„Szociometrikus ismerkedés”Célja: hogy a csoporttagok az első lépéseket megtegyék önmaguk bemutatásábanés a másik megismerésében, és legyen alkalmunk ezen információkkapcsán kommunikálni egymással, illetve a csoportvezetővel.Eljárás: A csoporttagoknak elmondjuk, hogy kérdéseket teszünk fel nekik, ésaz általuk adott, rájuk illő válasznak megfelelően csoportosuljanak a helyiségkijelölt részén; a kérdések egyszerűek lesznek, és egymással való megismerkedéstsegítik. A vezető megfogalmazza a kérdéseit, majd kivárva, hogy a tagokelhelyezkednek, felteszi a következő kérdését, amely újabb átrendeződésteredményez. A feltett kérdések száma szerint a csoporttagok különféle csoportosulásokathoznak létre. (Vopel, 1996:69)Felkészülés: nem szükségesEszközök: nem szükségesTérigény: kérdésektől függően, 2 vagy több kiscsoport kialakításáhozalkalmas nagyságú helyiségIdőigény: a kérdések számától függ, és hogy kezdeményezünk-ebeszélgetést a részcsoportokban.Csoportméret: tetszőlegesJavaslat: a gyakorlatot nevezhetjük csoportos interjúnak is, amelyben a legegyszerűbbkérdésektől kezdve bonyolultabbak is feltehetünk; például, hogyki honnan érkezett (a településnév, vagy a távolság megjelölésével); ki reggelizettés ki nem; ki családos és ki egyedülálló; kinek van munkája, ki <strong>munka</strong>nélkülistb. Ezzel a technikával a heterogén csoportból egy adott kérdés szerintijellemző által, homogén alcsoportokat alkotunk. A kérdések egy része eldöntendő,ahol két vagy több válaszlehetőséget adunk meg, amely mentén elrendeződhetneka tagok. Az egy kiscsoportban kerülő egyes tagokkal a vezető beszélgetéstkezdeményezhet, például, akik reggelieztek, azok mit ittak és/vagyettek reggelire, vagy arra kéri az egy csoportba tartozókat, hogy ők beszéljékmeg ezt egymás között, ezzel is egymás közötti kommunikációra késztetve atagokat. A csoporttagok általában állva beszélgetnek, ezzel is megkönnyítve akövetkező kérdés szerinti átrendeződést, mozgást a csoportban.Megjegyzés: a csoportban való elhelyezkedés szokásos formája a körbeülés. Ennekelsődleges oka, hogy ezt az elrendeződési formát tekintik a vezetők a legdemokratikusabbnak,illetve szokásosnak. Abba azonban ritkán gondolnak bele,hogy a körbeülés a csoportokban egy mesterségesen teremtett helyzet, amelya kezdő szakaszban minden előnye mellett feszültséget eredményezhet a cso-77
porttagokban (egyáltalán nem biztos, hogy látszani és látni akarnak). Különösenolyanok esetében számíthatunk ilyen reakciókra, akik addig nem nagyontalálkoztak ezzel az elhelyezkedéssel (az iskolai, <strong>munka</strong>helyi stb.) az életükben.Az ilyen típusú gyakorlatokkal azonban megteremthetjük az átmenetet, illetveaz egyszerű és teljesíthető feladatokkal csökkenthetjük a feszültséget.6.2. Hatalom és kontroll6.2.1. A szakasz általános jellemzőiA csoportokban mindenki számára nyilvánvaló módon kezdetben a csoportvezetőnekvan hatalma; ő az elsőszámú tekintély. Mindezt támogatja az a kimondatlan feltevés is,hogy ő van az információk, a tudás birtokában, aki mögött egy szervezet áll. Egyesekfigyelme a hierarchiában legfelül álló vezető felé fordul, ezért a viselkedés neki szól.Hogy ki és milyen módon éri el a vezető figyelmét, nagyrészt az egyéni viselkedésimintáktól függ: a védelmet kereső behódolástól, a stréberségen át, a látványos érdektelenségkimutatásáig, vagy a folytonos ellenkezésig, küzdelemig terjedhet. Az egyénszempontjából a csoport többi tagja potenciális riválisnak tekinthető.6.2.2. Dinamikai jellemzőkNem tudatos módon, elsőként a vezetővel való kapcsolat minőségének látványos felmutatása,majd a többi résztvevőhöz való viszonyulások, a részvevők közötti rangsorfelállítása történik meg ebben a szakaszban. A rangsorban a legtöbben igyekeznek jópozícióhoz jutni, ami hatalmi harcokat megjelenítő személyközi konfliktusok kialakulásáhozvezet. A csoport többször átrendeződik, újabb és más szempontok alapjánválnak ki a befolyással rendelkező tagok, és miután hierarchiáról van szó, ez az átrendeződésnem megy indulatok, küzdelem nélkül.Hatalomhoz és kontrollhoz az jut, aki:• hitelesen mutatja az irányt és képviseli az erőt,• viszonylag sok résztvevő igényét tudja kifejezésre juttatni,és azoknak meg is felel,• akit a vezető gyakrabban megerősít, aki normákat hoz létre, vagy a normák föléhelyezi magát,• kellő távolságtartással figyel, időnként helytálló megjegyzéseket tesz, ezáltal jelezve,ha akar „célba talál”, anélkül, hogy őt magát „találnák el”,• a többiek és a vezető figyelmét érzelmileg felhívja magára,• a gyengeségeit hihetőnek mutatja be, ezáltal mások összetűzésre való hajlamátblokkolja,78
- Page 2:
Szociális munkacsoportokkal1
- Page 7:
6.1.3.2. Gyakorlatok...............
- Page 11 and 12:
en a földre való üléshez, lefek
- Page 13 and 14:
Tovább nehezíti a helyzetet, hogy
- Page 15 and 16:
3. A szociális munka csoportokkal
- Page 17 and 18:
Bernstein és Lowy, (Berstein/Lowy,
- Page 19 and 20:
Kulcs kompetenciákNagykorú polgá
- Page 21 and 22:
Ha a gyakorlati munka területén a
- Page 23 and 24:
Másfelől a fenti modellek problé
- Page 25 and 26:
nak, és sajátos kapcsolat (vérs
- Page 27 and 28: • A csoport nagyobb nyilvánossá
- Page 29 and 30: 2. tábla: A szociális szolgáltat
- Page 31 and 32: 4.2.2. Kliens-utak problematikájaA
- Page 33 and 34: Az összeomlott kategória jelenti
- Page 35 and 36: 341. Egy közösségi házban műk
- Page 37 and 38: A beszélgetés során kiderült, h
- Page 39 and 40: 4.2.5.2. Kommunikációs szabályok
- Page 41 and 42: 1. az információ kérése: ”sze
- Page 43 and 44: 6. A napirendi pontokat olyan sorre
- Page 45 and 46: A tervezés szempontjából is töb
- Page 47 and 48: a munka, a létszámhoz képest kev
- Page 51 and 52: ivalizálás jelentkezhet. Ennek eg
- Page 53 and 54: Egy másik, a következőkben bemut
- Page 55 and 56: 54• Az akkreditált továbbképz
- Page 57 and 58: mákkal küzdenek. Lehet, hogy az e
- Page 59 and 60: vezetésére azonban mostanság ali
- Page 61 and 62: 5.3. A csoport indulását megelőz
- Page 63 and 64: Vagyis a szociális munkában a bel
- Page 66 and 67: A hazai szociális munka irodalmáb
- Page 68 and 69: Előnye: hagyja a tagokat a saját
- Page 70 and 71: ehozása, megalakulása mégiscsak
- Page 72 and 73: 6.1.3.2. Gyakorlatok„Ismeretségi
- Page 74 and 75: Bemutatkozás szimbólumokkal, tár
- Page 76 and 77: Javaslat: Ha mozgásában korlátoz
- Page 80 and 81: • vagy aki párképzés következ
- Page 82 and 83: Felkészülés: nem szükségesEszk
- Page 84 and 85: „Kitörni és betörni, avagy egy
- Page 86 and 87: hogy hathatós érvekkel igyekezzen
- Page 88 and 89: Megjegyzés: a tapasztalat azt muta
- Page 90 and 91: helyzetet nehezíti, hogy ebben a s
- Page 92 and 93: port tartja fenn, bevonják, biztat
- Page 94 and 95: „Galéria”Célja: Új téma bev
- Page 96 and 97: mely okból is ered, hogy az érint
- Page 98 and 99: „Egy év múlva”Célja: a tagok
- Page 101 and 102: Az egyik, e két fogalom elméleti
- Page 103 and 104: GyakoroltatásA gyakorlatok kiprób
- Page 105 and 106: san kapcsolódnak a csoportmunkáho
- Page 108 and 109: II. A beszélgetés vezetésének
- Page 110 and 111: 4. A tanácsadó a klienssel együt
- Page 112 and 113: 2. MellékletNégyzetgyakorlat seg