E szerint „(…)a csoport-pszichoterápia minden területen számításba jön, ahol pszichológiai-pszichoterápiáskezelés szükséges vagy lehetséges” (Szőnyi, 2005: 363)Ezt lefordítva a szociális munkára, arról van szó, hogy a csoport<strong>munka</strong> minden területenszámításba jöhet, ahol az eset<strong>munka</strong> szükséges vagy lehetséges.Jó lenne, ha ilyen egyszerű analógiákkal megoldható lenne ez a kérdés. A szociális<strong>munka</strong> területén azonban sokféle célú csoport van. Talán a terápiás modellek kapcsánhasználható ez a megközelítés, amelyben az eset<strong>munka</strong> és a csoport<strong>munka</strong> egyenrangú,egymást kiváltó <strong>munka</strong>formának fogható fel. Más modellek esetében nem ilyenegyértelmű az összefüggés, mivel azok a közösségi és társadalmi diszfunkciókból eredeztetikaz egyéni problémákat, ezért indikációnak e modellekben a szolidaritási hajlandóság,a közösségi részvétel, az érdekérvényesítés igénye mutatkozik, azaz az egyéna saját problémáit a másokkal való együttérzésben, az értük való kiállásban, a közöscselekvésben jeleníti és oldja meg.A pszichoterápiás megközelítésben kifejezetten ajánlott olyan helyzetekben a csoportpszichoterápia:1. ha a problémák elsődlegesen az interperszonális kapcsolatban találhatók,és ezt a paciens is így látja;2. ha a paciens hajlamos nagyfokú intellektualizálásra (amit a csoport érzelmilegfelmorzsol, szemben az egyénivel);3. ha a terápiás helyzetben erőteljes regresszióra lehet számítani;4. ha a paciens nehezen tolerálja a kétszemélyes helyzet intimitását;5. ha a paciens patológiája, kapcsolódása várhatóan túlterheli a terapeutát.(Szőnyi, 2005:363)A fenti felsorolásból a szociális <strong>munka</strong> területén, az első, a negyedik és az ötödik pont,amelyik használható szempontokat nyújt. A klienseink többségénél ugyanis jelen vannakaz interperszonális problémákból eredő nehézségek (bár ezt sokan nem így látják,mert a helyzetükből származó problémákat – <strong>munka</strong>nélküliség, alacsony jövedelem,rossz lakáskörülmények – érzékelik, és azok gyors megoldását várják). Találkozhatunka kétszemélyes helyzetek elviselési nehézségeivel (pld kamaszok esetében) is. A szociálismunkában nem csak a kliens patológiája (bár lehet az is) terheli túl a szakembert, hanema szociális problémák, a megoldhatatlannak látszó nehéz élethelyzetek sokrétűsége,bonyolultsága is. Az a feltevés, hogy a csoport jobban viseli, és jobban „kezeli” e sokrétű,súlyos problémákat, a szociális <strong>munka</strong> minden csoportkoncepciójában jelen van.Egy másik alapvető kérdés, hogy a csoport kiknek hoz többletet. A terápia területéna belátásra, változásra, a másik iránti nyíltságra képes, megfelelően motivált emberekettekintik a csoportra legalkalmasabbnak. (Érdekes módon ez a megközelítés széleskörben elterjedt a szociális szakmában, miközben az indikáció más szempontjai nem.)A szociális munkások a tekintetben nehezebb helyzetben vannak, hogy a belátásig, amotiváció felkeltéséig, megerősítéséig, sokszor egy külön szakasz eredményeképp juthatnakel (pl. az eset<strong>munka</strong> egyik eredményeként vagy a csoport kezdeti fázisában).61
Vagyis a szociális munkában a belátás, a motiváció nem feltétele, hanem egyik eredményea segítő folyamatnak.PéldaEgy tartósan <strong>munka</strong>nélküliek csoportjába, a foglalkoztatás, és az ebből eredőtöbb jövedelem reményében, két fiatal nő is jelentkezett. Láthatóan régóta ismertékegymást, mindketten három kisgyereket neveltek. A csoport kezdeti fázisábanigyekeztek minden közös munkából kivonni magukat; a háttérben nevetgéltek,ha a vezetők a véleményüket kérdezték, rendszerint a vállukat vonogatták.Idővel a csoport többi tagjának is feltűnt a kívülállásuk. Egy találkozó alkalmávalaz egyik középkorú nő kissé dühösen megkérdezte, hogy végül is miértjárnak ide, mert ő úgy látja, hogy semmit sem csinálnak. A szokásos hallgatás,kényszeredett mosolygás volt a válasz. A vezető az indulatok élét tompítva, átvettea szót, és arra a kérte a két fiatalasszonyt, hogy beszéljenek arról, szerintükmegsínylenék-e a gyerekeik, ha dolgozni kezdenének. Mindketten viszonylaghamar belemerültek annak taglalásába, hogy mennyi dolguk van a családban:hogy mindennap meleg ételt tesznek az asztalra, a férjeiknek ételt csomagolnak,varrnak, mosnak, takarítanak, rendezik a kertet, az aprójószágot, segítenek aközelbe lakó idős szülőknek, intézik a csekkeket, bejárnak a hivatalba, ha kellviszik a gyereket orvoshoz, ha éjszaka érkezik meg a munkából a férjük, felkelnekés ételt melegítenek. A napi tennivalók felsorolása percekig tartott. Végül mindkettenbevallották, hogy jó lenne a több pénz, de munkába járni nem szeretnének,mert otthon van épp elég <strong>munka</strong>. A vezető a csoport idősebb nő tagjaihozfordult, hogy ismerős-e számukra ez a helyzet, és ha igen, ők hogyan hangoltákössze a munkát és a családon belüli tennivalókat. A csoportban ekkor egy új ésnagyon fontos téma került a megbeszélés fókuszába, amibe, mivel a két fiatalaszszonyérintett volt, már szívesebben kapcsolódott be. Ettől a pillanattól kezdvesokkal aktívabbak voltak a csoportban.Áttérve a kontraindikációk területére, azaz, amikor nem ajánlatos a csoport, figyelemreméltó szempontokkal dolgozik a pszichoterápia.„Általános ellenjavallatot képeznek azok a zavarok, melyek nagymértékben korlátozzáka beteg részvételét a társas helyzetben, képességét arra, hogy valamennyi figyelemmeltudjon fordulni a többiek felé, csoporthelyzetben tudjon maradni. Ilyenek elsősorbana nagyfokú beszűkültség, krízis állapot, a pszichiátria sürgősség, az erőteljesen mániásvagy paranoid beteg” (Szőnyi, 2005: 363)A szociális munkában ilyen személyes állapotokkal is gyakran találkoznak a kollégák.Egy fontos különbség, hogy a beszűkült állapotot gyakran drog vagy alkohol okozza,és a pszichológia krízishez (okként vagy következményként) szociális válsághelyzettársul. A droghoz, az alkoholhoz, miközben hosszantartó problémát jelent, a „beszűkülés”aktuálisan társul, ami az adott találkozáskor lehet kontraindikáció, vagyis éppenittas, drog hatása alatt álló klienssel nem lehet, nem szabad csoportban dolgozni.62
- Page 2:
Szociális munkacsoportokkal1
- Page 7:
6.1.3.2. Gyakorlatok...............
- Page 11 and 12: en a földre való üléshez, lefek
- Page 13 and 14: Tovább nehezíti a helyzetet, hogy
- Page 15 and 16: 3. A szociális munka csoportokkal
- Page 17 and 18: Bernstein és Lowy, (Berstein/Lowy,
- Page 19 and 20: Kulcs kompetenciákNagykorú polgá
- Page 21 and 22: Ha a gyakorlati munka területén a
- Page 23 and 24: Másfelől a fenti modellek problé
- Page 25 and 26: nak, és sajátos kapcsolat (vérs
- Page 27 and 28: • A csoport nagyobb nyilvánossá
- Page 29 and 30: 2. tábla: A szociális szolgáltat
- Page 31 and 32: 4.2.2. Kliens-utak problematikájaA
- Page 33 and 34: Az összeomlott kategória jelenti
- Page 35 and 36: 341. Egy közösségi házban műk
- Page 37 and 38: A beszélgetés során kiderült, h
- Page 39 and 40: 4.2.5.2. Kommunikációs szabályok
- Page 41 and 42: 1. az információ kérése: ”sze
- Page 43 and 44: 6. A napirendi pontokat olyan sorre
- Page 45 and 46: A tervezés szempontjából is töb
- Page 47 and 48: a munka, a létszámhoz képest kev
- Page 51 and 52: ivalizálás jelentkezhet. Ennek eg
- Page 53 and 54: Egy másik, a következőkben bemut
- Page 55 and 56: 54• Az akkreditált továbbképz
- Page 57 and 58: mákkal küzdenek. Lehet, hogy az e
- Page 59 and 60: vezetésére azonban mostanság ali
- Page 61: 5.3. A csoport indulását megelőz
- Page 66 and 67: A hazai szociális munka irodalmáb
- Page 68 and 69: Előnye: hagyja a tagokat a saját
- Page 70 and 71: ehozása, megalakulása mégiscsak
- Page 72 and 73: 6.1.3.2. Gyakorlatok„Ismeretségi
- Page 74 and 75: Bemutatkozás szimbólumokkal, tár
- Page 76 and 77: Javaslat: Ha mozgásában korlátoz
- Page 78 and 79: „Szociometrikus ismerkedés”Cé
- Page 80 and 81: • vagy aki párképzés következ
- Page 82 and 83: Felkészülés: nem szükségesEszk
- Page 84 and 85: „Kitörni és betörni, avagy egy
- Page 86 and 87: hogy hathatós érvekkel igyekezzen
- Page 88 and 89: Megjegyzés: a tapasztalat azt muta
- Page 90 and 91: helyzetet nehezíti, hogy ebben a s
- Page 92 and 93: port tartja fenn, bevonják, biztat
- Page 94 and 95: „Galéria”Célja: Új téma bev
- Page 96 and 97: mely okból is ered, hogy az érint
- Page 98 and 99: „Egy év múlva”Célja: a tagok
- Page 101 and 102: Az egyik, e két fogalom elméleti
- Page 103 and 104: GyakoroltatásA gyakorlatok kiprób
- Page 105 and 106: san kapcsolódnak a csoportmunkáho
- Page 108 and 109: II. A beszélgetés vezetésének
- Page 110 and 111: 4. A tanácsadó a klienssel együt
- Page 112 and 113:
2. MellékletNégyzetgyakorlat seg