PDF 7697 kbyte - MEK

másikból vasutas lett, Bollók Erzsi férje nem tanult szakmát. A házasságkötés után aGödörpartra költöztek Bollókékhoz; itt éltek négy évig, ide születtek a házaspár első gyerekeiis. Bollók Erzsi négyszer vagy ötször szült, erre nem emlékszik pontosan: egyik gyereke aszületés után a kórházban halt meg, egy másik pedig hároméves korában. Kettő érte meg afelnőttkort.A férj nem engedte Bollók Erzsit cselédkedni, csak maga kereste a családnak a kenyérrevalót.Mezőhegyesen a cukorgyárnak répát hányt, Egerben, Pesten, a Tisza mentén kubikoskodott.A faluban részes aratóként dolgozott, s ha szezonja volt, bubujkát (kamillát) gyűjtögetett ahatárban.A harmincas évek elején vettek egy szoba-konyhás vályogházat az Alsótelepen, s hozzájukköltözött még Bollók Erzsi anyja, anyósa és keresztanyja is. (Heten-kilencen lakhattak a szobakonyhásházban.) A háznép egyetlen férfitagja a házon, a falun kívül dolgozott, de mitcsinálhattak az asszonyok? Ügyeltek a gyerekekre, gondozták a kevéske baromfit, olykorPestre jártak kofálkodni, de legfőbb munkájuk a bérfonás volt. Gazdák hozták a fonni valókendert, s a maguk kenderföldjének termését is földolgozták.Amikor a férjet besorozták katonának, Bollók Erzsi megint cselédkedni kezdett. Mosni járttanítóhoz, boltoshoz, kántorhoz, gazdához. A negyvenes években anyjával járt kofálkodniPestre, többnyire a vonat tetején utaztak.Nagy bánat érte 1945-ben. Tizennyolc éves lányát halva hozták haza egy pusztai tanyáról.Marokszedő volt aratáskor, a tüdőgyulladás vitte el. Bollók Erzsi férje hadifogoly volt, s azasszonynak nem tellett se koporsóra, se temetésre. A begyűjtési biztos segítette ki: őcsináltatott koporsót, s a község pénzéből fizette ki a papot és a kántort. Az asszony eladottegy nagydunnát, hogy meghúzzák a harangot is a temetéskor.Gerzson, a begyűjtési biztos rettegett „közellensége” volt a falunak, de Bollók Erzsit igencsakpártolta. Volt is miért, hiszen az asszony mindenes cselédként dolgozott a házánál.Gerzson felesége egy „tehetetlen sváb” asszony – mit sem értett a háztartáshoz. A mindenesmosott, főzött, takarított, gondozta a konyhakertet. Fizetségéhez tartozott, hogy kosztolták afiát, kinek Gerzson „apa helyett is apja” volt, ha rászolgált, elnáspángolta.Bollók Erzsi férje 1947-ben jött haza az orosz hadifogságból, halálos betegen. Az asszony héthónapig ápolta. A férfit is az elöljáróság temettette el, közpénzen.Ennyi volt élete első fele, eztán következett házassága vitéz Besenyői Karlik Mártonnal.A mezőtárkányi juhászkodás után abba az alsótelepi házba költöztek, amit Karlik Márton aNagykovácsiba települtektől a negyvenes évek közepén megörökölt. Az asszony elégedetlenkedettaz életével; hogy neki semmije se maradt, se nyugdíja, se egy talpalatnyi föld, demég egy kamra se, ami az övé volna. Az ő követelésére eladták a házat, az árából kifizették aférfi két felnőtt gyermekének örökségrészét, majd a hetvenes években vettek az Alsótelepszélén egy szoba-konyhás vályogházat, tizenötezer forintért.A nyolcvanas évek közepén meghalt Vitéz Besenyői Karlik Márton. Bollók Erzsi egyedülmaradt, a fia Győr-Sopron megyében lakott és dolgozott. A kétszeres özvegyasszonyt hetenkéntegyszer vagy kétszer meglátogatta egy szociális gondozó, más alig nyitotta rá az ajtót.Egyetlen jó emberének a tanácselnököt nevezte, aki a minap segített neki talpra állni, amikorösszeesett a közért előtt. Bollók Erzsi sem érte meg az 1990-es esztendőt.A második világháború előtt Besenyőtelken két orvos praktizált. A község fogadott orvosavolt bejáratos abba az úri házba, ahol Bollók Erzsi szolgálóskodott. A másik doktor – ahogy afaluban mesélik – csak passzióból rendelt, tehette, hiszen egy régi, jómódú nemes bese-40