PDF 7697 kbyte - MEK

– Hát úgy százezer forintot. Én akkor azt mondtam, nem csinálok többet semmit. Megyek én iskölcsönért, vagy nem tudom, miért. Hogy valaki adjon valami segélyt! Mert dolgozni? Nemérdemes. Még akkor sem, ha csak magamnak dolgozok. Nemhogy másnak?! Ki az a hülye, akima még dolgozik Magyarországon? Az, aki nem megy lopni, csalni, mert nem tud hozzáférni.Ment a nagy magasztalás, mikor az MDF kormányra került, hogy mi lettünk a vezérek. Hateszem föl, kibírják egy választásig, utána megint fütyülnek rá, hol áll az ország. Hova lett aza rengeteg pénz, amit adóba befizettünk? Várhatunk valamit Antall Józseftől? Gondolom, amulatság végén, mondjuk, az egyik L betűt elhagyja majd a nevéből. Neki ez lesz a vesztesége.Hát van itt számonkérés? A szegény embereken igen. De azok, akik a rokonsággal,sógorsággal együtt csalnak, lopnak, azok sose esnek kétségbe. Ők engedik meg, hogy te mitcsinálhatsz. Itt most szórják kifele a szép, nagy szavakat, de azok elszállnak, mint a füst. Ésazután mi lesz? Ha teszem fel most mindenki neki merne ugrani, a végén úgy megölnék anépet, mint megölték ötvenben. Ugye, az osztáskor megkapták azt a kis földet. Jaj, Istenem,hogy csináljuk, mit csináljunk! Akinek egy kis pénze volt, igyekezett, hogy vegyen még hozzávalamennyit. Csak aludttejet ettek, kenyér is hol volt, hol nem volt. Megvette azt a kis birtokot,azért gürcölt az egész család, hogy belerokkant. Aztán elvették tőle, agyonverték, vagynyomorékká tették. Kiölték belőle az akaratot. Én még mindig neki mernék vágni úgy húszhektár földnek, összefognék valakivel, vennénk traktort. Lehetne, csak hát nincs kilátás megkedv se. Csak az örökös hajtás maradt, hogy megélhessünk valahogy.1990-ben a kormány ígéreteiből és jóslásaiból azt hallotta ki, hogy megszűnik amezőgazdasági nagyüzemek monopolhelyzete, és a magángazdáknak is jut föld, ha dolgozniakarnak. Nagy Laci pedig dolgozni akart, és nem törődött azzal, hogy a kormányzati szándéknem törvény, csak ígéret, s a szép szavak meg sem billentették a monopolhelyzetet. Birkákkalfoglalkozott évek óta, és végre szeretett volna legelőt bérelni. Az állami gazdaság ajánlott egyhúszhektáros területet, szélén egy düledező tanyával. Éves bérleti díjként kétszázezer forintotkért. Nagy Laci sokallta az összeget, hisz a szóbeszédből tudta, hogy a gazdaságnak átlagostermés esetén is csak háromezer forint a hektáronkénti haszna, a termőföldből. De ez a legelőszáraz és szikes, csak pipaszurkálófű nő rajta, ezen egy fillér haszna sincs a gazdaságnak. Abérlettől végül is a szerződés feltételei riasztották el: eszerint a bérleti viszonyt a bérbeadóbármikor indoklás nélkül megszüntetheti. Akkor is, ha a bérlő a rozzant hodályból időközbenkacsalábon forgó palotát építtet. Így aztán Nagy Lacinak nem lett legelője, húsz birkája atéesz nyájában maradt, darabszám fizeti utánuk a tartás költségeit.Amikor egy dormándi társaságban földművelő terveiről beszélt, a többiek beléfojtották a szót.Meg akarod szakítani a családodat? Kinek kell az a föld? Én legszívesebben még a kertem islebetonoztatnám!Nagy Laci körül megváltozott a világ. Ha a megújult piacon versenyben akar maradni,legalább ideig-óráig hinnie kell a különböző ígéretekben. 1992 nyarán a fuvarosság családivállalkozássá alakult, társult két huszonéves fiával. A vállalkozás bővítése „készszerencsétlenség” volt a családra nézve; bolonddá tette őket egy külföldi érdekeltségű kft.Három teherkocsinak is munkát adó kétéves elfoglaltságot ígértek. Az egész famíliaösszefogása kellett hozzá, hogy a szükséges gépeket megvegyék. A kisebbik fiú, miutánleszerelt a katonaságtól, nem ment vissza a munkahelyére, a nagyobbik kilépett a téeszből. Atöbbműszakos, nagy haszonnal kecsegtető munka egy pénteki napon kezdődött, és akövetkező napon, a szombati műszak végén a kft. felmondta a szóbeli megállapodást. Amesebeli két év két nap alatt kitelt.Nem vagyok versenyképes az új urakkal meg az elvtársurakkal sem. Frissen „privatizált”gépeikkel úgy vállalják el a munkát, hogy még meg se jelennek a munkahelyen. Küldik asofőröket, van olyan úr, aki tízet, tizenkettőt is alkalmaz. És én olyan marha vagyok, hogy azthittem, elférek mellettük. Elhittem, mert a kft.-sek azt mondták, hogy meglesz a munka, aztán144