PDF 7697 kbyte - MEK

2/ AZ UNOKATESTVÉREKA csipegő jércét nagy műgonddal cicomázták. Riadt, vízszínű szeme környékén kék és feketeszemceruza táncolt, a csőrét vörös körömlakkba mártották, apró ecsettel mázolták a lábakörmét. A nyakába és a szárnyára pillekönnyű repdeső szalagocskák kerültek. Pihegő bögyénszínes gyöngysor neszezett. Lagzira készítették. Cifra tollú kakaspárjával a vőlegénynásznagya lépett be a kapun, az ünneplő tömegben már a feje fölött illegette. A lakodalmassátorban a vendégsereg két pártra szakadt, az egyik a jércét, a másik a kakast biztatta. Amagasban egymásnak eresztett baromfiak küzdelmét ujjongás, visongás kísérte. Apatyolatfehér jérce gyászruhás asszony kezében verdesett, egy vállas férfi nyakában ülvemenekítette védencét a harcias kakas éles csőrétől és karmaitól. Miután megelégelte a viadalta násznép, a jércét ketrecbe zárták, a kakas is mehetett a maga szemétdombjára. A sminkeltbaromfikisasszony nem érte meg a reggelt. A vőlegény vendégei ráadásul még rossz hírét isköltötték, mondván, hogy nem volt „ő” egészen „ártatlan”, válaszképp a menyasszonymeghívottjai a kakas „férfiasságát” vonták kétségbe.A viadalt egy kétszáz személyes, kétnapos lakodalom alkalmából rendezték a menyasszonyosháznál, a Hanyi-oldalban. Mire besötétedett, a menyecskeruhába öltöztetett ifjú asszony már avőlegényes háznál mulatott, a falu egyik legterebélyesebb famíliájával. A férj nagyanyjárólazt mesélik, hogy halála esztendejében született meg az ötvenkettedik unokája.Az 1983 nyarán tartott esküvőn Czakó Dániel zöldségkereskedő és Fukczius Elvira könyvelőkötött házasságot. Az ifjú pár az esküvő után az ősi Czakó-portára költözött.A huszadik században a fiatalember a família harmadik Dánielje, 1957-ben nagyapja és apjaután kapta a nevét. Mindegyik nagyszülője kuláklistán szerepelt.Dániel szüleinek családi gazdasága a hatvanas években éledt újjá. Elsősorban dohányt termelteka tanácstól bérelt házhelyeken. A hetvenes években Czakóné a kápolnai dohánybeváltó helyimegbízottja lett. A fiatal Czakó Dániel egy debreceni élelmiszeripari szakközépiskolábanérettségizett, dohányipari szakon. (Nővére ugyanide járt, de ő a középiskola után egyetemetvégzett, és nem jött vissza a faluba.)Dániel az érettségi és a katonaság közti időben a kápolnai dohánybeváltónál dolgozott. Miótaleszerelt, a maga ura. A katonaság után a család gazdaságában őstermelő. Dohánnyal,dinnyével, paradicsommal, paprikával foglakoztak. A fiatalember 1980-ban kereskedésreváltott engedélyt, és az alsótelepi ősi portán zöldségboltot nyitott.Az esküvő után néhány évvel a fiatal házaspár emeletes házat épített a falu központjában, afőutcán. Földszintjén vegyes élelmiszer-kereskedést rendeztek be. A kilencvenes években aföldárveréseken szerzett területtel a falu új nagygazdái körébe tartoznak. A föld jogos örököseCzakó Dániel apja, aki már több mint tíz éve leszázalékolt ipari nyugdíjas.Az ifjú Czakó Dániel nem pusztán népes rokonságának köszönheti, hogy a kilencvenes évekregazda vált belőle. A magánpraxist unokatestvérével, Czakó Pállal kezdte a hetvenes évekvégén. Az unokatestvérek a nyolcvanas évekig közös családi gazdaságban nevelődtekmunkálkodtak.A két Czakó család 1968 óta gépet, traktort tartott odahaza, ami nemcsak arravolt jó, hogy saját teheneik takarmányát betakarítsák, hanem vállaltak bérkaszálást és egyébbérmunkát is.Czakó Pál apja, Zsigmond 1974-ben bérfűrészes iparengedélyt váltott a mezőtárkányitanácstól. Előtte egy éven át hiába kérvényezte a helybéli tanácsnál, kulák származása nemvolt jó ajánlólevél. Apja példáján a fiatal Czakó Pál is bérfűrészes iparos lett, de ő sem a helyitanács engedélyével. Ebben az időben a két család közösen bérelt öt-hat holdat a szomszéd155