Mikes International - Hollandiai Magyar Szövetség

VIII. évfolyam, 2. szám Mikes International Volume VIII., Issue 2.
_____________________________________________________________________________________
SEGESVÁRY, VIKTOR : VÁLASZ DEÁK ISTVÁN PROFESSZORNAK
Búcsú a nemzeti egység mítosza című cikkével kapcsolatban
Deák István a new yorki Columbia egyetem emeritus történelem professzora a Népszabadság Online 2008. február 10-i
számában közölt egy cikket Búcsú a nemzeti egység mítoszától címmel. Meglepő módon, a cikket másfél-két órán belül
eltüntették ebből a kiadásból.
Deák professzor cikkében azt óhajtja bizonyítani, hogy a „teljes nemzeti egység feltételezése, bárhol és bármelyik
korszakban, nemcsak történelmietlen, hanem káros is, mert a közvéleményt vágyálmokba ringatja… Érdemes a nemzeti
egységnek a manapság divatos és hamis definíciója helyett szembenézni a tényekkel." Deák professzor tétele szerint — a
magyar történelem minden nagy fordulópontját áttekintve Mohácstól 1956-os Forradalmunkig, — soha nem volt nemzeti
egység ezeknek a nagy eseményeknek a folyamán. Érvelését igyekszik más európai példákkal is alátámasztani, mint például
Jeanne d'Arc esetével vagy a szerb Koszovóra vonatkozó hagyománnyal. Ami a legszomorúbb, hogy az 1956-os
Forradalommal kapcsolatban is, melynek Deák professzor nem volt tanúja, olyan véleményeknek ad hangot (mint ahogy ezt
már tette régebben is), amelyek azok szemében, akik végig élték nemzetünk történetének ezt az utolsó, nagy fellobbanását,
mint e sorok írója is, szemében alaptalanok és kizárólag csak ideológiai meggyőződéseket tükröznek.
Ezért tartottam szükségesnek e cikkre egy, az alábbiakban közölt, választ írni:
„Professzor Úr!
Nagy megdöbbenéssel olvastam a Népszabadságban megjelent cikkét, mely egy újabb támadást jelent a magyar nép
hagyományaival és kultúrájával szemben. Különösképpen meglepett ez egy történész részéről, s csak az Ön ideológiai és
politikai motiváltságával tudom az indító okokat megmagyarázni. Ezért válaszomat is erre a térre fogom összpontosítani:
1. A nemzeti egység mítoszát Ön teljesen félremagyarázza. Ahogy Lipták Béla már jelezte válaszában, a nemzeti egység
nem egy 100 százalékos egyetértésben nyilvánul meg, ilyen soha, semmikor a történelem folyamán nem valósulhatott meg egy
népnél sem, mert minden korban, minden nép körében voltak hazaárulók, opportunisták, gyilkosok, külső vagy belső hatalmak
bérencei, akik lehetetlenné tették a teljes egységet. A nemzeti egység elsősorban különleges alkalmakkor nyilvánul meg,
amikor a nemzet túlnyomó része eggyé válik a saját fennmaradásáért folytatott harcban, létének és kultúrájának védelmében,
vagy a nemzeti lét egyes magasztos pillanataiban. Ilyen pillanat volt az 1956-os magyar Forradalom, s ezt csak az tudja
értékelni, aki ott volt, aki átélte azoknak az egyszerre dicsőséges és tragikus napoknak a hangulatát. Ez sem nem érzelmi, sem
nem racionális tapasztalat volt, hanem egy exisztenciális élmény.
2. Ön a modernitásnak a felvilágosodástól örökölt tévedésére alapozza érvelését, az abszolút individualizmus elméletére,
mely objektíven semmiképpen sem védelmezhető. Eszerint minden egyén autonóm, legfeljebb az jellemzi, hogy melyik állam
polgára, s a társadalom nem más, mint ezeknek az atomszerű lényeknek az összessége, akiknek egymáshoz semmi közük
nincsen. Ez a nézet egy alapvető tévedésen alapul, és csak a nyugati civilizációban uralkodik, ahol rettenetes
következményekkel járt a totalitáriánus rendszerek pusztításai következtében. Egy egyén nem lehet autonóm, hanem minden
korban és minden kultúrában egy közösségnek a tagja, s annak hagyományaiból meríti gondolatvilágát és erkölcsi
magatartásának jellemzőit. Egy egyén tehát egy közösség tagjaként lesz valóságos emberré, és a maga gondolataival és
tevékenységével hozzájárul a közösségnek és hagyományainak a kiteljesedéséhez. Így a nemzet végeredményben egy
népcsoport vagy népcsoportok kulturális és morális mivoltának öntudatosodása által jön létre, s ez történt a magyar nemzet
esetében is az elmúlt évszázadok folyamán. Ezért a nemzet fogalma önmagában is tükrözi a nemzet keretében élők egységét.
3. Köztudomású, hogy a magyar nemzet történelme folyamán különféle etnikai, vallási vagy más közösségek is a nemzet
tagjai voltak, mert annak kulturális és morális egységébe olvadtak, mint a magyar királyság alattvalói. Így a magyar nemzet
tagja volt Hunyadi János, Zrínyi, vagy Petőfi és Damjanich, akik nem a magyar etnikumból származtak, s ugyanúgy az erdélyi
zsidó kisebbség, melyet azért üldöztek a románok, mert teljesen része lett a magyar nemzet egységének. Történelmünk
megcáfolhatatlan bizonyítékkal szolgál tehát a magyar nemzet egységére vonatkozóan az elmúlt századok folyamán."
Segesváry Viktor
A politikai tudományok és a református teológia doktora
Az Egyesült Nemzetek fejlesztési programjainak volt igazgatója
Az 1956-os Forradalom alatt megalakult Keresztény Ifjúsági Szövetség társelnöke
_____________________________________________________________________________________
© Copyright Mikes International 2001-2008 15