A legtöbb kezdő vezetőnek nehézséget jelent a csoporton belüli kommunikáció, mostpraktikusan, a csoporton belüli beszélgetés kezdeményezése, vezetése. Gyakran kérdezik,hogyan lehet a témát felvetni, hogyan lehet a tagokat bevonni, mikor kell zárni. Asegítő beszélgetésről, a célzott beszélgetésről, vagy a gyógyító beszélgetésről sok jó irodalomtalálható, amit ajánlott elolvasni. Elöljáróban azonban fontos megjegyeznünk,hogy beszélgetés és beszélgetés között nagy különbség lehet, a felületes társalgástólkezdve a beszélgetés művészetéig. Általában mindnyájan, akik <strong>csoportokkal</strong> foglalkozunkelkezdjük valahogy, aztán a kudarcok, a félreértések, a csoporttagok reakcióitanítják meg, hogy milyen „beszélgetőtársak” vagyunk.Néhány kiindulási pontunk azért van. Az egyik, hogy érdekel-e a csoporttagok mondandója,mivel érdeklődés nélkül a legkifinomultabb technika is üres rutin, feleslegesfecsegés. A másik a csoportban zajló kommunikáció megfigyelésének és feldolgozásánakképessége, ami nem fejleszthető másképp, mint csoporthelyzetekben. Kezdetbena figyelmünk túl szűk, kevés tagra tudunk fókuszálni, és egy hosszabb beszélgetésbenelfelejtünk témákat, mondatokat, esetleg egyes tagokról is megfeledkezhetünk. Azonbanminél többet gyakoroljuk, annál inkább alkalmazkodik ehhez a helyzethez a figyelmünk– szélesedik az észlelési sáv, a memóriánk, a fontos információt kiemeljükés raktározzuk. A figyelem idővel tudatossá, majd automatikussá válik, amely kiterjeda tagok és a csoport egészének jelenségeire, üzeneteire. Ha egy felvetett téma érdektelenvagy „kimerült” az unalom nyelvi és testi jeleit érzékeljük. A beszélgetés vezetésművészete nem abban rejlik, hogy mindig fenntartjuk a figyelmet, hanem abban, hogyképesek vagyunk váltani, lezárni, vagy más irányba terelni a csoporttagok figyelmét ésérdeklődését. Természetesen, ahogy a tagok, úgy a vezető figyelme is lankad, az agyaelfárad, eltéveszt, elfelejt dolgokat, rosszul fejezi ki magát. Egy gyakorlott vezetőt azkülönbözteti meg a kezdőtől, hogy erre nem a tekintélye megőrzésének igényével reagál,hanem elvállalja, és a csoporttól kér segítséget: „Hol is hagytuk abba? „Segítene, amikoraz előbb megszólalt, pontosan mit mondott?” De segíthetünk magunkon egy jegyzetfüzettel,amire lehetőleg legfontosabb egy-egy szót, vagy számot írjuk fel magunknak.A beszélgetés vezetésének másik fontos eleme a szókincs, aminek terjedelme fogjameghatározni azt, hogy mennyire árnyaltan, színesen, pontosan vagyunk képesek kifejeznia mondandónkat. A szókincs fejlesztésének egyik, vagy talán egyetlen módja azolvasás, különösen a szépirodalom olvasása.Mindent egybevetve számos támpontunk van egy jó beszélgetés megvalósításához.5.2. ForrásteremtésA csoport<strong>munka</strong> szolgáltatások elindításának egyik legnagyobb akadályaként szokásmegemlíteni a források hiányát, amelyek kapcsán elsősorban a pénzre gondol mindenki.Ahhoz, hogy általános szolgáltatásként kerüljön bevezetésre a csoport<strong>munka</strong>, nyilvántöbbféle előzetes feltétel szükséges és valóban több pénzre lenne szükség. Ennekegyik tényezője a szolgáltatások jelenlegi finanszírozásának átalakítása, a területalapúnormatív finanszírozás helyett a feladatalapú finanszírozásra való átállás. A gyors be-57
vezetésére azonban mostanság aligha számíthatunk. Persze ehhez az is kellene, hogya csoport<strong>munka</strong> hasonló elfogadottsággal rendelkezzen a szakmában, mint az egyéniesetkezelés. Egyelőre erre is várni kell még.Marad tehát a valóság közelibb lehetőség, azaz a saját szolgáltatásunkat tekintjük főszponzornak, ami azt jelenti, hogy elsősorban a saját fenntartói, vezetői kört kell megnyerniaz adott csoport létrehozásához. Azaz a szervezet irányítóit majdnem ugyanolyanminőségben elkészített csoport<strong>munka</strong>-tervekkel lehet megnyerni, mint egy unióspályázatot.A másik lehetőség azon rejtett források felfedezése, amelyet nem vettünk figyelembe.Erre mutatunk egy példát.Egy családsegítő szolgálat <strong>munka</strong>társi köre elhatározta, hogy felfejleszti a csoportosszolgáltatásokat. Már korábban foglalkoztak különféle klubszerű <strong>csoportokkal</strong>,illetve volt néhány sikeres pályázatuk, amely állami gondozásból kikerültfiatal felnőttek életvezetési segítséget nyújtó csoportok elindítását és megvalósításáttette lehetővé. A pályázati pénz elfogyott, és a klubélet is visszaesett, főképpannak köszönhetően, hogy a kollegiális kör lecserélődött; a fiatal és pályakezdők<strong>munka</strong>társak kerültek többségbe. A klienseiktől viszont hallottak arról, hogy régebbenmilyen jó programok voltak, ami most nincs. Ennek is köszönhetően születettmeg a gondolat, hogy csoportprogramokat szervezzenek. Többszöri megbeszélésután a kollégák újra és újra beleütköztek abba a problémába, hogy bármittaláltak ki, mindenhez pénz kell, méghozzá sok pénz. Az egyik ilyen találkozó alkalmávalfelmerült az ötlet, hogy még mielőtt ismét a pénzhiányról kezdenénekhosszasan beszélni, vegyék számba, hogy kinek, milyen tudásai vannak, amelyeketbevihet a csoportba, és amelyek eddig sosem voltak „kihasználva” a mindennapimunkában. Meglepő volt az eredmény. A csoporttagok mindegyikének voltolyan „különleges” tevékenysége, amellyel a szabadidejét töltötte. Néhányan lelkestúrázók voltak, és szinte az egész ország túraútvonalait ismerték, kiegészülveaz adott hely nevezetességeiről szóló természeti és más nevezetességek tudásával.Volt olyan kolléga, aki gitározott (kamaszkorában még együttest is alapított).Többen színjátszással foglalkoztak, néhányan különféle kézi<strong>munka</strong> technikát ismertek.Az egyik kolléga verseket, novellákat írt, egy másik barlangász volt. Voltazonban egy másik probléma, mégpedig az, hogy senki nem vezetett még csoportot.De fellelkesedve azon, hogy kiderült mennyi mindenhez értenek így együtt, akövetkező találkozás alkalmával azt nézték át, hogy ki milyen típusú csoportbanvett már részt. Ez alkalommal is kiderült, hogy az elképzeléseikhez képest, jóvaltöbb tapasztalattal rendelkeznek, mint gondolták.A mindennapi munkában gyakran kihasználatlan személyes tudások fontos szerepetjátszanak a csoportprogramok megvalósításában. Ha szociális szakemberek a forrásközpontúgondolkodást érvényesítik a deficitközpontú gondolkodás helyett, kiderülhet,hogy mindenki szakértő valamiben, amit a csoportmunkában is felhasználhatnak(nem kell drága trénereket hívni).58
- Page 2:
Szociális munkacsoportokkal1
- Page 7: 6.1.3.2. Gyakorlatok...............
- Page 11 and 12: en a földre való üléshez, lefek
- Page 13 and 14: Tovább nehezíti a helyzetet, hogy
- Page 15 and 16: 3. A szociális munka csoportokkal
- Page 17 and 18: Bernstein és Lowy, (Berstein/Lowy,
- Page 19 and 20: Kulcs kompetenciákNagykorú polgá
- Page 21 and 22: Ha a gyakorlati munka területén a
- Page 23 and 24: Másfelől a fenti modellek problé
- Page 25 and 26: nak, és sajátos kapcsolat (vérs
- Page 27 and 28: • A csoport nagyobb nyilvánossá
- Page 29 and 30: 2. tábla: A szociális szolgáltat
- Page 31 and 32: 4.2.2. Kliens-utak problematikájaA
- Page 33 and 34: Az összeomlott kategória jelenti
- Page 35 and 36: 341. Egy közösségi házban műk
- Page 37 and 38: A beszélgetés során kiderült, h
- Page 39 and 40: 4.2.5.2. Kommunikációs szabályok
- Page 41 and 42: 1. az információ kérése: ”sze
- Page 43 and 44: 6. A napirendi pontokat olyan sorre
- Page 45 and 46: A tervezés szempontjából is töb
- Page 47 and 48: a munka, a létszámhoz képest kev
- Page 51 and 52: ivalizálás jelentkezhet. Ennek eg
- Page 53 and 54: Egy másik, a következőkben bemut
- Page 55 and 56: 54• Az akkreditált továbbképz
- Page 57: mákkal küzdenek. Lehet, hogy az e
- Page 61 and 62: 5.3. A csoport indulását megelőz
- Page 63 and 64: Vagyis a szociális munkában a bel
- Page 66 and 67: A hazai szociális munka irodalmáb
- Page 68 and 69: Előnye: hagyja a tagokat a saját
- Page 70 and 71: ehozása, megalakulása mégiscsak
- Page 72 and 73: 6.1.3.2. Gyakorlatok„Ismeretségi
- Page 74 and 75: Bemutatkozás szimbólumokkal, tár
- Page 76 and 77: Javaslat: Ha mozgásában korlátoz
- Page 78 and 79: „Szociometrikus ismerkedés”Cé
- Page 80 and 81: • vagy aki párképzés következ
- Page 82 and 83: Felkészülés: nem szükségesEszk
- Page 84 and 85: „Kitörni és betörni, avagy egy
- Page 86 and 87: hogy hathatós érvekkel igyekezzen
- Page 88 and 89: Megjegyzés: a tapasztalat azt muta
- Page 90 and 91: helyzetet nehezíti, hogy ebben a s
- Page 92 and 93: port tartja fenn, bevonják, biztat
- Page 94 and 95: „Galéria”Célja: Új téma bev
- Page 96 and 97: mely okból is ered, hogy az érint
- Page 98 and 99: „Egy év múlva”Célja: a tagok
- Page 101 and 102: Az egyik, e két fogalom elméleti
- Page 103 and 104: GyakoroltatásA gyakorlatok kiprób
- Page 105 and 106: san kapcsolódnak a csoportmunkáho
- Page 108 and 109:
II. A beszélgetés vezetésének
- Page 110 and 111:
4. A tanácsadó a klienssel együt
- Page 112 and 113:
2. MellékletNégyzetgyakorlat seg