4.1. Eset<strong>munka</strong> és /vagy csoport<strong>munka</strong>Ahogy már fentebb szó volt róla, napjaink szociális szolgáltatásait az eset<strong>munka</strong>-központúgyakorlat jellemzi. Egy más <strong>munka</strong>forma - jelen esetben - a csoport<strong>munka</strong>alkalmazásakor számolni kell a megszokásból származó nehézségekkel (eddig is ígycsináltuk, ezt ismerjük, így alakult, miért kellene másképp? stb.). Továbbá a kliensselvaló együttműködés első lépéseinek egyike annak eldöntése, hogy a feltárt problémákfényében milyen <strong>munka</strong>forma, módszer vezethet az adott helyzetben eredményhez.Éppen ezért fontosnak tarjuk, hogy az eset- és csoport<strong>munka</strong> kapcsán elgondolkodjunke két <strong>munka</strong>forma előnyein és hátrányain.4.1.1. „Csoport” az esetmunkában, „eset<strong>munka</strong>” a csoportbanA szociális munkában az eset<strong>munka</strong>, csoport<strong>munka</strong> (és közösségi <strong>munka</strong>) sok tekintetbenegymást átható, egymással kölcsönhatásba álló, egymásból következő és épülő<strong>munka</strong>formákat, módszereket, illetve eljárásokat jelent. Mindenki, aki a gyakorlatbandolgozik, előbb vagy utóbb eljut arra a felismerésre, hogy az esetmunkában érintettszereplők problémáinak hasonlósága, helyzetük azonossága, és a velük kapcsolatbanközönyösnek vagy elutasítónak bizonyuló környezet átformálása a kliensek csoportbaszervezését igényelné.A <strong>munka</strong>formák ilyetén összefüggése a szociális problémák létrejöttében szerepetjátszó tényezők többdimenziós természetéből ered, arra válaszul alakult így. Ugyanakkoraz egyes <strong>munka</strong>formák indikációja, a szakmai beavatkozások eljárása az egyén éskörnyezet viszonyrendszerében sokféle különbséget mutat, azaz módszertani értelembenaz eset<strong>munka</strong>, a csoport<strong>munka</strong> és a közösségi <strong>munka</strong> között határok húzódnak.Tévedés azonban e határokat a napjaink közkeletű felfogása szerint az egyéni eset<strong>munka</strong>,a családgondozás 6 és a csoport<strong>munka</strong> között meghúzni. Ugyanis ez a felosztás elfeledkezikarról, hogy a szociális esetmunkában az egyén a környezetével együtt értendő,azaz nem egyéni <strong>munka</strong>, még akkor sem, ha az esetvezetés folyamatában aktuálisanegy-egy érintettel foglalkozik a szakember.Vagyis a szociális munkában az eset<strong>munka</strong> mindig figyelembe veszi azt a kapcsolatrendszert,amely az egyént körbeveszi, elsősorban a családját, majd minden más fontoskapcsolatát. Ezért az esetmunkában is különféle kisebb-nagyobb csoportként leírhatótársas formációk vannak jelen, csakhogy ezek a csoportok természetes módon alakul-6 A családgondozás kifejezés egyik problémája, hogy ugyan a szociális szolgáltatásokhoz köthető, dehomályossá teszi a szakmai tartalmat. Amit ebből az elnevezésből biztosan tudhatunk, hogy családra vonatkozik,és hosszabb folyamatról van szó, mivel a gondozás szó erre is utal. Továbbá van a gondozás kifejezésnek egymásik meglehetősen problematikus oldala, mégpedig a szóban rejlő paternalizmus. Ezzel szemben a szociáliseset<strong>munka</strong> sokkal inkább behatárolja, hogy ki, milyen alapelvek mentén és milyen módszerekkel dolgozik. Sokszempontból érthetetlen, hogy a szociális területen érvényes törvények kerülik a nemzetközi kifejezéseket, ésolyan szakmai elnevezések maradtak érvényben, amelyek akkor keletkeztek, amikor nem voltak a szociálismunkához kapcsolódó szakmai végzettségek és világos tartalmak.23
nak, és sajátos kapcsolat (vérségi, házastársi, baráti) fűzi egybe a szereplőket. Fontositt megjegyeznünk, hogy e sajátosságok nem jelentik azt, hogy egyszerűbb feladatotjelentene családokkal, a mindennapokban spontán alakuló szociális hálózatokkal foglalkozni.Az egyén, a család és a szűkebb környezet kapcsolatának megértése, átalakítása,e kapcsolatok történetisége, érzelmi töltöttsége, rögzült mintázatai, a szereplőkegymáshoz való közelsége, és a mindennapi élet esetlegessége miatt épp olyan idő-,energia- és tudásigényes feladat, mint a csoport<strong>munka</strong>.Másrészt a csoportmunkában is megjelenik az eset<strong>munka</strong> logikája, tudás és eszközrendszere.Az eset<strong>munka</strong> egyfajta folytatása lehet a csoport<strong>munka</strong> abban a tekintetbenis, hogy a szociális <strong>munka</strong> etikája, szakmai, módszertani elvei éppúgy érvényesülnek,mint esetmunkában. Másképpen fogalmazva, a csoportmunkában is szociális problémákkalfoglalkozunk, amely problémák egyéneket, csoportokat vagy egész közösségeketérintenek, és e problémákkal való megküzdés érdekében, a szociális <strong>munka</strong>eszköztárát felhasználva alakítjuk a csoportfolyamatokat.4.1.2. Az eset<strong>munka</strong> előnyei és hátrányaiAz eset<strong>munka</strong> és csoport<strong>munka</strong> e néhány alapvető összefüggésének ismertetése után,nézzük tehát a két <strong>munka</strong>forma előnyös és hátrányos oldalainak összefoglalását.Előnyök:• Az eset<strong>munka</strong> sokkal több és közvetlenebb lehetőséget nyújt a kliens vagy kliensektermészetes, mindennapi környezetébe való belépéshez, e környezet megismeréséhez.• Abba a környezetbe belépve, amelyben kliens otthonosan mozog, ahol él, a szociálisszakember sok fontos, más módon nehezen megszerezhető információhoz jut.• Az eset<strong>munka</strong> a fentiekből következően „valóság közelibb”, reálisabb térben ésidőben zajlik.• Az esetmunkában a szakember és kliens találkozási alkalmai rugalmasabban, azigényekhez jobban alkalmazkodva alakíthatóak.• A személy és környezet közeli helyzetekben a szakmai lépések, beavatkozásokgyorsabban, és az adott életszituációhoz igazítva tehetők meg.• Az esetmunkában jobban elkülöníthető a személyes és a nyilvános határa, amimiatt a kliensek számára érzékeny, diszkrét információk jobban védhetők.• Az eset<strong>munka</strong> célzottabb, a problémafókusz jobban tartható, a kapcsolat mélyebbé,közvetlenebbé tehető.• Az eset<strong>munka</strong> módszertana, gyakorlata elterjedtebb, egyes lépéselemei rutinnáváltak, ami biztonságot ad a szakembereknek.Hátrányok:• A szociális szakember és a kliens kapcsolata, a segítség kéréséből és a segítségadásából származó egyenlőtlen helyzetből következően aszimmetrikus. Bár a24
- Page 2: Szociális munkacsoportokkal1
- Page 7: 6.1.3.2. Gyakorlatok...............
- Page 11 and 12: en a földre való üléshez, lefek
- Page 13 and 14: Tovább nehezíti a helyzetet, hogy
- Page 15 and 16: 3. A szociális munka csoportokkal
- Page 17 and 18: Bernstein és Lowy, (Berstein/Lowy,
- Page 19 and 20: Kulcs kompetenciákNagykorú polgá
- Page 21 and 22: Ha a gyakorlati munka területén a
- Page 23: Másfelől a fenti modellek problé
- Page 27 and 28: • A csoport nagyobb nyilvánossá
- Page 29 and 30: 2. tábla: A szociális szolgáltat
- Page 31 and 32: 4.2.2. Kliens-utak problematikájaA
- Page 33 and 34: Az összeomlott kategória jelenti
- Page 35 and 36: 341. Egy közösségi házban műk
- Page 37 and 38: A beszélgetés során kiderült, h
- Page 39 and 40: 4.2.5.2. Kommunikációs szabályok
- Page 41 and 42: 1. az információ kérése: ”sze
- Page 43 and 44: 6. A napirendi pontokat olyan sorre
- Page 45 and 46: A tervezés szempontjából is töb
- Page 47 and 48: a munka, a létszámhoz képest kev
- Page 51 and 52: ivalizálás jelentkezhet. Ennek eg
- Page 53 and 54: Egy másik, a következőkben bemut
- Page 55 and 56: 54• Az akkreditált továbbképz
- Page 57 and 58: mákkal küzdenek. Lehet, hogy az e
- Page 59 and 60: vezetésére azonban mostanság ali
- Page 61 and 62: 5.3. A csoport indulását megelőz
- Page 63 and 64: Vagyis a szociális munkában a bel
- Page 66 and 67: A hazai szociális munka irodalmáb
- Page 68 and 69: Előnye: hagyja a tagokat a saját
- Page 70 and 71: ehozása, megalakulása mégiscsak
- Page 72 and 73: 6.1.3.2. Gyakorlatok„Ismeretségi
- Page 74 and 75:
Bemutatkozás szimbólumokkal, tár
- Page 76 and 77:
Javaslat: Ha mozgásában korlátoz
- Page 78 and 79:
„Szociometrikus ismerkedés”Cé
- Page 80 and 81:
• vagy aki párképzés következ
- Page 82 and 83:
Felkészülés: nem szükségesEszk
- Page 84 and 85:
„Kitörni és betörni, avagy egy
- Page 86 and 87:
hogy hathatós érvekkel igyekezzen
- Page 88 and 89:
Megjegyzés: a tapasztalat azt muta
- Page 90 and 91:
helyzetet nehezíti, hogy ebben a s
- Page 92 and 93:
port tartja fenn, bevonják, biztat
- Page 94 and 95:
„Galéria”Célja: Új téma bev
- Page 96 and 97:
mely okból is ered, hogy az érint
- Page 98 and 99:
„Egy év múlva”Célja: a tagok
- Page 101 and 102:
Az egyik, e két fogalom elméleti
- Page 103 and 104:
GyakoroltatásA gyakorlatok kiprób
- Page 105 and 106:
san kapcsolódnak a csoportmunkáho
- Page 108 and 109:
II. A beszélgetés vezetésének
- Page 110 and 111:
4. A tanácsadó a klienssel együt
- Page 112 and 113:
2. MellékletNégyzetgyakorlat seg