PDF 7697 kbyte - MEK

Az 1951-es összeírás szegény és gazdag kulákjait leginkább a rokonság tartja össze, és acsaládfákból az is látható, hogy ebbe a rokonságba csak bizonyos családok és azok egyeságazatai tartozhatnak. Az erőteljes rokoni kapcsolatok ellenére sem beszélhetünk rokonibeltenyészetről: 81 házaspár között csak egyetlen van, ahol a férj-feleség első unokatestvéreegymásnak. A 20. század elejéig a jómódú családok többségében nyolc-tíz gyerek született, saz utódok kedvező vagyoni helyzetét elsősorban szerencsés házasságokkal tudták megtartani.Példa rá az a Czakó-ágazat, amelyiknek nemzetségalapítója 1790-ben születettBesenyőtelken. A családi vagyon összetartásának hagyományos módja a rokonházasság volt.A Czakók ehelyett más családokból választottak jómódú házastársat, és így maradtakgazdagok. Az ágazat első házaspárjának, Czakó Ignácnak és Veres Teréznek 11 unokájakerült 1951-ben kuláklistára úgy, hogy a család megszaporodása közben egyetlenrokonházasság sem köttetett.Gazdagság, rang és rokonság – ez jellemzi hát azt a csoportot, amelyet 1951-ben kulákságnakhívtak. Ám ez a csoport nem a listakészítők kedvéért állt össze; mint a családfák és akülönböző gazdasági összeírások tanúsítják, már százötven-kétszáz éve létezett. Falusiélenállásuk és mindenre kiterjedő hatalmuk klánná avatta őket.Koronként és nemzedékenként új családokkal és idegenekkel bővült a kör. A részvétel jogátházasságokkal szentesítették. Az új érdemes személyek belépésük idején távoli rokonságbanálltak a klánnal, vagy egyáltalán nem voltak rokonok. Az 1951-es klán „újgazdagjainak”élettörténetéből látni, hogy kiket tartottak maguk közé valónak.Az idegenből jött férfiakat jelentékeny vagyonuk vagy magas társadalmi állásuk miattfogadták szívesen: a szolnoki nagykereskedő magánzó fiát, a nyugdíjas csendőrtisztet és akatonatisztet.A helyi intelligenciából ugyancsak került házastárs. Bollók Erzsi gazdájának lánya akántortanítóhoz ment feleségül. Egy másik férjnek való tanító kalandos körülmények közöttjutott Besenyőtelekre. Hivatásos katonatisztként indult, majd 1919-ben vöröskatona lett, sezután került (mintegy inkognitóban) magyarosított névvel tanítóként a faluba, és feleségülvette egy régi nemesi család testi hibás lányát. Az sem volt különös, ha a gazdafiúk helybélitanítónőt, a gyógyszerész vagy a postamester lányát vették feleségül.A klánhoz laza rokoni szállal kötődő személyek mindegyike iparos vagy kereskedő volt. Akuláklistán szerepelt szűcs, úriszabó, hentes, kereskedő, vendéglős és kocsmáros. A faluélenállói közt minden időben találni tehetséges iparosokat, mozgékony kereskedőket. Belőlükelőbb-utóbb földbirtokos is lett. A 20. században a legnagyobb karriert Czakó Kálmánasztalosmester futotta be, ki a falu két végén (két fiának) malmot épített. Fiai a harmincasnegyvenesévekben az Iparoskört vezették.A kuláklistára egy olyan gazdát is fölvettek, aki elszegényedett tősgyökeres nemes családbólszármazott ugyan, de a klánban csak távoli rokonai voltak. A gazda kurázsija lehetettimponáló. A helybéli legenda szerint földjét, kiterjedt legelőit kártyán szerezte. (Azt beszélikróla, hogy egyszerre két felesége volt, s szokása szerint avval töltötte az éjszakát, akinekágyára aznap este a kalapját tette.) A történelem fintora, hogy a gazdának a negyvenes évekvégén rossz volt a lapjárása. Egy kártyacsatában tizenöt ökröt veszített. Ha az új rendszer nemviszi el a földjét, a bank vitte volna el adósság fejében.Az 1951-es kuláklistán a Magda házaspár is szerepelt. Az asszonynak, Szabó Katalinnak kéttestvérét és nyolc unokatestvérét minősítették kuláknak.Apja, Szabó Zsigmond „kis” (1868–1941) nyolcökrös, nyolcvanholdas birtokos volt,fiatalkorában lótenyésztő és mintagazda is. Két férficselédet tartott meg egy mindenes43