PDF 7697 kbyte - MEK

I/ FALUTÉRKÉP HELYETT...1/ DORMÁNDDormánd az Alföld felé nyújtózkodó lapályos síkon található, a megyeszékhely Egertől húsz,Budapesttől százhúsz kilométerre.Az ipszilon alakú főutcára fölfűzött faluból a 33-as főút északra Füzesabonyba, délnekfordulva Besenyőtelekre visz, ezen halad át a Hortobágyon keresztül Debrecenbe tartó forgalom.A falutól nyugatra a 31-es út Jászberénynek indul, errefelé az első falu Tenk. E kettényíltfőúttól jobbra és balra kurta, itt-ott kanyargós utcák indulnak, majd váratlanul elenyészneka falut körülölelő pusztában. A mellékutcák néhol foghíjasak, a közöket gondozottkiskertek és elvadult gyepek töltik ki. A puszta zabolátlan szelei, forróságai könnyedénbeférkőznek a házak közé.A harmincas évekig nem voltak hivatalos utcanevek. A főúttól a határ felé terjeszkedő portákmentén kis közök alakultak ki, amelyeket a hosszabb-rövidebb ideig ott lakó családokrólneveztek el. Például a 33-as főútról nyíló Széchenyi utcát napjainkig Sumi köznek emlegetik:a névadó famíliának a két háború között egy erre benyúló telken volt kocsmája, fűszerüzleteés mészárszéke. Ugyanezt az utcát Gircsi köznek is hívták, ez az elnevezés egy másik családtelekfoglalására utal. A mai Verseny utca a második világháború előtt Fekete köz volt, névadójaszintén egy régi família. A Gyepsor, a Kertalja, a Kukásház, a Kaparó, a Temetősor, a Poletárfalurésznevek a beépítés előtti környezetre, illetve a beépítés előzményeire emlékeztetnek. AKukásház területén a két háború közötti években dohánykertészek (kukások) lakásai álltak, aPoletáron a Nagyatádi-féle földreformkor, a harmincas években osztottak szegényembereknek(proletároknak) telkeket.A falu egykor volt földesuraira mindössze néhány középület emlékeztet. A régmúltból csak a18–19. században birtokos Sághy bárók alakja rajzolódik ki. A báró kegyes uraság volt, mesélik,ő építtette a falu római katolikus templomát. Kriptájuk van a templom padozata alatt és egykőkereszt a temetőben, melyen ez olvasható: „Tekintetes Dormándházi Sághy Miklós, HevesVármegyének egykori csendbiztosa, 1836–1889.”A templomépítésen kívül számon tartják még az egyik báró virtusát és jótéteményét. Őnemcsak úr volt, hanem férfi a javából; „fölcsinált” tizenkét cigányasszonyt, s az ő kárpótlásukralakótelkeknek egy négyholdas területet hasított ki a birtokából. A cigánytelep a faluszélére került, lakói minden időben Dormánd legszegényebbjei. Századunk elején a cigányokatkolera tizedelte; az egykorú leírások emberhez méltatlan körülményekről tudósítanak. Ajárvány nem terjedt tovább, mert külön a telepet és külön a falut elzárták a külvilágtól. Arra,hogy Sághy bárónak hol lehetett a lakása, senki sem emlékszik, talán száz esztendő is eltelt,mióta eltűntek a faluból, mára egykori cselédei és szolgái is kihaltak. Az bizonyos csak, hogyaz egyik huszadik századi birtokos, az Engel család kastélya a cigánytelep közelébenemelkedett. A falubeliek szerint ő is pártolta a cigányokat; a fényűző épület parkjában búzátvetett, hogy télen kéznél legyen a szalma, és tüzelővel segíthesse ki a nélkülöző családokat. Akastélyt 1952-ben bontották el, helyére istállót építettek.A falu mai középületei többé-kevésbé észrevétlenek, csak a 18. századi barokk templom és az1984-ben épült csupa kirakat ABC-áruház szembeötlő. A kilencvenes években nyílt néhánykiskereskedés és diszkontlerakat, de a kérészéletű üzleteket nem új, a célra rendelt épüle-8