12.07.2015 Views

Szociális munka csoportokkal : módszertani kézikönyv - MEK

Szociális munka csoportokkal : módszertani kézikönyv - MEK

Szociális munka csoportokkal : módszertani kézikönyv - MEK

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

4.1. Eset<strong>munka</strong> és /vagy csoport<strong>munka</strong>Ahogy már fentebb szó volt róla, napjaink szociális szolgáltatásait az eset<strong>munka</strong>-központúgyakorlat jellemzi. Egy más <strong>munka</strong>forma - jelen esetben - a csoport<strong>munka</strong>alkalmazásakor számolni kell a megszokásból származó nehézségekkel (eddig is ígycsináltuk, ezt ismerjük, így alakult, miért kellene másképp? stb.). Továbbá a kliensselvaló együttműködés első lépéseinek egyike annak eldöntése, hogy a feltárt problémákfényében milyen <strong>munka</strong>forma, módszer vezethet az adott helyzetben eredményhez.Éppen ezért fontosnak tarjuk, hogy az eset- és csoport<strong>munka</strong> kapcsán elgondolkodjunke két <strong>munka</strong>forma előnyein és hátrányain.4.1.1. „Csoport” az esetmunkában, „eset<strong>munka</strong>” a csoportbanA szociális munkában az eset<strong>munka</strong>, csoport<strong>munka</strong> (és közösségi <strong>munka</strong>) sok tekintetbenegymást átható, egymással kölcsönhatásba álló, egymásból következő és épülő<strong>munka</strong>formákat, módszereket, illetve eljárásokat jelent. Mindenki, aki a gyakorlatbandolgozik, előbb vagy utóbb eljut arra a felismerésre, hogy az esetmunkában érintettszereplők problémáinak hasonlósága, helyzetük azonossága, és a velük kapcsolatbanközönyösnek vagy elutasítónak bizonyuló környezet átformálása a kliensek csoportbaszervezését igényelné.A <strong>munka</strong>formák ilyetén összefüggése a szociális problémák létrejöttében szerepetjátszó tényezők többdimenziós természetéből ered, arra válaszul alakult így. Ugyanakkoraz egyes <strong>munka</strong>formák indikációja, a szakmai beavatkozások eljárása az egyén éskörnyezet viszonyrendszerében sokféle különbséget mutat, azaz módszertani értelembenaz eset<strong>munka</strong>, a csoport<strong>munka</strong> és a közösségi <strong>munka</strong> között határok húzódnak.Tévedés azonban e határokat a napjaink közkeletű felfogása szerint az egyéni eset<strong>munka</strong>,a családgondozás 6 és a csoport<strong>munka</strong> között meghúzni. Ugyanis ez a felosztás elfeledkezikarról, hogy a szociális esetmunkában az egyén a környezetével együtt értendő,azaz nem egyéni <strong>munka</strong>, még akkor sem, ha az esetvezetés folyamatában aktuálisanegy-egy érintettel foglalkozik a szakember.Vagyis a szociális munkában az eset<strong>munka</strong> mindig figyelembe veszi azt a kapcsolatrendszert,amely az egyént körbeveszi, elsősorban a családját, majd minden más fontoskapcsolatát. Ezért az esetmunkában is különféle kisebb-nagyobb csoportként leírhatótársas formációk vannak jelen, csakhogy ezek a csoportok természetes módon alakul-6 A családgondozás kifejezés egyik problémája, hogy ugyan a szociális szolgáltatásokhoz köthető, dehomályossá teszi a szakmai tartalmat. Amit ebből az elnevezésből biztosan tudhatunk, hogy családra vonatkozik,és hosszabb folyamatról van szó, mivel a gondozás szó erre is utal. Továbbá van a gondozás kifejezésnek egymásik meglehetősen problematikus oldala, mégpedig a szóban rejlő paternalizmus. Ezzel szemben a szociáliseset<strong>munka</strong> sokkal inkább behatárolja, hogy ki, milyen alapelvek mentén és milyen módszerekkel dolgozik. Sokszempontból érthetetlen, hogy a szociális területen érvényes törvények kerülik a nemzetközi kifejezéseket, ésolyan szakmai elnevezések maradtak érvényben, amelyek akkor keletkeztek, amikor nem voltak a szociálismunkához kapcsolódó szakmai végzettségek és világos tartalmak.23

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!