PDF 7697 kbyte - MEK

gyereket, alkalmanként három pár aratót fogadott. Öt lánya született. A legidősebbet egyjómódú kovácsmesterhez adta feleségül, két lányát nemes birtokosokhoz, a legkisebbik nemment férjhez, ő az Árpádházi Boldog Margit Leányegylet egyik vezetője lett, a háború idejénhadigondozó.Középső lányát, Katalint egy törekvő kereskedőcsalád fiával, Magda Lajossal házasítottaössze. Amikor a fiatalok az első világháború után egybekeltek, a férj szülei épp csak hogyújgazdagok, de addigi pályájuk biztosítéknak látszott a tartós gazdagságra.A következő kurta húsz év alatt Magda Lajos szülei tönkrementek. E gazdasági kudarcnakvolt a következménye az is, hogy fiuk, Magda Lajos nem kaphatta meg a Kakas vendéglőtulajdonjogát. A befolyásos rokonság határozatára a vendéglős iparigazolványt MagdaLajosné Szabó Katalin nevére állították ki. Magda Lajost csak felesége famíliája kötötte aklánhoz, az 1951-es kuláklistán a férfinak egyetlen közeli rokona sem szerepelt.Családja század eleji indulásáról Magda Lajos (sz. 1898) beszélt, 1983-ban.A MINDENFORMA SORSRÓLNégyen voltak testvérek apámék, nagyapám tizenhat-tizennyolc holdjára. Aztán nagyapámvett egy motort, egy cséplőgépet, de édesapám akkor már elment Füzesabonyba csaposnak.Most, ahogy az állomásról kilépünk, vasáruüzlet van, ott volt a kocsma, mellette egy kis lakás,abba költöztünk. Aztán hazajött apám, mert többet ígértek idehaza. A templom mellett, azartézi kútnál volt egy állás, úgy nevezték: Kocsmaállás, mivelhogy kocsibeállót csináltakmellé. Nagy, hosszú, nádtetős épület volt a kocsmaüzlet, mi meg a faluszélen laktunkházbérbe. Innen megint továbbment a család, mert a templomtól jobbra, a kanyarban újkocsmát épített Ragó Fauszt, és követte édesapám is. Huszonnyolc évig volt nála csapos.Ragó Fauszt egy úriember volt, harmincnyolc hold szőleje volt neki, a saját borát mérette. Azúj kocsma mellé tett egy jó nagy szobát, egy jó nagy konyhát, ott laktunk aztán. Később apámáttért a fűszerkereskedésre. A Ragó Fauszt fűszerüzletét bérelte, volt ott minden, csak éppverebre való patkó nem. Ragó Fauszté maradt az épület, de a berendezés már a mienk volt.Ahogy nőttem, oda álltam be inasnak. Azt meg nem mondom, hogy ez mikor volt pontosan.Csak azt tudom, hogy 911-ben, amikor a nagy tűz pusztított, már boltosok voltunk.Emlékszem, hoztunk egy hordó szeszt, az udvarra tettük le, közvetlenül a templom mellett.Úgy tessék elképzelni, a tűz meg közeledett. Ott állt még négy hordó petróleum meg benzin,nem tudom én, hány hordóba, aztán kenőcs, olaj, mindenféle. Tőlünk a harmadik háználmegállt a tűz...Közben édesapám tizenkét holdat veszegetett össze, két-három holdanként. Anyám apja, anagyapám lett rá a kezes, amit fölvettek a bankból a földre. Náluk laktunk, mikorfűszerüzletünk lett. Szép háromszobás lakása, nagy gazdasági udvara volt a nagyapámnak, aző apja még igen gazdag ember volt.Magda Lajos szülei, miután vagyonuk a harmincas években elúszott, nem kapcsolódhattak aklánhoz, de a vendéglőből és kereskedésből meggazdagodott fiukat befogadták. Magda Lajos1945 után a klánbeliek sorsában osztozott. Gyermekeikre nehéz évek vártak, mint ahogy afelesége kuláklistára vett nénjeire és húgaira is. A megpróbáltatásokról Magda Lajosné mesélt.Klári nénémék vagyona mindjárt a háború után szétment. A férjének százhúsz holdja voltSzárazbőn, a tanya körül. Onnan kilakoltatták őket, és kiutaltak nekik egy szobát Besenyőn,aztán abból is kitették. A férje, szegény Miklós, rab volt négy vagy öt évig. Itt minden kulákrab volt. Őt először Kistarcsára, aztán Egerbe vitték. Meg akartuk látogatni, de nem fogadott,se engem, se a feleségét. Mindenkit ellenségének tartott, és úgy mondta, hogy neki senkije44