A magyar katonai szleng szótára - Magyar Elektronikus Könyvtár ...

A katonai szleng a Magyar Honvédségbentöbbnyire eredetileg nem szlengszavak: alamizsna, borravaló, éhbér. A harmadikcsoportot a játékos szóösszetételek alkotják: sörrevaló, cigipénz, csokipénz, gyufapénz,éhenhalási segély stb.Az é t e l e k minőségét becsmérlő szavak, kifejezések tekintetében változásnem nagyon történt, a Magyar Honvédség szlengjében is rendkívül gyakori volta megnevezésük (vö. dzsuva, gempa, kutyahús, kutyaszalámi, kutyaszalonna, lóhús,macskariasztó, mozgóhús, patkányhús).4. A vegyes rendszerű haderővé való átalakulás1997-ben kezdődött az 1868 óta létező, keretrendszerű, sorozáson alapuló regulárisrendszer átalakítása önkéntes (szerződéses) és sorozott állományra épülővegyes rendszerű haderővé. A szerződéses katonák aránya ekkor még viszonylagalacsony volt, és mivel a sorkatonákkal való napi kapcsolatuk sem volt jellemző,nagymértékű változást az elnevezésük megjelenésén kívül nem hoztak a katonaiszlengben (vö. boci, csillagharcos, dzsiájdzsó, emzárolt baka, ezernapos rüszü gyalogos,gyűrűsféreg, ólomkatona, örömkatona, rambó, szerdzsó, zsoldos stb.).5. A bevonulás helyének megváltozásaA korábbiaktól eltérően a sorkatonai szolgálatra bevonulókat — a lehetőségekhezmérten — lakóhelyük száz kilométeres körzetén belül helyezték el. Ez amomentum, valamint a nagyarányú laktanyabezárások következtében nagyjábólmegszűnt a nyelvjárások korábbi laktanyán belüli találkozása, így a nyelvjárásmint feltűnő jelenség vagy beszédtéma nem maradt fontos a katonák számára. Anyelvjárások az 1980-as években még a komikum tárgyát képezték, a sorkatonáksokat élcelődtek tájnyelven beszélő társaikkal. A 2000-es évek elején nyelvjárásrautaló formákat már nem találhattunk a katonai szlengben.A lakóhelytől nem távol eső helységekben történő katonáskodás másik várhatókövetkezményének (ti. hogy a katona emiatt sokkal inkább „otthon érzimagát” viszonylag közeli helyőrségében) látszólag ellentmond az, hogy a sorkatonaságutolsó másfél évtizedében megnőtt a (javarészt gúnyos, pejoratív stílusú)földrajzi nevek száma a katonai szlengben. (Az ellentmondást abban látom, hogya KatSzl. adatai szerint a katonák elsősorban vagy társaik távoli lakóhelyét, vagya laktanyájuk saját otthonukhoz képest távoli települését látták el szlengnévvel.Az utazási távolságok csökkenésével, megszűnésével ezeknek a helyneveknek is elkellett volna tűnniük.) Míg 1990 előttről csak néhány ilyen földrajzi név kerültelő (Tirpákia, Tirland ’Szabolcs-Szatmár-Bereg megye’, Lazaegérszag ’Zalaegerszeg’— ezek a nevek meg is maradtak), addig az ezt követő időszakban csak a korábbanmég nem adatolt nevek száma is megközelíti a két tucatot. Ezek kisebbikrésze egy tájegység vagy megye (Ázsia ’Alföld’, Krobócia ’Vas megye’), esetleg egyintézmény, objektum neve (Érdia ’az érdi lőtér’, Háká ’Honvéd Kórház’). Ilyeneketaz 1980-as években is találunk (Pávautca ’a csornai gyakorlótér’, Szabó-há-67