PDF 7697 kbyte - MEK

éreseket, cselédeket, napszámosokat. Ez az elszegényedett réteg pedig a nem törzsökös, nemnemes lakosoktól zárkózik el.Besenyőtelek a két háború között az úri parasztok, a tehetős mesteremberek, a furfangoskereskedők és a rátarti szolgák faluja volt, ahol persze akadt szép számmal cseléddé deklasszálódottnemesivadék, ezermesterkedő kontáriparos, alkalmi áruval kupeckedő szegényember, sa faluból el-elvetődő országjáró kubikos is.A legmódosabb a falu ötven-hatvan cselédtartó gazdája volt, ők ötven holdnál nagyobbföldbirtokkal rendelkeztek. Egy részük a vagyonát iparosmesterségének is köszönhette. Aháztartások öt százaléka sorolható ide.A második hely a (húsz-ötven holdas) módos gazdákat és a jómódú iparosokat, kereskedőketillette, falusi arányuk tíz százalék.A családok egynegyede kisbirtokos és szegényebb iparos, nekik öt holdnál több és húsz holdnálkevesebb a földjük.A háztartások egyötöde törpebirtokos és alkalmi munkás, egy-öt kataszteri holddal.A legkiszolgáltatottabbak a falusi és tanyasi állandó cselédek. Kivételezettjeik a kukások(dohánykertészek), akik részesművelésben családosan vállalták a birtokosok dohányföldjét. Enegyven százalékot kitevő tömegnek egy holdnál kevesebb a földje vagy éppen semennyi se.Besenyőtelek századokon át tehetős gazdálkodóiról volt nevezetes, élénk gazdasági életévelkiemelkedett a vidék többi faluja közül. Egy 19. századi dokumentum szerint a besenyigazdák egyetlen vásárra hét-nyolcszáz eladni való marhát hajtottak fel.A 20. századi gazdálkodók készültségét érzékelteti az a jegyzék, amelyet 1945-ben a falufőjegyzője készített. A háborús károk és veszteségek listájából tudjuk, hogy 1945-ben afalunak 880 lakóépülete volt, ehhez 620 istálló és 540 egyéb gazdasági épület tartozott. Abéke első napjaira a községben 14 traktor, 11 cséplőgép és 74 vetőgép maradt. A gazdák 10tonna takarmányveszteségről számoltak be, és elpusztult (vagy a hadviselőké lett) 337szarvasmarha, 248 sertés, 666 juh és 297 ló.Háborús veszteséget a lakosok mintegy fele jelentett be; a feltűnően nagy vagyoni különbségeka veszteségek nagyságában is megmutatkoztak. A legnagyobb gazda 55 marhával és 352birkával lett szegényebb. Egyik gazdának húsz lovát vitte el a háború, mások hat-nyolc szarvasmarhátveszítettek.A század első felében a falu közélete többé-kevésbé a réteghelyzet alapján szerveződött. Alegősibb intézmény az egyházközségi képviselő-testület volt. Az egykori nemesiközbirtokosság utódaként ez a negyventagú grémium a római katolikus templom és a plébániafenntartója, s ők ellenőrzik az egyházi és iskola-ügyeket. A kötetlen társadalmi élet színhelyeia különböző egyletek és körök voltak. A nagygazdák a Nagykörben (1896–1949), aközépgazdák a Kiskörben (1910–1949), az iparosok az Iparoskörben (1912–1949) tartottakrendszeres összejöveteleket. A fiatal lányok az erkölcsös életre nevelő és házifoglalatosságokra tanító Árpádházi Boldog Margit Leányegylet (1930–1944) tagjai voltak. AzÖnkéntes Tűzoltóegylet 1925-től, a Katolikus Agrárifjúsági Legényegylet 1930-tól működött. Afiúk a Leventeegyletbe jártak, számos tagja volt a Polgári Lövészegyletnek is. 1949-igműködött a Hangya Szövetkezet és 1945-ig a Hitelszövetkezet. 1944 végén oszlatták fel agazdasági célú (pl. legeltetési) társulatokat.Ezek a körök és egyletek a vezető és középgazdák igényei szerint működtek. A szegényekkisebb-nagyobb rendszerességgel a kocsmákban és istállókban találkozgattak. (Mindenkiabba a kocsmába, istállóba járt, amelyik lakóhelyéhez a legközelebb esett.) A két háború35