„Egy év múlva”Célja: a tagok terveinek átgondolása és megfogalmazása.Eljárás: felkérjük a résztvevőket, hogy egy évre kitekintve fogalmazzák meg aszemélyes életükre vonatkozó elképzeléseiket. (Portmann, 2010:71)Felkészülés: csekélyIdőigény: 5 perc egy „tervre”Térigény: nincsCsoportméret: maximum 16 főJavaslat: Az elképzeléseket strukturálhatjuk (család, szakma, <strong>munka</strong>, belsőváltozások stb. témától függően). Építhetünk a fantáziára is, ahol a kérdésekaz egy év múlva elképzelt pillanatra fókuszálnak: hol vagy, hogy érzed magad,milyen a külsőd, kik vannak veled, éppen mi történik. Mindenki a maga egyévével foglalkozik, majd a csoport előtt bemutatja az elképzeléseit.Közös fotózás és/ vagy piknikA csoportfolyamat zárható kevésbé strukturált módon. A hely és a találkozási lehetőségajánlható fel azzal, hogy a tagok szervezzék meg az utolsó találkozás programját és eseményeit.Ez esetben a vezető a szervezésben nyújthat segítséget, a többi feladat a csoport dolga.6.4.4. Nehéz helyzetek a csoportbanA csoport idő előtti lezárása, amely származhat a csoportvezető oldaláról (<strong>munka</strong>helyváltás,személyes okok - túl stresszes számára a vezetés -, a vezető és a csoportkonfliktusából). Azonban lehet „túlhordott” egy csoport, ha nem sikerül a zárásra valóegyéni felkészülést támogatni. Ilyen esetben megvan annak a lehetősége, hogy a csoporttermészetes öregedése kerekedik felül, azaz a motiváció csökken, a témák kiürülnek.Megtörténhet, hogy csoportzárás halogatását fenntartva egy-egy csoporttag olyan lényegesszemélyes információt visz be a csoportba, amivel korábban nem hozakodott elő.A folyamat modellben rendszerint a lezárásra előre készül a vezető és a csoport, és azidő közeledtével valóságosan és szimbolikusan elkezdődhet a visszaszámlálás, figyelvearra, hogy akár több találkozót is a zárásra lehet fordítani.Összegzésül: A fenti nagy fejezetben a csoport létrejöttének, „virágzásának” és megszűnésénekegyes fázisait, és az adott szakasz fontos történéseit mutattuk be. Fontos azonbanfelhívni a figyelmet arra, hogy az egyes összejöveteleknek (üléseknek) is ritmusa van, amelybevezető (ráhangolódó), középső (<strong>munka</strong>) és lezáró (értékelő, a következő találkozásrautaló) részekből áll. Egy-egy találkozás ennek megfelelően szintén tervezést igényel, amelysorán az egyes szakaszokra készülve alakul ki a találkozás forgatókönyve. Ez a forgatókönyv97
valójában egy hipotetikus terv, hogy mivel lenne célszerű foglalkozni a csoportban, de atervekhez képest alakulhat egészen másképp is a találkozás. A vezető alkalmazkodása ésrugalmassága ezért is fontos tulajdonság, mivel szükség lehet arra, hogy sutba dobja azelképzeléseit, és a csoport aktuális történéseire reflektáljon, ha kell, rögtönözzön. A csoportvezetésa vezető részéről tapasztalatot és kreativitást is igényel. Jó tudni, hogy a csoportbanjelentkező váratlan helyzetekben a legképzettebb csoportvezetők is lefagyhatnak,különösen, ha úgy gondolják, hogy a kezükben kell tartani a csoport minden történését.Helyesebb és célravezető, ha ilyen helyzetekben, a vezető nyílttá teszi, hogy másrakészült, de kész a csoport igényeihez alkalmazkodni, és beszélgetést kezdeményez atagok elképzeléseiről.A fenti gyakorlatok példák és javaslatok. Szerencsére ma már számos olyan könyv,gyűjtemény létezik, amely segítheti a vezetők tervezését és felkészülését. Azonban csaka gyakorlatokra építeni a csoportot nem elég. Ahogy minden segítő szakmában, úgy aszociális munkában is a hangsúly a kommunikációs képességeken van, jelen esetbena csoporton belüli beszélgetés kezdeményezése, vezetése, a hallottak összefoglalása,a visszacsatolás, pozitív megerősítés, a kérdezési technikák alkalmazása stb., és sokmás a segítő kommunikációból ismert eljárás és alapelv érvényesítésén. Vagyis a főcél, hogy a csoporttagok kapcsolatba kerüljenek egymással és a vezetővel, szabadonbeszélhessenek magukról, egymásról, a céljaikról, a vágyaikról és a nehézségeikről. Avezető oldaláról a valódi érdeklődés, a jó értelembe vett kíváncsiság és felfedezési vágya másik ember, a csoport iránt nyújtja a belső feltételeket. E nélkül a legjobb gyakorlatis üres és mesterkélt marad, és alacsony hatásfokot tud csak elérni.7. Csoportvezetői helyzet néhány jellegzetességeA csoportvezető feladatait eddig a csoporton belüli tevékenység szempontjából értelmeztük.A csoporton belüli helyét azonban az is befolyásolja, hogy milyen helyet foglalel a csoport külső környezetének részeként. A csoportban vezetőt vagy főnököt látnaka résztvevők, de a csoporttagok a vezetővel együtt a csoportot körülvevő társas környezetrészei, szervezetek tagjai is. A vezetői helyzet e kettőssége eredményezi, hogy acsoportkeretek, amelynek kialakítása, fenntartása a vezető egyik legfontosabb feladata,egészen mást jelent a csoporton belül, és a környezet felé.Például, ha a vezetőnek, mint a szolgáltatás tagjaként olyan hatósági funkciókat is bekell töltenie, amely a kliensek felügyeletével jár, akkor a legjobb szándék ellenére, a tagokszámára a hatóság képviselőjének szerepében is megjelenik.Ebben az értelemben a csoportvezető a csoport határán helyezkedik el, e helyzetminden következményével. Másrészt a vezető működése nem csak a csoportban váliknyilvánossá, hanem abban a környezeti háttérben, amelyben a csoport is létezik. Jelleg-98
- Page 2:
Szociális munkacsoportokkal1
- Page 7:
6.1.3.2. Gyakorlatok...............
- Page 11 and 12:
en a földre való üléshez, lefek
- Page 13 and 14:
Tovább nehezíti a helyzetet, hogy
- Page 15 and 16:
3. A szociális munka csoportokkal
- Page 17 and 18:
Bernstein és Lowy, (Berstein/Lowy,
- Page 19 and 20:
Kulcs kompetenciákNagykorú polgá
- Page 21 and 22:
Ha a gyakorlati munka területén a
- Page 23 and 24:
Másfelől a fenti modellek problé
- Page 25 and 26:
nak, és sajátos kapcsolat (vérs
- Page 27 and 28:
• A csoport nagyobb nyilvánossá
- Page 29 and 30:
2. tábla: A szociális szolgáltat
- Page 31 and 32:
4.2.2. Kliens-utak problematikájaA
- Page 33 and 34:
Az összeomlott kategória jelenti
- Page 35 and 36:
341. Egy közösségi házban műk
- Page 37 and 38:
A beszélgetés során kiderült, h
- Page 39 and 40:
4.2.5.2. Kommunikációs szabályok
- Page 41 and 42:
1. az információ kérése: ”sze
- Page 43 and 44:
6. A napirendi pontokat olyan sorre
- Page 45 and 46:
A tervezés szempontjából is töb
- Page 47 and 48: a munka, a létszámhoz képest kev
- Page 51 and 52: ivalizálás jelentkezhet. Ennek eg
- Page 53 and 54: Egy másik, a következőkben bemut
- Page 55 and 56: 54• Az akkreditált továbbképz
- Page 57 and 58: mákkal küzdenek. Lehet, hogy az e
- Page 59 and 60: vezetésére azonban mostanság ali
- Page 61 and 62: 5.3. A csoport indulását megelőz
- Page 63 and 64: Vagyis a szociális munkában a bel
- Page 66 and 67: A hazai szociális munka irodalmáb
- Page 68 and 69: Előnye: hagyja a tagokat a saját
- Page 70 and 71: ehozása, megalakulása mégiscsak
- Page 72 and 73: 6.1.3.2. Gyakorlatok„Ismeretségi
- Page 74 and 75: Bemutatkozás szimbólumokkal, tár
- Page 76 and 77: Javaslat: Ha mozgásában korlátoz
- Page 78 and 79: „Szociometrikus ismerkedés”Cé
- Page 80 and 81: • vagy aki párképzés következ
- Page 82 and 83: Felkészülés: nem szükségesEszk
- Page 84 and 85: „Kitörni és betörni, avagy egy
- Page 86 and 87: hogy hathatós érvekkel igyekezzen
- Page 88 and 89: Megjegyzés: a tapasztalat azt muta
- Page 90 and 91: helyzetet nehezíti, hogy ebben a s
- Page 92 and 93: port tartja fenn, bevonják, biztat
- Page 94 and 95: „Galéria”Célja: Új téma bev
- Page 96 and 97: mely okból is ered, hogy az érint
- Page 101 and 102: Az egyik, e két fogalom elméleti
- Page 103 and 104: GyakoroltatásA gyakorlatok kiprób
- Page 105 and 106: san kapcsolódnak a csoportmunkáho
- Page 108 and 109: II. A beszélgetés vezetésének
- Page 110 and 111: 4. A tanácsadó a klienssel együt
- Page 112 and 113: 2. MellékletNégyzetgyakorlat seg