helyzetet nehezíti, hogy ebben a szakaszban a személyközi normák még bizonytalanok(melyek többek között a határok kipróbálása révén alakul ki), azaz nincsenek még tapasztalatoka csoporton belüli konfliktusok kezelésére. Nincs könnyű dolga a vezetőneksem, különösen, ha maga is bizonytalan, és nehezen kezeli a szélsőséges megnyilvánulásokatés indulatokat. Praktikus megoldás, ha a vezető szünetet rendel el, időtadva, hogy megnyugodjanak a kedélyek, majd a realitás felé mozdítja a résztvevőket,pontosítva az elhangzottakat, feltárva a valódi szándékokat.Korai kilépés a csoportból. Az esetvitelben és a csoportmunkában is az esetek egyrészében idő előtt megszakad a kapcsolat, még mielőtt egyáltalán érdemi kapcsolatalakulna ki. Hogy milyen arányról van szó, az nem mindegy. 10-20% -ot meghaladókilépés figyelmeztetés a szervezőknek vagy vezetőnek: a csoport céljainak, tematikájának,eljárásainak, a csoport összeállításának vagy a vezető magatartásának áttekintéseszükséges. Természetesen lehetnek olyan ki nem számítható körülmények, amelyekösszeütközésbe kerülnek a csoporttagsággal vagy csoportba járással. Ha a tag vagytagok kilépése a csoporttá válás viharzási fázisában következik be, akkor a csoporttagokbanbűntudatot kelt, hogy valamilyen módon hozzájárultak a szóban forgó tagtávozásához. Utána hosszabb ideig emlegetik az eltávozottat, fantáziálnak az okokról,a „mi lett volna, ha” téma körül időzve próbálják feldolgozni a veszteséget, és amagukról alkotott „jó ember vagyok” kép csorbulását. Másrészt a kilépő tag esetleg aproblémájával kapcsolatos (kapcsolatteremtési, alkalmazkodási nehézségek) újabb kudarccalszembesül, ami egy későbbi, más csoporthoz történő kapcsolódás lehetőségétcsökkentheti. A korai kilépést a jó előkészítés, a tagok, a csoport egészének igényeitfigyelembevevő vezetői rugalmasság előzheti meg. A csoportkohézió szempontjábólnem mindegy, hogy mennyire könnyen mond le a csoport egy vagy több tagjáról; modellértékű,hogy mind a vezető, mind a csoport mit tesz meg annak érdekében, hogycsökkentse a kilépést előidéző helyzeteket. Megoldásként kínálkozik, hogy a kilépéstfontolgató taggal egyéni <strong>munka</strong> kezdődjön meg. Kiderülhet, hogy az illetőnek nemkell és nem jó a csoport, azaz a „csoporttöbbletből” nem tud profitálni.Ez idáig a zárt, hosszabb, több találkozást magába foglaló csoporttípusokról beszéltünk.Mindez másképp jelentkezik a nyitott, klubszerű csoportokban, főképp, ha az összejövetelekcélja, addig tartani valakit az adott közösségben, amíg meg nem oldódik a problémájapld. meggyógyul (szenvedélybetegek terápiás, rehabilitációs csoportja), vagy elhelyezkedik(job-klubok), esetleg partnert talál (egyedülálló párkeresők klubja). E csoportokbana „korai lemorzsolódás” a probléma, vagy az adott élethelyzet megoldását jelenti.6.3. Középső szakasz, a csoport érett szakaszaA csoport középső, másképp szólva, <strong>munka</strong>szakaszát kevesen tárgyalják részletesen.A csoport e fázisában valójában teljesíti azokat a célokat, amelyek érdekében létrejött.A közös <strong>munka</strong> formája, eljárásai és tartalma attól függ, hogy mire szerveződött a csoport.Ennek megfelelően sokszínű tevékenység jellemzi ezt a szakaszt (közösségi célúkezdeményezések tervének elkészítése, egyéni fejlődési célok támogatása, új ismeretek,89
készségek feldolgozása, begyakorlása, alkotó <strong>munka</strong> stb.). A csoport ezen fázisában acsoport által kitűzött célok elérését szolgáló megvalósítás és cselekvés kerül a középpontba,ami nem jelenti azt, hogy a csoport ne térne vissza a kezdetekhez. A megvalósulássokféle problémát hozhat a felszínre; kiderülhet, hogy elnagyoltak, túlzóakvagy alábecsültek voltak a célok, azaz többet is elérhet a csoport. A közös tevékenységrávilágít az együttműködés nehézségeire, a tagok teendőkkel kapcsolatos eltérő értelmezésére.Átalakulhatnak a szerepek, átértékelődhetnek a személyközi viszonyok,újrarendeződhet a csoport belső struktúrája. Azaz az értettség nem jelent problémamentesműködést. A kezdeti szakaszokhoz képest a különbséget abban látjuk, hogy afelmerülő nehézségek és viták hamarabb eredményeznek megállapodást.6.3.1. A szakasz általános jellemzőiA személyközi viszonyokat az intimitás és a differenciálódás jellemzi. Az intimitás megmutatkozik,hogy a tagok egyre nyíltabban és közvetlenül kommunikálnak egymással,ami kiegyensúlyozottabb együttműködést, és hatékonyságot eredményez. Rövidebbidő kell az egymásra, a feladatokra való ráhangolódásra, jobban és pontosabban értikegymást, jobban tudnak fókuszálni a feladatokra. Az ez időszakban kialakuló közösnormák eligazítják a tagokat azon szabályok betartásának vagy a be nem tartásánakkövetkezményeiről, amelyeket csoportkonszenzus alapoz meg. Megjelenhetnek rivalizálások,viták és konfliktusok, de közel sem olyan drámai következménnyel, minta csoport korai szakaszában, mivel a csoport megtanult ezekkel együtt élni és keretekközött tartani. A differenciálódás szakaszában, miután a tagok már reálisabb képetalakítottak ki egymásról, elfogadják és tiszteletben tartják az egyéni különbségeket,karakterjegyeket. Másrészt a résztvevők megtanulnak alkalmazkodni a csoport egészéhez;a konformitás már nem veszély, hanem a csoporthoz tartozás elfogadott „ára”,a kohézió megmutatkozása. A csoport összeállítása befolyásolja az érett csoportszintmegjelenését; a homogenitás gyorsítja a kohéziót, illetve ellensúlyozza a nagy létszámot.A homogenitásból származó erős kölcsönös azonosulás azonban a kellő különbségekethomályosíthatja el.A csoporttevékenység önállósul, a csoport autonóm módon határozza meg működését,feladatait és teendőit. Ennek következményeként a vezetőnek egyre inkább a háttérbe húzódásjelenti a fő feladatot. Miután a résztvevők képesekké váltak a csoport<strong>munka</strong> használatára,a vezetőtől időszakosan és konkrétumokban kérnek támogatást, információt.6.3.2. A csoport dinamikai jellemzőiA kommunikáció spontán és folyamatos, egyre kevésbé vezetőközpontú, helyette a<strong>munka</strong>szakaszban feladatközpontú. A feladatok strukturálják a csoporthierarchiátés szerepeket. Ebből következően rugalmasabb és változékonyabb képet, szerepeketmutatnak a résztvevők, amit egyre inkább tolerál a csoport. A motivációt is a cso-90
- Page 2:
Szociális munkacsoportokkal1
- Page 7:
6.1.3.2. Gyakorlatok...............
- Page 11 and 12:
en a földre való üléshez, lefek
- Page 13 and 14:
Tovább nehezíti a helyzetet, hogy
- Page 15 and 16:
3. A szociális munka csoportokkal
- Page 17 and 18:
Bernstein és Lowy, (Berstein/Lowy,
- Page 19 and 20:
Kulcs kompetenciákNagykorú polgá
- Page 21 and 22:
Ha a gyakorlati munka területén a
- Page 23 and 24:
Másfelől a fenti modellek problé
- Page 25 and 26:
nak, és sajátos kapcsolat (vérs
- Page 27 and 28:
• A csoport nagyobb nyilvánossá
- Page 29 and 30:
2. tábla: A szociális szolgáltat
- Page 31 and 32:
4.2.2. Kliens-utak problematikájaA
- Page 33 and 34:
Az összeomlott kategória jelenti
- Page 35 and 36:
341. Egy közösségi házban műk
- Page 37 and 38:
A beszélgetés során kiderült, h
- Page 39 and 40: 4.2.5.2. Kommunikációs szabályok
- Page 41 and 42: 1. az információ kérése: ”sze
- Page 43 and 44: 6. A napirendi pontokat olyan sorre
- Page 45 and 46: A tervezés szempontjából is töb
- Page 47 and 48: a munka, a létszámhoz képest kev
- Page 51 and 52: ivalizálás jelentkezhet. Ennek eg
- Page 53 and 54: Egy másik, a következőkben bemut
- Page 55 and 56: 54• Az akkreditált továbbképz
- Page 57 and 58: mákkal küzdenek. Lehet, hogy az e
- Page 59 and 60: vezetésére azonban mostanság ali
- Page 61 and 62: 5.3. A csoport indulását megelőz
- Page 63 and 64: Vagyis a szociális munkában a bel
- Page 66 and 67: A hazai szociális munka irodalmáb
- Page 68 and 69: Előnye: hagyja a tagokat a saját
- Page 70 and 71: ehozása, megalakulása mégiscsak
- Page 72 and 73: 6.1.3.2. Gyakorlatok„Ismeretségi
- Page 74 and 75: Bemutatkozás szimbólumokkal, tár
- Page 76 and 77: Javaslat: Ha mozgásában korlátoz
- Page 78 and 79: „Szociometrikus ismerkedés”Cé
- Page 80 and 81: • vagy aki párképzés következ
- Page 82 and 83: Felkészülés: nem szükségesEszk
- Page 84 and 85: „Kitörni és betörni, avagy egy
- Page 86 and 87: hogy hathatós érvekkel igyekezzen
- Page 88 and 89: Megjegyzés: a tapasztalat azt muta
- Page 92 and 93: port tartja fenn, bevonják, biztat
- Page 94 and 95: „Galéria”Célja: Új téma bev
- Page 96 and 97: mely okból is ered, hogy az érint
- Page 98 and 99: „Egy év múlva”Célja: a tagok
- Page 101 and 102: Az egyik, e két fogalom elméleti
- Page 103 and 104: GyakoroltatásA gyakorlatok kiprób
- Page 105 and 106: san kapcsolódnak a csoportmunkáho
- Page 108 and 109: II. A beszélgetés vezetésének
- Page 110 and 111: 4. A tanácsadó a klienssel együt
- Page 112 and 113: 2. MellékletNégyzetgyakorlat seg