PDF 7697 kbyte - MEK

Csak a maga szakmai tudásában és piaci információiban bízik, még hasonló helyzetű társaisegítő szándékát is kétkedve fogadja. Minden érdekszövetséget, közös szakmai képviseletetelutasít. Jól felszerelt gépparkjukkal ritkán vállalnak szolgáltatást, inkább a „kisebbeknek”szántanak, aratnak „majd ledolgozod”-fizetség fejében.2. Földet akar művelni az is, aki eddig a téesz bérmunkása volt. Egyesek a téeszfizetéstkeveslik, másokat családjuk terjedelmes öröksége késztet magángazdálkodásra. A volttéesztagok szakmai tudása igen változékony; általában csak azon a területen otthonosak, aholbérmunkásként részfeladatokat láttak el, s azt sem egyenletes színvonalon. Ők ma a falugépparkjának mechanikusai, de egyre kisebb az ázsiójuk, mert a téeszből hozott tudásukkal ésmunkamoráljukkal elégedetlenek az új magángazdák. A volt téesztagok önálló gazdaságukatmérsékelt termelésre és szolgáltatásaik bevételére alapozzák. E csoport falubeli gazdaságikapcsolatai a legkiterjedtebbek.3. Az iparosok, a kereskedők és a vegyes vállalkozók egy része fölhalmozott tőkéjét akarjavisszaforgatni a földbe, s néhányan kizárólag az agrárágazatban szeretnék kamatoztatnivállalkozási praxisukat. Nem jó a hírük a gazdálkodók körében, legfőként azért, mert őkelismerik, hogy nem értenek a földhöz, és nem is „szerelmesei” a földnek. Nem titkolják,hogy pusztán a föld jövedelmét szeretnék. Valószínűleg sikeresek lesznek, hisz nem röstellikmegkeresni a valóban hozzáértő szaktanácsadókat és a kedvezményes hitel forrásait.Kétségtelen: az új helyzet nyertesei a nagygazdák, a vállalkozók és a volt téesztagok, demindőjük másféle reményekkel várja a jövőt. Nem egységes a kiszolgáltatottak csoportja sem.1. Földet művelne az ipari munkás és a tisztviselő, mivel állandó munkahelyén megcsappant ahavi fix. 2. A föld jövedelméből szeretne megélni a munkanélküli – képzettségétől függőenátmenetileg vagy véglegesen. 3. A nyugdíjas a földből származó kiegészítő jövedelemreszámít, ha bírja még erővel a mezőgazdasági munkát.A kiszolgáltatottak nem boldogulhatnak a nyertesek közreműködése nélkül, s különösen aziparból érkezettek tűrik nehezen a gazdálkodás korábbi keretei közt kialakult paraszti stílust.Családjuk és rokonságuk tőkeerősségén, gazdálkodási múltján és jelenlegi gyakorlatán múlik,hogyan boldogulnak.PIROSKA NÉNI HAGYATÉKAÚri Piroska mesebeli és szeretetre méltó asszony volt. Még gondolatban sem ártott sohasenkinek. Tudott mindent, amit a huszadik században Besenyőtelken egy parasztasszonyegyáltalán megtanulhatott. Ismerte és megtartotta a falusi együttélés íratlan szabályait.Kilencgyermekes családban nőtt fel, ő maga három gyermeket és egy fogadott rokon lánytnevelt. Családja szolgálatában telt el az élete, már deresedő hajú gyermekeit isgondoskodással és szeretettel vette körül.Keze munkáját mindig meghálálta a föld és a jószág. Édesapjának hetven holdján nevelődött aparasztmunkára, s asszonynak is jó gazdacsaládba került. Míg férje, Borhi Ágoston a másodikvilágháborúban katonáskodott, Piroska néni egymaga látta el a gazdaságot, etette, gondoztagyermekeit és idős apósát. Hogy beköszöntött a béke, Piroska néni és a férje már csak kínlódnitudott a földdel. Borhi Ágoston a gazdatéeszbe lépett be a földdel, hogy mentesüljenek a beadásalól. Piroska néni nem lett téesztag, de férje nevére évekig a téesz földjén hajladozott. Ahogytelt az idő, egyre többet, mert férje sokat betegeskedett. És persze volt családi gazdaság ismindig, hiszen kevés volt a téeszjövedelem.Két lánya férjhez ment. Egyikük a faluban maradt, a helyi postahivatalban tisztviselő. Másiklánya a férjével együtt a főváros közelében telepedett le, talán azért menekültek el211