a csoporttagok megszervezése. Idővel kialakult azonban egy rendszer: a csoportokdélután voltak, heti két napon; egy hónapban egyszer a nyitott nap keretébenpedig szombaton hosszabb csoporttalálkozásokra volt lehetőség.A rendszeres esetmegbeszélések, szakmai konzultációk tematikájába idővel bekerülta csoporton tapasztalt helyzetek elemzése, megbeszélése. Az egyéni, családi segítő<strong>munka</strong> mellett, mintegy belső szolgáltatással, a kollégák egymás csoportjaival is tudatosankezdtek számolni. Volt arra példa, hogy egy csoporttag extrém viselkedése, vagya csoportcélokhoz nem illeszthető igénye, a stáb döntése alapján, az adekvát végzettségűés módszerekkel dolgozó kollégához került. És az sem volt ritka, hogy az egyénimunkában elért eredmények folytatásaként ajánlotta valamelyik csoportot a kolléga.A csoporttémákat, módszereket az is befolyásolta, hogy a napi <strong>munka</strong> soránmilyen problémák és igények merültek fel, amelyek jó kiindulási alapot jelentettekegy következő csoport elindításához. Az egyéni, családi segítség mellett idővelszéles körben elfogadottá vált a csoportozás műfaja, mint a pedagógiai, pszichológia,szociális <strong>munka</strong> általi segítés egyik formája.Ahogy a fenti példa bemutatja egy jól működő stáb az új, a más módszerek kipróbálásánakés megvalósításának terepe. Ezzel szélesedik a kliensek felé nyújtható szolgáltatásikínálat, és szélesedik a stábtagok számára igénybe vehető eszközrendszer. Gyakranaz egyéni segítő <strong>munka</strong> kiegészítéseként jelenik meg a csoportozás, máskor a csoportmunkábanmerülnek fel olyan helyzetek, amelyekre az egyéni <strong>munka</strong> a megfelelőválasz. A rendszeres esetmegbeszélésnek köszönhetően minden résztvevő átláthatja atöbbiek feladatait, módszereit és szakmai stílusát. Ezáltal egyéni szakmai érdeklődésa szolgáltatás céljainak mentén alakítható és csatornázható be a kínálatba. A közöscél, hogy a <strong>munka</strong>társak minél több eszközt tudjanak kifejleszteni, felhasználni azeredményesség érdekében, ezzel is ellensúlyozva azt, hogy rendszerint viszonylag kislétszámban egy jelentős nagyságú igénybevevői körnek kell szolgáltatni. Kimondottanhasznosnak bizonyulhat a szakmai, az érdeklődési, a módszertani sokszínűség, amihezszükség van az egyes területek képviselői közötti létező rendszeres kommunikációra,információcserére, illetve egymás elismerésére.2. Egy nagy gondozási központ gyerekjóléti részlegének egyik <strong>munka</strong>társa azesetmegbeszélésen felvetette, hogy kamaszok szüleinek szeretne csoportot szervezni,csak nem tudja hogyan. Rövid beszélgetés után kiderült, hogy a csoport<strong>munka</strong>szerinte azért lenne indokolt, mert sok szülő egyszerűen nem érti a kamaszkorraljáró változásokat. Ez az értetlenség aztán súlyos konfliktusokhozvezet a szülő és a gyerek között, ami destruktív ellenállást vált ki a kamaszokból.A megromlott kapcsolat gyakorlatilag tehetetlenné teszi a szülőket. A kolléga úgyérzi, hogy ez tipikus probléma, és a megoldáshoz nem elég az eset<strong>munka</strong>. Talán,ha a szülők egymással meg tudnák beszélni, ki milyen nehézséggel küzd, milyenmegoldásokkal próbálkozik, többet segítene, mint a kolléga általában sikertelenülvégződő „tanácsai”.35
A beszélgetés során kiderült, hogy más családgondozók is találkoznak ezzel a problémával.A közös szakmai probléma jó kiindulópontot nyújtott egy olyan megbeszélésmegvalósítására, amely a csoport<strong>munka</strong> bevezetésének kérdéseit célozta meg. Azad hoc létrejött találkozón azonban az akadályok kerültek előtérbe. A <strong>munka</strong>társaktöbbsége hosszasan sorolta, hogy mennyi feltétel hiányzik a csoportmunkához- csoportvezetői tapasztalatok nélkül féltek belevágni egy ilyen programba, alkudoznikellett volna a helyiségekért, stb. - másrészt tartottak attól is, ha a meglévő nagyesetszám mellett bevállalják a csoportozást, a nyakukon marad a feladat a nélkül,hogy bárki elismerné, fizetné a plusz munkát.A kollégák hozzáállását az is befolyásolta, hogy évek óta tartó, válságról válságrazajló működés jellemezte a szolgáltatást, amit számos vezetőváltás kísért. Azegész szervezetre ráült a rossz hangulat, a bizalmatlanság és a különféle részlegekközött visszatérő konfliktusok. Érthető módon az innovációra konszolidált belsőszervezeti működés nélkül nem jut elég tér és energia. Ilyenkor a sokféle új helyzethez,átalakuló struktúrákhoz, új vezetőkhöz való alkalmazkodás elvonta a stáberejét. Láthatóan éppen elég munkába került fenntartani a biztonságot jelentőrutinokat, ezért a kezdeményezés lassan feledésbe merült.A második példa bizonyára sok olvasó előtt lesz ismerős. Sok szociális szolgáltatásküszködik ilyen típusú bizonytalanságokkal. Az elmúlt években jellemzően kevés forrásbólmegvalósított szervezeti centralizációk (nagy gondozási központok, korábbankülön működő szolgáltatások összevonása), szervezetfejlesztési segítség nélkül sok helyenazt eredményezte, hogy az egységek nem együtt, hanem egymás mellett, gyakrana másik kárára próbáltak/próbálnak meg érvényesülni. Szervezeti értelemben családiparadigmával jellemzett, általában kis <strong>munka</strong>társi létszámmal rendelkező szociálisszolgáltatások tagjai egyszer csak százas nagyságrendű, a mi viszonyaink között mamutintézménynek tekinthető központokban találták magukat, sokféle végzettséggel és feladattalmegbízott, általában túlterhelt <strong>munka</strong>társakkal. A vezetők egy részénél az ilyenmértékű centralizáció meghaladta a képességeket, bár abban a hitben, hogyha menttíz fővel, akkor menni fog százzal is, sokan elvállalták az összevont intézmény vezetőifeladatait. Az átgondolt szervezetfejlesztés helyett azonban, a korábban még működőszakmai kisközösségeket az átalakítás „dühe”, egyeztetések nélkül, a vezető személyeskoncepciója alapján alakította át. Így sok helyen a még működő szervezeti részlegek ismeggyengültek. E negatív helyzetértékelés ellenére joggal remélhetjük, hogy a szolgáltatásoknakvannak rejtett energiái, forrásai, többek között a csapatmunkában.FeladatA két esetpélda tükrében gyűjtsék össze azokat a stábmunkára és klímáravonatkozó kritériumokat, amelyek véleményük szerint segítik, illetve akadályozzáka szervezeti fejlődést, innovációt, az egyéni kezdeményezéseket.36
- Page 2: Szociális munkacsoportokkal1
- Page 7: 6.1.3.2. Gyakorlatok...............
- Page 11 and 12: en a földre való üléshez, lefek
- Page 13 and 14: Tovább nehezíti a helyzetet, hogy
- Page 15 and 16: 3. A szociális munka csoportokkal
- Page 17 and 18: Bernstein és Lowy, (Berstein/Lowy,
- Page 19 and 20: Kulcs kompetenciákNagykorú polgá
- Page 21 and 22: Ha a gyakorlati munka területén a
- Page 23 and 24: Másfelől a fenti modellek problé
- Page 25 and 26: nak, és sajátos kapcsolat (vérs
- Page 27 and 28: • A csoport nagyobb nyilvánossá
- Page 29 and 30: 2. tábla: A szociális szolgáltat
- Page 31 and 32: 4.2.2. Kliens-utak problematikájaA
- Page 33 and 34: Az összeomlott kategória jelenti
- Page 35: 341. Egy közösségi házban műk
- Page 39 and 40: 4.2.5.2. Kommunikációs szabályok
- Page 41 and 42: 1. az információ kérése: ”sze
- Page 43 and 44: 6. A napirendi pontokat olyan sorre
- Page 45 and 46: A tervezés szempontjából is töb
- Page 47 and 48: a munka, a létszámhoz képest kev
- Page 51 and 52: ivalizálás jelentkezhet. Ennek eg
- Page 53 and 54: Egy másik, a következőkben bemut
- Page 55 and 56: 54• Az akkreditált továbbképz
- Page 57 and 58: mákkal küzdenek. Lehet, hogy az e
- Page 59 and 60: vezetésére azonban mostanság ali
- Page 61 and 62: 5.3. A csoport indulását megelőz
- Page 63 and 64: Vagyis a szociális munkában a bel
- Page 66 and 67: A hazai szociális munka irodalmáb
- Page 68 and 69: Előnye: hagyja a tagokat a saját
- Page 70 and 71: ehozása, megalakulása mégiscsak
- Page 72 and 73: 6.1.3.2. Gyakorlatok„Ismeretségi
- Page 74 and 75: Bemutatkozás szimbólumokkal, tár
- Page 76 and 77: Javaslat: Ha mozgásában korlátoz
- Page 78 and 79: „Szociometrikus ismerkedés”Cé
- Page 80 and 81: • vagy aki párképzés következ
- Page 82 and 83: Felkészülés: nem szükségesEszk
- Page 84 and 85: „Kitörni és betörni, avagy egy
- Page 86 and 87:
hogy hathatós érvekkel igyekezzen
- Page 88 and 89:
Megjegyzés: a tapasztalat azt muta
- Page 90 and 91:
helyzetet nehezíti, hogy ebben a s
- Page 92 and 93:
port tartja fenn, bevonják, biztat
- Page 94 and 95:
„Galéria”Célja: Új téma bev
- Page 96 and 97:
mely okból is ered, hogy az érint
- Page 98 and 99:
„Egy év múlva”Célja: a tagok
- Page 101 and 102:
Az egyik, e két fogalom elméleti
- Page 103 and 104:
GyakoroltatásA gyakorlatok kiprób
- Page 105 and 106:
san kapcsolódnak a csoportmunkáho
- Page 108 and 109:
II. A beszélgetés vezetésének
- Page 110 and 111:
4. A tanácsadó a klienssel együt
- Page 112 and 113:
2. MellékletNégyzetgyakorlat seg