PDF 7697 kbyte - MEK

elismerték munkanélküli státusuk jogosságát, s megkapták a kieső hónapokra járó segélyt.Korábbi kérelmeiket mérlegelve a megyei munkaügyi központ – munkahely-teremtésitámogatás címén – átvállalta a következő egy évre a tizenöt szövetkezeti tag közterheinekkifizetését.A helyzet ilyetén rendeződése után Nagy Jánosnak és társainak „csak” dolgoznia kell. 1994-re munkakörülményeik javultak. A Remenyik-kúria gondos tatarozása után az épületből hathelyiséget kaptak meg, a telefonjuk 1993 közepétől működik. Gépeikkel 1994 tavaszánköltöztek ki a füzesabonyi téeszből kiváltott egykori állattenyésztő tanyára – munkagépekkel,traktorokkal, kombájnokkal, teherautókkal. A tanya átalakítása közben ellopták egyrakodógépüket. Az ismeretlen tettes az éjszaka leple alatt, árkon-bokron keresztül vontatta el agépet.Nagy Jánoséknak nem egyetlen gondja a föld művelése. Sikerre akkor számíthatnak, ha azagrárpiac mindenkori jeleiből legalább annyit kiolvasnak, mint a tolvajok és a feljelentőknyomaiból.(No. 2. „A juhásznak jól van dolga”)Jobb, mint a kombájnos Nagy Jánosnak, de nem azért, mert kerüli a bú, mint a népdalbanmegénekelt ősét. Kasza Sándornak, a dormándi juhásznak azért van jó dolga, mert apja,nagyapja foglalkozását a maga kedvére és hasznára gyakorolhatja. Még akkor is kedvét leli ajuhászságban, ha egyelőre sovány és bizonytalan a haszon. Tudnivaló, hogy a juhászokat régensem a vagyontárgyak tették boldoggá, mint ahogy ma Kasza Sándort sem.Mit jelent az, hogy gazdagság, én nem tudom, mert nekem nem volt benne részem...Negyvenéves koromra tudtam elérni, hogy legyen egy Wartburgom. Kimaradtam sokmindenből. Én nem mentem oda az asztalhoz, hogy nekem is jusson. Nem is vágytam rá. Aztszokták mondani, hogy a juhász magának való ember, de rám nézve ez részigazság csak, merta közösséget a mai napig szeretem. 63-tól 89-ig téeszjuhász voltam...A füzesabonyi termelőszövetkezet tojástáncát látva Kasza Sándor a nyájával kimenekült atörékenynek mutatkozó szervezetből. E menekülés közben nem visszafelé, hanem előre tart.Olyan juhászat megteremtésén fáradozik, amilyen pásztorkodó nagyapja idejében nemlehetett volna, s amilyet az utóbbi évtizedekben munkaadója, a füzesabonyi téesz sem tudottlétrehozni.Amíg téeszjuhász volt, megtanulta a szervezetekkel való sikeres együttműködésalapszabályait.Én mindig kerültem az ütközőpontokat, sokszor vesztese is lettem ennek, de mindig az éltetett,hogy a következő ütközetet már megnyerem. Mert veszíteni persze nem nagyon szeretek.Próbálom úgy intézni a dolgaimat, hogy másnak is jó legyen. Tudom, hogy az ember csakmagára támaszkodhat.Kasza Sándor ma nem cserélne semmiféle nagy nyájhoz fogadott számadó juhásszal, ésimmár bizonyos lehet benne, hogy számadással csak magának tartozik. És még egy ideig ahitelfolyósító pénzintézetnek.*89-ben a téeszek már szabadultak a dolgoktól megfele, lehetett látni, hogy összeomlás előttállnak. Egy évig átalányelszámolásba, három évig bérletbe csináltam a juhászatot, aztán mostjött a lehetőség, hogy meg lehet vásárolni az egészet, a legelőt, a tanyát, a birkákat... Negyvenhektár legelőt a család kárpótlási jegyéből szereztünk, száznegyven aranykoronáért. Az apainagyapám után járó részt váltottuk át legelővé, megkaptuk a nagynénéméktől is az184