Szociális munka csoportokkal : módszertani kézikönyv - MEK

6. A napirendi pontokat olyan sorrendbe kell állítani, hogy lehetőleg az élénk érdeklődéstkeltő legyen az első, és a csoportot egyesítő legyen az utolsó.7. Fel kell tüntetni a kezdés és befejezés időpontját.8. A napirendet és a tömör háttéranyagokat ne túl sokkal korábban adjuk ki, nehogya résztvevők elveszítsék őket.9. „Egyéb fontos kérdések” pontot csak akkor vegyük fel napirendek közé, ha erreszámítani lehetett, egyébként csak időpazarlás, és sokszor taktikusan a hoszszabbidőt igénylő bonyolult esetek felvetésére használják.10. A megbeszélését levezető személynek el kell mondania, mit kell a megbeszélésnekelérnie, segítenie kell abban, hogy ezek a célok teljesüljenek is, a sajátészrevételeit pedig egy-két mondatra kell korlátoznia.11. A megbeszéléseket mindig időben kell kezdeni.12. Azokat, akik túl sokáig időznek egy témánál, egyértelműen figyelmeztetni kell,hogy ideje továbblépni.13. Mindenkinek érteni kell a kérdéseket: ilyenkor egy tábla sokat segíthet az elemzésegyes alpontjainak követésében.14. Az egyes pontokat követő rövid összefoglaló segíti a jegyzőkönyv vezetést ésrámutat arra, hogy mit sikerült elérni.15. Ha a tapasztaltabbak azt követően beszélnek, hogy egy sor vélemény elhangzottmár, az köztudottan csökkenti a fiatalabb munkatársak gátlásosságát.16. Az értekezlet a következő megbeszélés időpontjának és helyének kitűzésével ésa résztvevők általi rögzítésével zárul, hogy ne kellejen később telefonálgatni.17. Bárki volt is a jegyzőkönyvezető, attól még a levezető elnök felelőssége annakelkészítése, elkészülése. (Coulshed, évszám nélkül, in: Budai-Galavits, 1998:141)4.2.6. EsetmegbeszélésA stábmunka apropóján muszáj néhány gondolat erejéig az esetmegbeszélésekre is kitérnünk,mint kliensorientált csoportok egy válfajára. A gyakorlatban egyik folytonosanvisszatérő probléma, hogy kötelezővé kell-e tenni az esetmegbeszéléseket, vagy nem?Ha úgy gondolkodunk az esetmegbeszélésésről, mint az igen összetett szociális segítőmunka rendszeres szakmai felülvizsgálatáról, akkor az esetmegbeszélés a munka része,ezért kötelező. Az esetszituációk bonyolultsága, a kliensek kiszolgáltatott helyzete,és az a tény, hogy a legjobban felkészült szakembernek is vannak vakfoltjai, tévedései,igényli a szakmai beavatkozások kollektív áttekintését. Mindezek mellett arról sem feledkezhetünkmeg, hogy szolgáltatást nyújtunk (tehát nem magán ügy, hogy mit éshogyan cselekszünk), illetve egy szervezet tagjaként dolgozunk.Ahhoz, hogy ez a kérdés ne váljon kardinális üggyé, érdemes azokat az előnyöket tudatosítani,amelyeket az esetmegbeszélés nyújt a munkatársak számára:• az elakadások megértése és a szakmai folyamatok átdolgozásának lehetősége,• a teher és a felelősség megosztása (nem eltüntetése!)42