Szociális munka csoportokkal : módszertani kézikönyv - MEK

6.1.3.2. Gyakorlatok„Ismeretségi kisstatisztika”Célok: Annak felmérése, hogy hány tag, hány másik tagot ismer név szerint,látásból.Eljárás: Első körben azt kérjük, hogy tegye fel a kezét, aki ismer mindenkitnév szerint vagy látásból. Második körben, aki a csoport felét, harmadikban,aki legalább öt embert, negyedik lépésben, aki kettőt, ötödikben, aki senkitnem ismer sem név szerint, sem arcról. A számokat variálhatjuk a két véglet,vagyis a mindenkit ismer, senkit sem ismer között. (Bonkowski, 2010:22)Felkészülés: nem szükségesEszköz: nem szükségesTérigény: csoportszobaCsoportméret: tetszőlegesIdőigény: 3-5 percJavaslat: olyan induló csoportban érdemes alkalmazni, ahol vélhetően vannakegymást ismerő emberek (kistelepülés, azonos szervezetben dolgoznak, egyévfolyamra járnak), illetve ahol nem volt módja a csoportvezetőnek a tagokkiválasztásában részt venni.Megjegyzések: Az ismeretségi kapcsolatokat lehet felmérni ezzel az eszközzel,ami fontos információt jelent a csoportvezetőnek, mivel másképp hatnak azismerkedéssel kapcsolatos gyakorlatok, ha egymást ismerő vagy nem ismerőemberekkel kell indítani a csoportot. Másrészt érdemes megfigyelni, hogy kivagy kik azok, akik már így vagy úgy ismerik egymást, továbbá számítani lehetarra, hogy még a felületes ismeretségnek is sokkal nagyobb jelentősége leszegy ilyen csoportszituációban, mint a hétköznapi körülmények között.Folytatásként beszélgetés kezdeményezhetünk, hogy ki honnan ismeri a másikat,ami azért is fontos, mert így kiderülhet, hogy nincs-e olyan kapcsolat (voltfőnök, párkapcsolat, stb.), ami adott esetben összeférhetetlen a csoport jellegével,vagy várhatóan befolyásolni fogja a csoporttagok közötti kapcsolatot.Könnyen alkalmazható, egyszerű és rendszerint senkinek nem jelent nehézségeta feladat teljesítése. Persze akadhatnak tisztázó kérdések, és olyan reakciók is,amikor letagadják egymást az ismerősök, vagy bizonytalanok az ismeretségben.71