A magyar katonai szleng szótára - Magyar Elektronikus Könyvtár ...

Kis Tamás’gyalogsági ásó’; nyusziseriff ’lövész parancsnok’; szöcskerét ’gyakorlótér’; vízilóbölcső’kimélyedt közepű ágy’.Az idesorolható szavak egy része a személyneveket akarja utánozni: gumigyurka,gumigyuszi ’másodidőszakos katona’; gyohaberci, kopár-koparovics-koparov, kopteriván, soknapújóska ’újonc’; stb.b) Mellérendelők: lótifuti ’az ügyeletes tiszt írnoka’; csilivili ’kifényesített’(pl. cipő); heppabungi ’lazsálás’; szopás-szívás, szopatás-szívatás ’kitolás’.Ikerítés: glottiflotti ’tornanadrág’; cucimuci ’felszerelés’ (< cucc); sikamika, surumuru’felmosás, sikálás’.2. Szervetlen összetétel: szakadjmegvezető ’szakaszvezető’.B) S z ó k é p z é s . A katonai szleng szavai a bázisnyelv képzőivel képződnek;speciális, más nyelvváltozatban nem használt képző nincs (vö. a diáknyelvképzőivel: Büky 1974). A gyakori képzők közül az egyébként is sűrűn előforduló-ás, -és képzőt, mivel a katonai szlengben is bármelyik igéhez járulhat ( fókázás’felmosás’; pihizés ’pihenés’; stb.), nem tárgyalom. Nagy terheltsége miatt a katonaiszlengben is külön figyelmet érdemel a kicsinyítő képzők egy csoportja (vö.Kövesdi–Szilágyi 1988: 53; Bárczi 1932: 30–1; Bachát 1976: 116). A kicsinyítőképzővel alakult szavakban gyakori a tő csonkulása.A szlengben megfigyelhető szóképzést (legalábbis annak egy részét) a magyarnyelvészeti szakirodalom „játszi szóképzés” néven tartja számon (vö. Laczkó1907); a szleng fogalmának bevezetése és az a tény, hogy a játszi szóképzés tulajdonképpenszlengszavakat hoz létre, szükségessé teszi azonban ennek a terminustechnikusnak a felülvizsgálatát (vö. Bárczi 1942: 74, jegyz.).1. Névszóképzők (deverbálisak):-ó, -ő: (az ezzel a képzővel keletkezett szavak általában „főnevesült jelző formájábaöntött körülírások”: Bárczi: uo.) lóbaszó ’nagy termetű’; köhögő ’géppisztoly’;kaparó ’gyalogsági ásó’; surranó ’bakancs’; ringató ’terepimitátor’; futkosó’katonai börtön’.(denominálisak):-ci: manci ’Rába Mann teherautó’; surci ’bakancs’; kopci ’újonc’.-csi: babcsi ’bab’; bikcsi ’jó’ (< bika); kimarcsi ’kimaradás’; zacsi ’zászlós’; kopcsi’újonc’.-csó: kopcsó ’újonc’.-i: broki ’hímvessző’(< ?bráner); bungi ’búvóhely’ (< bungalló); futi ’katonaibörtön’; gyopi ’újonc’ (< gyopár); höki ’harckocsi’; kopri ’újonc’ (< kopár); kotri’fogda’ (< kóter); obi ’kitolás’ (< oboa); őrmi ’őrmester’.-inger: kopinger ’újonc’; tápinger ’előfelvételis’.-kó: kimarkó ’kimaradás’; szecskó ’újonc’ (< szecska); szeszkó ’alkohol’.-nyó: kopirnyó ’újonc’.-ó: smiró ’újonc’ (< smirgli); skuló ’lövedék’.42