• pozitív szakmai kontroll alkalmazása (nem hibáztatás,hanem feltárás és új lépések)• egymás szakmai munkájának megismerése,• szakmai, szervezeti beilleszkedés, integrálódás támogatása,• a szakmai elszigetelődéstől való védelem,• a kiégés megelőzése,• a (szakmai) személyiség, a szakmai szocializáció fejlődése,• a szakmai kultúra közvetítése.(Szőnyi, 2005)Mindezek mellett természetesen olyan praktikus szempontoknak is szerepe van, mintaz alkalmas körülmények, az esetmegbeszélésre szánt idő biztosítása és elismerése anapi <strong>munka</strong>rendben. Másrészt ott tapasztalható a kollégák esetmegbeszéléssel kapcsolatosellenérzése, ahol a szervezet egészének viszonyrendszerében hiányoznak ademokratikus működési formák. Tehát az esetmegbeszélés körüli ilyen viták, hogy kötelezővagy önkéntes, gyakran a szervezeti működés „tünetének” fogható fel.A másik visszatérő kérdés, hogy miért van szükség esetmegbeszélésre, hiszen a kollégákegymás között rendszeresen beszélgetnek a munkájukról. Látnunk kell, hogy azalkalomszerű, spontán megbeszélések fontos része az információ megosztásának, azaktuális feszültségek levezetésének, de nem tekinthető esetmegbeszélésnek.Az alábbiakban az esetmegbeszélés néhány strukturális jellemzőjét mutatjuk be.4.2.6.1. Az esetmegbeszélés, mint csoport<strong>munka</strong>Az esetmegbeszélésekkel kapcsolatban gyakran elfelejtjük, hogy ez is egy csoport,annak minden konzekvenciájával együtt. Vagyis tervezést, szervezést, módszer-specifikusmegfontolásokat igényel. Másrészt az esetmegbeszélés tanulási szintér, azaz aképzési, didaktikus elemeknek is helye lehet e csoportokban. Ezért az esetmegbeszélésvezetője többféle szerepben jelenhet meg, attól függően, hogy a csoportfolyamat hangsúlyú(moderátor), vagy tanulási folyamat hangsúlyú (tanár) megközelítést képvisel.Az esetmegbeszélés tartalmi felépítése rendszerint az esetismertetésre, a megbeszélésreés az összefoglalásra, zárásra tagolódik. A folyamat felépítése szempontjából vezetéstechnikaiértelemben többféle módon járhatunk el:• Az esetismertetésre megszabott idő áll az esethozó rendelkezésre, majd a csoportdolgozik az esettörténéshez kapcsolódó szempontokon, illetve az esethozó általfeltett kérdéseken, a referáló addig visszavonul, figyel, esetleg jegyzetel, kérdésekreválaszol, vagy• az esetismertetés után, elsőként a vezető reflektál és újabb szempontokat beemelve,az esettörténéseket értelmezve adja át a szót a csoportnak, vagy• az esetismertetés elindulásától fogva a csoporttagjai, a vezetővel együtt bármikor,az aktuális ponton azonnal reagálhatnak.43
A tervezés szempontjából is többféle út járható:• Az esethozó meghatározott szempontok szerint előre készülve ismerteti az esetet,ami előkészületeket igényel mind a csoport, mind a vezető, mind a referálószempontjából.• A csoporttal való kezdeti diskurzus, vagy előre meghatározott téma megbeszélésekapcsán merül fel az eset (némiképp rögtönzésre késztetve a referálót), ésahhoz kapcsolódik a csoport, a vezető („hozott anyagból dolgoznak”).Az esetmegbeszélés egy ülése általában 1-1,5 óráig tart, és – hacsak nem olyan célbólműködik a csoport – visszatérésre a már elemzett eseteknél ritkán adódik lehetőség.A visszacsatolások egyfajta folyamatosságát támogatja, ha egy-egy esetmegbeszélés közöttalkalom van szervezett egyéni konzultációkra (nem a kávézáskor vagy más alkalmakkorszokásos spontán beszélgetésekre gondolunk).Mind a stáb<strong>munka</strong>, mind az esetmegbeszélések a csoportvezetőknek is fontos szakmaitámogatást jelentenek. Egyes szerzők hangsúlyozzák, hogy a csoportmunkát végző<strong>munka</strong>társak esetmegbeszélését az „esetmunkások” vezessék, vagy az esetmunkátvégzőkkel együtt történjen, ami kettős „haszonnal” jár: egyrészről az egyes <strong>munka</strong>folyamatoka szakembereken keresztül össze tudnak kapcsolódni (különösen közöskliensek esetében), másrészt jobban megtartható a szociális <strong>munka</strong> szakmai aspektusa.E mellett persze igény lehet arra is, hogy csoport<strong>munka</strong>-specifikus megbeszélésekentúl, szükség esetén, a szupervízióhoz is hozzáférjenek a kollégák.A csoportmunkához kapcsolódó szakmai készségek vonatkozásában sem elhanyagolható,hogy miképp működnek ezek a szervezetorientációjú csoportok. Üres ígéretmarad a demokratikus vezetés szándéka a klienseknek szervezett csoportokban, ha aszakember szervezeti környezetének csoportjaiból ezek az elemek hiányoznak. Nemfeledkezzünk el arról, hogy a szakmai szocializáció, benne a szakmai elvek, értékekinteriorizálása, a képzés után, a <strong>munka</strong>helyen történik meg. A szakember tehát akarva-akaratlanulazokat a gyakran rejtett viszonyokat közvetíti a csoportban, amelyeketmaguk is megtapasztalnak. A szociális <strong>munka</strong> lényegi elemei nehezen képviselhetők,ha azok hiányoznak a szolgáltatás mindennapos működéséből.Ennek tudatában javasolt sokkal nagyobb figyelmet fordítani a csapatmunkával öszszefüggő<strong>munka</strong>helyen belüli kommunikációra, a légkörre, a szervezetet működtetőkimondott és kimondatlan (szakmai) normákra és elvárásokra ahhoz, hogy korrekt, aszociális <strong>munka</strong> céljait, szándékait beteljesítő csoport<strong>munka</strong> szolgáltatásokat lehessenmegvalósítani. Azaz, a szervezeti körülmények és viszonyok meghatározó tényezői acsoport<strong>munka</strong> eredményességének.44
- Page 2: Szociális munkacsoportokkal1
- Page 7: 6.1.3.2. Gyakorlatok...............
- Page 11 and 12: en a földre való üléshez, lefek
- Page 13 and 14: Tovább nehezíti a helyzetet, hogy
- Page 15 and 16: 3. A szociális munka csoportokkal
- Page 17 and 18: Bernstein és Lowy, (Berstein/Lowy,
- Page 19 and 20: Kulcs kompetenciákNagykorú polgá
- Page 21 and 22: Ha a gyakorlati munka területén a
- Page 23 and 24: Másfelől a fenti modellek problé
- Page 25 and 26: nak, és sajátos kapcsolat (vérs
- Page 27 and 28: • A csoport nagyobb nyilvánossá
- Page 29 and 30: 2. tábla: A szociális szolgáltat
- Page 31 and 32: 4.2.2. Kliens-utak problematikájaA
- Page 33 and 34: Az összeomlott kategória jelenti
- Page 35 and 36: 341. Egy közösségi házban műk
- Page 37 and 38: A beszélgetés során kiderült, h
- Page 39 and 40: 4.2.5.2. Kommunikációs szabályok
- Page 41 and 42: 1. az információ kérése: ”sze
- Page 43: 6. A napirendi pontokat olyan sorre
- Page 47 and 48: a munka, a létszámhoz képest kev
- Page 51 and 52: ivalizálás jelentkezhet. Ennek eg
- Page 53 and 54: Egy másik, a következőkben bemut
- Page 55 and 56: 54• Az akkreditált továbbképz
- Page 57 and 58: mákkal küzdenek. Lehet, hogy az e
- Page 59 and 60: vezetésére azonban mostanság ali
- Page 61 and 62: 5.3. A csoport indulását megelőz
- Page 63 and 64: Vagyis a szociális munkában a bel
- Page 66 and 67: A hazai szociális munka irodalmáb
- Page 68 and 69: Előnye: hagyja a tagokat a saját
- Page 70 and 71: ehozása, megalakulása mégiscsak
- Page 72 and 73: 6.1.3.2. Gyakorlatok„Ismeretségi
- Page 74 and 75: Bemutatkozás szimbólumokkal, tár
- Page 76 and 77: Javaslat: Ha mozgásában korlátoz
- Page 78 and 79: „Szociometrikus ismerkedés”Cé
- Page 80 and 81: • vagy aki párképzés következ
- Page 82 and 83: Felkészülés: nem szükségesEszk
- Page 84 and 85: „Kitörni és betörni, avagy egy
- Page 86 and 87: hogy hathatós érvekkel igyekezzen
- Page 88 and 89: Megjegyzés: a tapasztalat azt muta
- Page 90 and 91: helyzetet nehezíti, hogy ebben a s
- Page 92 and 93: port tartja fenn, bevonják, biztat
- Page 94 and 95:
„Galéria”Célja: Új téma bev
- Page 96 and 97:
mely okból is ered, hogy az érint
- Page 98 and 99:
„Egy év múlva”Célja: a tagok
- Page 101 and 102:
Az egyik, e két fogalom elméleti
- Page 103 and 104:
GyakoroltatásA gyakorlatok kiprób
- Page 105 and 106:
san kapcsolódnak a csoportmunkáho
- Page 108 and 109:
II. A beszélgetés vezetésének
- Page 110 and 111:
4. A tanácsadó a klienssel együt
- Page 112 and 113:
2. MellékletNégyzetgyakorlat seg