A magyar katonai szleng szótára - Magyar Elektronikus Könyvtár ...

A magyar katonai szlengöt fajtájával foglalkozik „Slang To-day and Yesterday” c. könyvében (1933), és a„Dictionary of American Slang” is tizenhárom fajtáját különbözteti meg a katonaságszlengjétől kezdve az alvilágén és a baseballjátékosokén át az egyetemistákéig:Wentworth–Flexner 1960: VII). Karttunen vélekedését elfogadva(1979: 8) a különböző szlengtípusokat három nagyobb csoportba sorolhatjuk:meg kell különböztetnünk a k ö z s z l e n g e t , amely a nyelvet beszélők számáraáltalánosan ismert dolgokat, fogalmakat megnevező országszerte elterjedtszlengjelenségek összefoglaló neve; a t e r ü l e t i s z l e n g e t , melynekérvényessége területileg korlátozott; és a s z a k s z l e n g e t , amely foglalkozás,hobbi, érdeklődés alapján tömörülő csoportokban alakul ki, és szorosankapcsolódik az adott szakma szaknyelvéhez is. A szakszlengek a közszlengtől ésa területi szlengektől legfeltűnőbben szókincsük témaköreiben térnek el. Használóikköre szociológiailag könnyebben leírható és a szakmai azonosság miattsokkal homogénabb is.A közszleng és a szakszleng fogalma general slang és special slang, professionalslang néven az angol nyelvű szakirodalomban is ismeretes (vö. Berrey–van DenBark 1954), és ez alapján használja Szudzilovszkij is, aki széles körben használtés szűk körben használt (szociális csoporthoz kötött) szlenget különböztetmeg az angol katonai szlengről írt értekezésében (1954: 10–1, idézi: Galperin1956: 108), majd könyvében is (1973: 11).A területi szlengek megléte a nyelv természetéből következik, és aligha vitatható,hogy „a beszélt nyelvnek minden változata a területi nyelvváltozatok kategóriájábais sorolható. Ide értve a városi köznyelvet, sőt a réteg- és a csoportnyelveketis (…), ha nem is minden nyelvváltozatnak ez a legjellemzőbb és legfontosabbmeghatározója” (Imre 1988: 62). A csoportnyelveknek erre a sajátosságára nemnagyon figyeltek még fel a magyar kutatók, pedig nyelvjárásaink szókincsét átrostálvaminden bizonnyal számos szóról, kifejezésről bebizonyosodna, hogy aközösség nyelvében szlengként funkcionál. (Az angol szlengre vonatkozóan ismerünkilyen vizsgálatokat, ld. például Makovszkij 1963.) A magyar ifjúságinyelv kutatása során csak elvétve közöltek idevonatkozó adatokat, a diáknyelvbőlpéldául Bachát mutatott be néhány területileg kötött (nyíregyházi) szót(1976: 110–1). Erre irányuló kutatások híján mindössze azt mondhatjuk, hogyvalószínűleg a területi szlengek és a közszleng szókészlete között ugyanolyan eltérésektalálhatók, mint a köznyelv és a nyelvjárások szavai között, tehát beszélhetünka tájszók típusainak megfelelően (vö. MMNy. 468–9) valódi regionálisszlengszókról (amikor a területi szleng a közszlenghez képest egészen más szóalakothasznál, illetve a közszlengben ismeretlen fogalmat nevez meg) és nemvalódi (alak vagy jelentés szerinti) regionális szlengszókról.5.3. A szleng(ek) használatához — mivel vitathatatlanul nyelvi részrendszerek(vö. Sebestyén 1988: 109) — a beszélő hétköznapi társalgásának nyelvére mint21