magyar bevándorlóiról, letelepedésük hálózatáról és kiterjedéséről,<br />

társadalmi helyzetükről még nincsenek pontos felmérések. Egy részük elproletarizálódott, a társadalmi létrán másod- vagy<br />

harmadrangra csúszott.<br />

Brassó alig félszázaddal ezelőtt még magyar többségű város volt. Összlakossága az 1910 évi magyar népszámlálás szerint<br />

41.056, ebből magyar 17.831, román 11.786 és német. Az 1920 évi román népszámlálás szerint az összlakosság 40.335,<br />

17<br />

<strong>Magyar</strong> Statisztikai Közlemények és Sabin Manuilă: Tendinţele mişcării populaţiei în judeţele Transilvaniei in anii 1920-27. Buletinul<br />

Demografic I-VIII.<br />

18<br />

Az úgynevezett « székely kérdés » már 1902-ben, a csíktusnádi székely kongresszuson is felvetődött.<br />

19<br />

A régi Udvarhely megyében Székelyudvarhely, Szentkeresztbánya, a régi Csík megyében Balánbánya, Csíkszereda, a régi Háromszék<br />

megyében Bárót, Kézdivásárhely és Sepsiszentgyögy ipara, ahol legújabban nagyszabású műszergyár is nyílt.<br />

_____________________________________________________________________________________<br />

© Copyright <strong>Mikes</strong> <strong>International</strong> 2001-2008 147

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!