A magyar katonai szleng szótára - Magyar Elektronikus Könyvtár ...

Kis Tamásoka annak, hogy a különböző helyeken szolgált, de már leszerelt katonáktól nemnagyon lehet területi különbözőséget mutató nyelvi anyagot gyűjteni, hisz leghamarabbépp a peremszókincset felejtik el. Ám hogy vannak a katonai szlengbenhelyi eltérések, azt a több helyen szolgált adatközlőim is megerősítették, akikszerint néha még megértési gondokkal is meg kellett küzdeniük (vö. Penttinen1984: 19). Az általam feljegyzett szóanyagban is vannak egy-egy laktanyáhozvagy egy-egy megyéhez köthető szavak, kifejezések. Ezek egy része magában hordozzaa hely(ség) nevét. Ilyen az Ercsitől búcsúzó öregkatonák leszerelő rigmusa(Arrivedercsi, Ercsi!), vagy az itt szolgáló előfelvételiseket bosszantó mondóka(Csibe, visszajössz még Ercsibe?). Az e csoportba tartozó szavak legtöbbje a környékbeliekés a helyi sajátosságok kicsúfolására is használatos (pl. Szombathelyenvazsi tik, Zalaegerszegen, Nagykanizsán zalagalamb, zalai fácán, fagyálló zalaifecske a varjú megnevezése).Jól elkülöníthető a szavaknak az a csoportja is, amely a laktanya és a hozzá tartozóobjektumok valamely részét olyan jellegzetességéről nevezi el, ami csak azadott laktanyában van meg. A fogdát például Lentiben nyolckéményes-nek, Zalaegerszegenpiroskilences-nek (mert piros színű és az épületek közül ez viseli akilences számot), Nagykanizsán pedig kékcsempés-nek hívják.Tulajdonképpen ehhez a típushoz sorolhatók azok a szavak, amelyek a laktanyaalakulatának ritka, a más helyőrségek katonái számára ismeretlen fegyverneméhez,az ott folyó speciális kiképzéshez kapcsolódnak. Ilyen a debreceniKossuth laktanyában az idegenlégiós ’hazánkban kiképzést kapó külföldi (afrikai)katona’, Ercsiben a (szenny)vizes, béemkás ’a motorcsónak vezetője’.A lokalizálható szóanyag harmadik rétegéhez olyan kifejezések tartoznak, amelyeksemmilyen tárgyi és nyelvi fogódzót nem tartalmaznak, többségük bizonyáraegy-egy ember egyéni nyelvhasználatából terjedt el a laktanyában. Ilyeneketemlíthetek itt, mint a debreceni Kossuth laktanyában a hikomat ’beteg’, rinya’kérelemfüzet’, szamárfészek ’hanyagul bevetett ágy’; manó ’kimenő öltözetbőlátalakított gyakorlóruha’; cápa ’rakétás katona’; Zalaegerszegen a gyíkvár, nyúlvár’felderítő‐, ill. lövészalakulat szállása’, gombás ’ezredfürdő’, lepke ’harcjárműlőszer’;buzizsúr ’zuhanyzás az ezredfürdőben’ (ugyanez a szó Debrecenben azemlített laktanyában ’osztálysorakozó’-t jelent); Szombathelyről kártyázik a vége’az alakulat vége rendetlenül halad’, lövészidő ’sáros, esős időjárás’, utált ’utalt (alakulat)’;Ceglédről mackótál ’összefagyott hidegtál’; Nagykanizsáról szalonnás’buta, művelet len’, Ercsiből bugi ’szolgálat’; stb.Számos példa van tehát a katonai szleng helyi sajátosságaira, az azonban tagadhatatlan,hogy a területenkénti eltérés nem érvényesül olyan mértékben, mint aza laktanyák egymástól való elszigeteltségéből következne.Ennek egyik oka minden bizonnyal a szlengben megfigyelhető analóg gondolkozás,vagyis hogy a szlenget használók ugyanannak a jelenségnek jellegze-28