PDF 7697 kbyte - MEK

„MINEK DOLGOZOL?”– Evezgetek a kishajóval, már két lapátot is elhasználtam a nagy evezésben. Igaza voltapámnak. „Marha vagy, kartársam, fehéringes lehetnél!” És itt van, tessék. A cipőmből kilóga lábam, már hat esztendeje egy bakancsba járok. A seggem kivillog a gatyából, mertrongyos. A kezeimet nem bírom összetenni, mert meg vannak nyomorodva. Valóban neki voltigaza: „Marha vagy, kartársam! Minek dolgozol?”– Nem fehéringesnek indított apád.– Persze. A határból villával, a trágyarakás közepéből... Onnan nem úgy indított... De 53-bamég külön iskolát falun nem nyittak egy gyereknek azért, mert az apjának más volt a nézete,mint ami akkor divatos volt.Nem tudod te még a családunk íratlan törvényeit se. Egy gyereket, aki egészséges, azt ütnivernikell, mint a lovat, hajtani, dolgoztatni. A nyeszlettet, satnyát meg oda kell adnitaníttatni, aztán legyen belőle úr... Mivel nyolcadikos koromban 175 centi voltam meg 66kiló, én nemigen tartoztam a satnyák közé.– Apád mégis úgy gondolta, hogy neked tanulni kellene...– Apám már kiskoromban mindenre megtanított, hogy ne legyek analfabéta az élethez.– A maga példájával mire tanított? Ő hogyan indult?– Utolsó gyereknek született, de több már nem is születhetett volna, mert az apját elvitték afrontra, nemsokára meg is halt. Ő meg csak nőtt, a vagyon meg csak fogyott. Ügyes gyerekvolt, leleményes, kikímélt és csinos. Húszéves lehetett, amikor hozzáfogott gazdálkodni.Gyümölcsöst telepített, strandot tervezett... Mozit csinált.– Mozit hogyan?– Minden vállalkozás primitíven megyen először. Pajtában vetített, azután kisgazdakörben.Úgy csinálta, mint én. Csak nem tőlem tanulta, hanem én tőle. Már a harmincas évek elejénfilmezett. Fiatalon, húsz-egynéhány évesen.– Honnan szerzett filmeket?– Pesten – gondolom én – sok vállalkozás létezhetett, amelyik filmet adott ki lejátszásra,meghatározott feltételekkel. Kiköthették például, hogy hányszor játszhatja, mennyit kell értefizetni. Ferenc biztos többször vetítette, és a felét fizette. Közben haladt előre. Csinálta azegyik épületben, aztán a másikban. Ugyanazt a filmet minden társadalmi rétegnek különvetítette, az iskolás gyerekeknek három tojásért vagy öt cső kukoricáért. Külön előadásra járta fiatalság, a szerelmesek. Megnézhette külön a jegyző úr és társasága is, mondjuk estenyolctól. Így egy nap alatt háromszor vetített. Másnap a másik faluban csinálta meg ugyanezt.– Mit gondolsz, miért kezdett el mozizni?– Mert neki 1930-ban volt képessége ahhoz, hogy fölüljön egy rossz biciklire, elmenjenszázhúsz kilométert, és mint taknyos gyerek, tárgyaljon a fővárosban egy felnőtt emberrel.„Bátya, adjon nekem egy mozigépet, magának úgyis kettő van, majd kifizetem jövőre.”Hazafelé már a miskolci gyorssal jött, mert a mozigépestől kért vonatjegyre pénzt, és vonatonhozta a gépet meg a biciklijét. A füzesabonyi állomásról lovas kocsival vitte haza. Jólmegtömte szalmával a kocsiderekat, hogy ne rázódjon széjjel a készülék. Itthon összerakta,aztán vetített. Szóval ennyi. Némafilmekkel kezdte, majd jöttek a hangosfilmek, ahangosfilmekkel a slágerek. Mindenfajta melódiák. Kétszer levetítette, és már azt fütyülte afél falu. Ez jólesett neki. Ez olyan volt akkor, mintha most én idehoznék a szeszfőzde előtti254