PDF 7697 kbyte - MEK

álozni az urak. Tyúkól lesz ez. Látod, hogy mennyi itt a dologkerülő! Etetni kell őketvalamiből.”Ilonka, a gazdaasszony nap mint nap tizennyolc-húsz emberre főz. Ha ennél is több a munkásés a kosztos vendég, kétszer terít és mosogat. Az alkalmi építőbrigádok sötétedésig falaznak,ácsolnak, hangoskodnak. Az egyik csapat az új épületen, a másik az istálló bővítéséndolgozik. A pálinkafőzetők és a fedeztetésre váró lovasgazdák elvegyülnek a forgatagban. Ahatárban Lacó kamasz fiai bálázzák a szalmát. Mire elerednek az őszi esők, tető alá kerül agépszínné varázsolt csarnok. Nem áznak már a kemény dolláron és túlfeszített munkávalmegváltott gépek. Csikordulva zárul be utánuk az irdatlan, szürke vaskapu. A külső vakolatkarácsonyra készült el.A kényszerpihenőre ítélt géppark hírére a szomszédos megyéből is jelentkeznek kváziföldbirtokosok.Lacót 100-200-500 hektáros területek szántására-vetésére kérik; az „újból”, ajövő évi bevételből majd kifizetik a gázolajat és a munkadíjat. Ha lesz földjük és rajta termés.A megbízók többségének tulajdona ingatag. Majd csak az árverések után válik el, ki azegyedül törvényes birtokos. Lacó „hozomra” egyetlen munkát sem vállal el. Inkább a téeszszomszédos táblájára pocsékolja az üzemanyagot: hiszi, hogy az a föld úgyis az övé lesz, báraz új füzesabonyi elnök egy cseppet sem barátságosabb. Az anyósának, apósának visszamértjáradékos föld megmunkálása pusztán gépei bejáratására elegendő. Mivel se pénzt, se földetnem hozott az 1992-es esztendő, most a bank is várjon, míg a fenti és lenti ígéretekteljesülnek.Az amerikai bankár szapulta Lacót a balul sikerült hitelügylet miatt. Lám, lám, nem hallgatottrá, a befolyásos jó barátra! Meg kellett volna várnia, míg a világbank egyenesen a dormándikispostára küldi el a pénzt. Másképp állna a szénája akkor is, ha tanácsára annak idején belépa kisgazdapártba. Bár Lacó ügyét a veszett fejsze nyeléhez hasonlítja, megpróbál segíteni.1993 januárjában az amerikai fölajánlott baráti jobbján Lacó megjelenik aszakminisztériumban. A fogadó illetékesek úriemberek és megértők. Türelmesenmagyarázgatják, hogyan és mint festenek új demokráciánkban a hatáskörök. Az urak isszomorkodnak, hogy nincs földtörvény, rendezetlenek a tulajdonviszonyok, késik a kárpótlás.Tudnak és értenek mindent, hát Lacó is értse meg, hogy a bank nem utasítható, mert a bankegy külön világ. Azért persze nem árt, ha ír egy kérvényt, ők készségesen tollbamondanák. Ésdolgozzon tovább, és ne veszítse el a reményt!Útban hazafelé azért keresett fel, hogy elmesélje, mit végzett a minisztériumban. Percekigszótlanul ült velem szemben, majd akár egy vadember, elszelelt. Nem vitte rá a lélek, hogyfölidézze megaláztatásának pillanatait.Ekkor már beteg volt, valami makacs influenza kerülgette. Legközelebb a februári földárverésenláttam, Dormándon. 1993 februárjában az új dormándi szövetkezet (élén a füzesabonyitéesz nyugdíjas elnökével) testületileg vett részt az árverésen. Lacó és nővére a magakárpótlási jegyével iratkozott fel, a szövetkezet tagjai idegenek jegyeit is szorongatták, amiketbérleti ígérvényekért szereztek a jogos örökösöktől. Ők licitáltak az egyik legnagyobb, néhai,kuláknak minősített besenyőtelki família örökösének földjére is. Az árverésre bocsátott földektöbbsége a névérték feléért – aranykoronánként ötszáz forintért kelt el. Az ár csak akkorszökött magasra, amikor a Lacó tanyája melletti földet árverezték. Az ötszázról indulólicitben Lacó és az új dormándi elnök csatázott. Amikor a licit ezerkétszáz forintnál tartott,Lacó átengedte a földet, mondván, hogy ennyi pénzért máshol kétszer akkora területhezjuthat. Egy másik közeli terület licitjekor homályos formai okokra hivatkozva Lacó nővérétkizárták az árverésből. Lacó anyjának sem vehettek földet, mert hiába született és éltDormándon, joga nincs itt a földre, hiszen jelenleg Besenyőtelken lakik.275