PDF 7697 kbyte - MEK

történetünk hősén kívül ebben a három évben még három személyt emlegetnekpárttitkárként.)Amikor 1963-ban nyugdíjba ment, tizenkét évnyi munkaviszonyt tudott igazolni. Olyanlettem, mint a babérlevél. A babérlevelet beleteszik a savanyú krumpliba, de ha enni akarják,kidobják. A párt megalakulásánál kellettem, de tovább már nincs rám szükség. Csak az a jóérzés, hogy a demokráciának, amit én harcoltam ki, a többi nép hasznát veszi.A falu másik veteránja sem törzsökös besenyőtelki. Apja a monarchia szinte mindegyik tájánmegfordult alkalmi szőlőmunkásként. Ez a veterán 1900-ban Vas megyében született. IskoláitArad megyében végezte, majd anyja korai halála után a Felvidékre került egy uradalmiszeszgyárba. Az első világháború vége felé apjával dolgozott egy horvátországiszőlősgazdánál. Innen egy Heves megyei uradalomba szegődtek, s itt kezdődött el veteránunkmozgalmi tevékenysége. Éppen az uraság malacait vitték a hatvani vásárra, amikor kitört a„rózsás” forradalom. A katonák egy üzletet rámoltak ki éppen, amikor hősünk arra járt, és egypár bakancsot szerzett magának. Szintén katonákkal vámolta meg egy tehervagonrakományát, innen egy zsák vágott dohánnyal tért haza. Ezután vöröskatona lett. Abevagonírozott csapat átutazott a Felvidéken, ám amire kiszálltak a vonatból, már acsehszlovákok voltak fölényben, és menekülni kellett. A bujdokló sereg néhány nap alattmegfogyatkozott, és veteránunk a csapat egyik fogatosaként egyedül érkezett Miskolcra.Vöröskatonaként tíz hónapra büntetőtáborba került. A táborparancsnok pártfogásával ittszerezte meg a molnársegédlevelet. Szabadulása után Miskolcon belépett a szociáldemokratapártba, s egy teniszpálya sörözőjében megismerkedett Marosán Györggyel, a péksegéddel ésPiros Lászlóval, a későbbi belügyminiszterrel. Vöröskatona múltja miatt sokat zaklatták, ezértkeresett kevésbé frekventált falusi munkahelyet. Besenyőtelket azért választotta, mert afalunak két malma is volt.A kommunista párt alapító tagjainak családja legföljebb egy-két generáció óta lakott afaluban. Bár csak a tagság kisebbik hányada tartozott a törzsökös népességhez, kezdetbenmégis inkább ők irányították a pártéletet. Ennek köszönhető, hogy az első években mégtekintélyes gazdák is feliratkoztak a pártba.Besenyőtelken idős veteránok sora mesélt párttitkársága idejéről és a „régi érdemekről”, hiábabizonyítottak mást a dokumentumok. A korabeli iratok szerint a negyvenes években valóbansűrűn váltogatták egymást a titkárok. A pártszervezeten belül mindegyre összecsaptak ahelybeliek és a jöttmentek indulatai. Az első titkárok egyike orosz (mások szerint lengyel)hadifogolyként maradt a faluban az első világháború idején.A kommunista párt helyi történetének első szakasza káderpróbáló gyakorlat volt. Az újrendszer hívői forgószínpadon szerepeltek; lett légyen szó szociáldemokrata vagykommunista pártról, munkásszakszervezetről vagy földművesszövetkezetről – ugyanazonszemélyek nevei sorakoznak a dokumentumokban és a visszaemlékezésekben. Az elsőesztendőkben minden hadra fogható pártmunkás megméretett, szemlét tartott a felső hatalom.Eközben persze a falusi közvélemény is szelektált: az egyik párttitkárnak például azért kellettmennie, mert egy másik asszonyért elhagyta feleségét és családját.1948-ig sokszor egyik napról a másikra lehetett az epizodistából főszereplő és viszont. Aszereposztás változásában közrejátszott, hogy ki mikor lépett a színre. Akik a háború végétBesenyőtelken érték meg, jobb pozícióból indulhattak, mint azok, akik az első hónapokatéveketfogolytáborokban töltötték. Az sem volt mindegy, hogy valaki honnan tért haza. Aki a„kapitalistáktól” (pl. amerikai fogságból) jött, hátrányban volt azzal szemben, aki a barátiSzovjetunióból tért vissza. A jobb posztokról azok is lekéstek, akik néhány évigNagykovácsiban próbáltak szerencsét. A negyvenes évek második felében maga az76