Szociális munka csoportokkal : módszertani kézikönyv - MEK

mákkal küzdenek. Lehet, hogy az egyik résztvevő a gyásztól szenved, a másik attól,hogy nem tudja ellátni magát, a harmadik, hogy nincs kivel beszélgetni, a negyedik félegyedül a lakásban stb. Talán érzékelhető, hogy a problémaazonosság látszólagos, éskonkrét célok akkor tűzhetők ki, ha valamelyest tisztába jövünk, kinek mi az igénye.Sokat feltett kérdés a csoport folyamatának időtartama, a találkozási alkalmak száma.Szinte rutinszerűen a csoporttervezés első pontjai között szerepel. Pedig e kérdések megválaszolásáraa csoporttervezés azon szakaszában érdemes sort keríteni, amikor már körvonalazódott,hogy milyen módszerekkel dolgozunk. Ha a csoportban jelentősége van amélyebb feltárulkozásnak, a kohéziónak (pld. terápiás vagy rehabilitációs csoportokban),a mély kapcsolatnak és bizalomnak, akkor gyakoribb és több találkozást kell tervezni.Nehéz megmondani, hogy pontosan mennyit, mert az függ a problémától, a céloktól, atagok állapotától, a vezető stílusától. A csoport hatása ez esetekben mélyebb, az elért változásoktartósabbak. Olyan csoportokban, ahol az információ átadás, a tájékoztatás áll aközéppontba, az információ mennyiségétől, bonyolultságától függ a csoport időtartama,de megvalósítható ritkább találkozási alkalmakkal. A szocializációt vagy reszocializációtcélzó csoportokban a tevékenység áll a csoportfolyamatok középpontjában, azaz cselekvésekáltal valósulnak meg az egyéni és csoportcélok (pld. valamilyen közös produktumelőállítása, mint egy színdarab, egy kalandtábor megszervezése és megvalósítása, vagyegy kliensképviseletet ellátó alapítván létrehozása). Ilyen esetben sem lehet pontos számokatmondani, mert a tevékenység diktálja a találkozások gyakoriságát és a csoportidőtartamának hosszát. Például egy kalandtábor, miközben lehet, hogy maga a tábor párnapos, az előkészületek hónapokat vehetnek igénybe.A következő dilemma, a módszerekre és az eljárásokra vonatkozik. Az alapelv ezesetben szintén az, hogy a problémákból, a célokból indulunk ki, és nem utolsó sorban,hogy milyen módszereket, technikákat ismernek a vezetők. Más a metodikára épül egykonfliktuskezelést tanuló csoport, mint a gyerekek játszó csoportja. Az előbbiekheztájékozottnak kell lenni a konfliktusok természetét illetően, valamint az emberi konfliktusokkülönféle dimenzióját megjelenítő, kifejező helyzeteket, gyakorlatokat kellbevinni a csoportba ahhoz, hogy a beszéden túl az érzelmeket megmozgató élményekis jelen legyenek. Szituációs, kommunikációs gyakorlatok, szerepjátékok, a téma racionálisés érzelmi feldolgozásának feladatai, ismeretközvetítés, megbeszélés, mind olyantechnikák, amelyek egy konfliktuskezelő csoportban jól alkalmazhatók. Ha azonbangyerekeknek játszócsoportot szervezünk, akkor sok gyermekjátékot illik ismerni, ésnyilván a játék szerepéről, a gyerekek játéktevékenységéről is tudásokkal kell rendelkezni.Az állástalanok klubjában azonban klubhangulat megteremtése a meghatározó,esetleg zenével, teával, elérhető internettel, beszélgető sarokkal, és sok olyan információval,ami az álláskeresést segíti. A klubba meghívhatunk speciális szaktudású embereketegy rövid előadásra, tanácsadókat, jogászokat vagy potenciális munkáltatókat.Az ilyen összejöveteleken ritkán alakul ki koherens, egyirányú, minden tagot bevonóbeszélgetés. Inkább szétszóródó és változó összetételű kiscsoportos beszélgetések ajellemzők, amelyekhez a szakember időszakosan csatlakozik, és mint házigazdánakérdemes arra is figyelni, hogy az itt-ott felbukkanó témákban mi a közös, mi az, amiegyéni megbeszélést igényel.56