Szociális munka csoportokkal : módszertani kézikönyv - MEK

6. Többféle típusú (oktatási, terápiás, szocializációs, rehabilitációs, szociális csoportmunka)csoportmunka szolgáltatás párhuzamos/ vagy ütemezett alkalmazása.7. A szociális szolgáltatás belső, illetve a szolgáltatáson kívüli csoportos szolgáltatásokegyidejű vagy ütemezett alkalmazása.FeladatA saját szolgáltatási gyakorlat alapján próbálja meg a kliens-utakat felvázolni,bővítve a fentieket azokkal a szempontokkal, amelyek az Ön intézményébeneldöntik, hogy milyen kínálat és választás áll a kliens rendelkezésére,milyen logika irányítja a szakmai beavatkozások milyenségét és sorrendjét.4.2.3. MunkaterhelésGyakran felmerül az az érv, hogy a nagy esetterhelés miatt nehéz a csoportozás bevezetése,ezért az egyik fontos feladat az esetszámnak, mint indikátornak újbóli átgondolása. Aszakmában bevett teljesítmény mérőszámként használt esetszám, mint egyszerű darabszám,nem veszi figyelembe a segítő munka jellegét, a nagyobb stresszel és megerőltetésseljáró szakmai feladatokat. Ebből eredően arról sem árul el túl sokat, hogy mit jelent atöbb vagy a kevesebb eset egyik, másik szolgáltatás, munkatárs terhelésében.E problémát megoldandó született néhány mérési és súlyozási eszközrendszer aszakmában. (Coulshed, évszám nélkül, in: Budai-Galavits, 1998:97) Ezek egyike azidő alapú megközelítés, amelyik a munkatársak összes munkaidejét veszi alapul, és aprobléma jellegéből következő várható munkaóra mennyiség kalkulálásával próbáljasúlyozni az eseteket. Előnye, hogy ezzel az eszközzel összehasonlíthatóvá válnak azegyes munkafeladatok és az egy főre jutó teljesítmény. A hátránya, hogy a szociálismunkások a klienshelyzetből adódóan gyakran nem tudják betartani a tervezett időt,váratlan események alakítják át a napi terveiket. Másrészről az idő alapú megközelítésmechanikus alkalmazása a rendelkezésre álló időforrás adott számaiból indul ki,ezért várakozási listák alakulhatnak ki. Továbbá az idő alapú megközelítés alkalmazásaszakmai ellenőrzés nélkül azzal járhat, hogy a tervezetthez képest jelentkező többletigényt már elkerülik a szakemberek, vagy az alkalomszerűen, időszakosan jelentkezőszolgáltatási kereslet (iskolakezdés, kilakoltatási moratórium feloldása, a fűtési szezonbeköszönte) növekedésével szemben érzéketlen marad az intézmény.Egy másik megközelítés a fontossági sorrendet veszi alapul, aminek előnye, hogy a kliensigényekkerülnek előtérbe, majd ezek feltárását követően veszi figyelembe a rendelkezésreálló forrásokat. Algi (1998) hét olyan kategóriát állított fel, amely a „kliens-problémarendszert” fontossági sorrendbe helyezi el. Olyan jellemzőket, mint az ideális, átlagos,gátolt, megromlott, összeomlott egy mátrixba rendezi, ahol a vízszintes tengelyen aproblématípusok, a függőlegesen a kliensrendszer által tapasztalt kockázat foka található.31