További kihasználatlan forrás a <strong>munka</strong>társi kör önképzésében rejlő lehetőség. Szokásazt gondolni, hogy tudásokat formális képzésekben, az adott témában járatos szakemberektőllehet csak tanulni. Induljunk ki abból, hogy a tanult, diplomás szociálisszakemberek többsége a szociális munkában alkalmazott csoport<strong>munka</strong> elméleti ismereteitelsajátította, e feladat elvégzéshez rendelkezik felhatalmazással. Igaz akkora teljesítendő vizsga volt a cél, most egy valós csoportban kell alkalmazni az egykortanultakat. A megvalósításhoz szükséges segítséget ezért a <strong>munka</strong>társi környezettől, astábtól lehet elvárni, illetve, ne felejtsük el, hogy a klienseink is tanítanak, amit egyáltalánnem kell előlük titkolni.Az elmúlt évek különféle uniós és akkreditált továbbképzésében rengeteg tréningenvethettek részt a kollégák, többek közt abból a célból, hogy az ott tanultakat a gyakorlatbanalkalmazzák. E tapasztalatok gyakran kiaknázatlanok.A kollegiális kör megléte alkalmat ad arra is, hogy különféle, a vezetéshez, a strukturáltgyakorlatok kivitelezéséhez szükséges ismereteket és készségeket „egymáson” tanuljáka <strong>munka</strong>társak. Úgyis fogalmazhatunk, hogy a maguk csoport<strong>munka</strong> kiképzésétis megvalósíthatják egy erre a célra létrehozott csoportban, ahol hol vezetői, hol csoporttagszerepbe kerülve megteremthetik a csoportozás műhelyét. Tudjuk, hogy az önképzésis időt és energiát igényel, de azzal az előnnyel rendelkezik, hogy egymást ismerőemberek körében számos, a tanulást nehezítő helyzet hiányzik, valamint helyben van.A fentiekben csak néhány példát és javaslatot tettünk arra, hogyha egy szakmai körbenkomoly elhatározásként fogalmazódik meg a csoport<strong>munka</strong> szolgáltatások bevezetése,alkalmazása, akkor vannak kiaknázható lehetőségek. Ha azzal indulunk, hogy mivelrendelkezünk, mit tudunk, miben van tapasztalatunk, ahelyett hogy mivel nem, akkora nagyobb források (pályázati, fenntartói) is könnyebben előteremthetők.Talán az olvasók egy része nem ért velünk egyet, és azt gondolja, hogy miért meginta túlterhelt, közvetlen klienskapcsolatban dolgozó szociális szakembereknek kellenetöbbet vállalni. Több választ adható erre. Például gyakran hallott panasz, hogy a gyakorlószakemberek felől induló kezdeményezéseket, igényeket nem veszik figyelembea döntéshozók, az ágazat irányítók (a gyakorló szakemberek feje feletti döntés, agyakorlatidegen elvárások). A fenti javaslatok épp azt célozzák, hogy a gyakorlatbandolgozók elképzelése érlelje ki a terveket, a szolgáltatásokat. A másik lehetséges válasz,hogy a szociális <strong>munka</strong> lényegét tekintve nemcsak forrásfelhasználó, hanem forrásteremtőtevékenység is, mely forrásokat a közvetlen környezetünkben lehet megtalálni;ezen a terepen mozgunk biztonsággal, itt vannak emberi-szakmai kapcsolataink, ezérta környezetünkben tudunk meggyőzőek lenni.FeladatKészítsen listát a saját, a <strong>munka</strong>helyén eddig nem használt ismereteiről,készségeiről és tevékenységéről. Gondolja végig, hogy milyen célú és típusúcsoportokban lehetne alkalmazni ezeket a tudásokat.59
5.3. A csoport indulását megelőző lépésekA csoport-összeállítás szokásos- nyílt-zárt csoport, létszám, homogén-heterogén, kettősvezetés- kérdéseivel, mivel több és világosan megfogalmazott szempontokat ismertetőszakirodalom áll a rendelkezésre, most nem foglalkozunk. A jelenlegi gyakorlatfényében talán hasznosabb a csoporttagok kiválasztási kritériumait részletezni.5.3.1. A kliensek felméréseA szakmai elvek szerint a csoportok létrejöttét megelőzi a leendő tagok különféle szempontúfelmérése, a róluk rendelkezésre álló alapvető információk összegyűjtése. Rendszerintma ez általában nem így történik. A szolgáltatások azon körében, ahol egyáltalán van csoport<strong>munka</strong>-kínálat, a leendő tagokra vonatkozó megfontolások jobb esetben az esetmegbeszélésektárgyát képezik, rosszabb esetben a kollégák egyszerűen beosztják a klienseket.Anélkül, hogy mitizálnánk a kiválasztás munkálatait (indikáció, szelekció, első interjú),azon kérdés köré kell csoportosítani a kiválasztási kritériumokat, hogy a csoport<strong>munka</strong>vagy más <strong>munka</strong>formák alkalmazásából profitálnának többet az érintettek.Az egyik induló alapelv, hogy a kliensnek legyen módja választani a különféle lehetőségekközül. Ahhoz, hogy a választás reális legyen, egy vagy több találkozásra vanszükség, amely a szakembernek alkalmat ad interjúra, megfigyelésre és a csoportozássalkapcsolatos előzetes feltételezések pontosítására, miként arra is, hogy az érintettekfeltegyék a számukra fontos kérdéseket.A szociális szolgáltatások íratlan szabálya, hogy minden hozzájuk fordulóval foglalkoznak,de számolni kell azzal, hogy a csoportban nem tud, nem akar részt venni mindenki,illetve nem is kell mindenkit bevonni. Az a klienscsoport érdekel most bennünket,aki „nem tud részt venni” a csoportmunkában. Itt nem olyan könnyen kideríthetődolgokra gondolunk, mint pl. hogy a leendő tagnak nincs kire hagyni a gyerekeit, vagynincs arra pénze, hogy eljusson a csoport helyszínére. Ezek a kézzelfogható nehézségekkönnyen kideríthetők (persze ha gondol rá a szakember), vagy már az esetmunkábólismert körülmények. (Természetesen az ilyen típusú akadályokat, ha lehet, megkell szüntetni, pl. a csoport ideje alatt biztosított gyermekfelügyelettel, vagy a csoportigénybevételéhez tartozó költségek támogatásával, pl. útiköltség, étkezés biztosítása.)Tehát főképp olyan tényezőkre szeretnénk most a figyelmünket fordítani, amelyek aszemélyes fejlődéssel, szocializációs folyamattal összefüggésben hordoznak információta csoport pozitív vagy negatív hatásait, kimeneteit tekintve.Jelenleg a szociális szolgáltatásoknak még nincs kidolgozott indikációs,kontraindikációs szempontrendszere, amely a szakembereket eligazítaná abban, hogymely körülmények, személyes tényezők megléte esetén javasolt a csoport, illetve mikorellenjavallt.Úgy véljük, hogy a terápiás <strong>munka</strong> gyakorlatában kialakult szempontok, amelyeketa következőkben mutatunk be, hasznára lehetnek a szociális szakembereknek, egyfajtaviszonyítási alapot adva a kiválasztásoz.60
- Page 2:
Szociális munkacsoportokkal1
- Page 7:
6.1.3.2. Gyakorlatok...............
- Page 11 and 12: en a földre való üléshez, lefek
- Page 13 and 14: Tovább nehezíti a helyzetet, hogy
- Page 15 and 16: 3. A szociális munka csoportokkal
- Page 17 and 18: Bernstein és Lowy, (Berstein/Lowy,
- Page 19 and 20: Kulcs kompetenciákNagykorú polgá
- Page 21 and 22: Ha a gyakorlati munka területén a
- Page 23 and 24: Másfelől a fenti modellek problé
- Page 25 and 26: nak, és sajátos kapcsolat (vérs
- Page 27 and 28: • A csoport nagyobb nyilvánossá
- Page 29 and 30: 2. tábla: A szociális szolgáltat
- Page 31 and 32: 4.2.2. Kliens-utak problematikájaA
- Page 33 and 34: Az összeomlott kategória jelenti
- Page 35 and 36: 341. Egy közösségi házban műk
- Page 37 and 38: A beszélgetés során kiderült, h
- Page 39 and 40: 4.2.5.2. Kommunikációs szabályok
- Page 41 and 42: 1. az információ kérése: ”sze
- Page 43 and 44: 6. A napirendi pontokat olyan sorre
- Page 45 and 46: A tervezés szempontjából is töb
- Page 47 and 48: a munka, a létszámhoz képest kev
- Page 51 and 52: ivalizálás jelentkezhet. Ennek eg
- Page 53 and 54: Egy másik, a következőkben bemut
- Page 55 and 56: 54• Az akkreditált továbbképz
- Page 57 and 58: mákkal küzdenek. Lehet, hogy az e
- Page 59: vezetésére azonban mostanság ali
- Page 63 and 64: Vagyis a szociális munkában a bel
- Page 66 and 67: A hazai szociális munka irodalmáb
- Page 68 and 69: Előnye: hagyja a tagokat a saját
- Page 70 and 71: ehozása, megalakulása mégiscsak
- Page 72 and 73: 6.1.3.2. Gyakorlatok„Ismeretségi
- Page 74 and 75: Bemutatkozás szimbólumokkal, tár
- Page 76 and 77: Javaslat: Ha mozgásában korlátoz
- Page 78 and 79: „Szociometrikus ismerkedés”Cé
- Page 80 and 81: • vagy aki párképzés következ
- Page 82 and 83: Felkészülés: nem szükségesEszk
- Page 84 and 85: „Kitörni és betörni, avagy egy
- Page 86 and 87: hogy hathatós érvekkel igyekezzen
- Page 88 and 89: Megjegyzés: a tapasztalat azt muta
- Page 90 and 91: helyzetet nehezíti, hogy ebben a s
- Page 92 and 93: port tartja fenn, bevonják, biztat
- Page 94 and 95: „Galéria”Célja: Új téma bev
- Page 96 and 97: mely okból is ered, hogy az érint
- Page 98 and 99: „Egy év múlva”Célja: a tagok
- Page 101 and 102: Az egyik, e két fogalom elméleti
- Page 103 and 104: GyakoroltatásA gyakorlatok kiprób
- Page 105 and 106: san kapcsolódnak a csoportmunkáho
- Page 108 and 109: II. A beszélgetés vezetésének
- Page 110 and 111:
4. A tanácsadó a klienssel együt
- Page 112 and 113:
2. MellékletNégyzetgyakorlat seg