A magyar katonai szleng szótára - Magyar Elektronikus Könyvtár ...

A magyar katonai szlenggyengélkedő ’orvosi rendelő’ szón kívül csak rövidítéseket találunk. Hämäläinenszerint a katonai szaknyelv szavai nem lehetnek szlengszavak (1963: 5), de szerintemnéhányukat — miként a köznyelvből származó szavakat is —, még ha anyelvi kritériumok hiányzanak is, a használók nyelvérzékére hagyatkozva a katonaiszlengbe tartozónak kell tekintenünk. Ezeket a szaknyelvi rövidítéseket akarszalagokról, kiképzési tervekből, feliratokból veszik át a katonák: cselló ’konyhaimunka’ (< csapatellátó); vévé ’vegyivédelmi’; háká ’harckocsi’; pécé ’páncélos’;téesz(es) ’továbbszolgáló’; ügyal ’ügyeletes alegység’; üti ’ügyeletes tiszt’. A váp’katonai rendész’ (< városparancsnokság) eredetileg szintén szaknyelvi rövidítésvolt, de napjainkban már csak az átvevő katonai szleng őrzi. (A rövidítéseket ld.Tábori törzsszolgálati utasítás I. HM, 1965; II. HM, 1968; A MN szárazföldi csapatainakharcszabályzata II–III. HM, 1987.)Talán a szakmai társalgásból származtathatjuk a spagóca, tyúkbél ’(telefon)zsinór’szavakat, és idesorolhatjuk a péterkároly-t (< pk.) is, ami a parancsnok szónaka harcjárművek rádiózásakor használt formájából ered.E) A r é g i k a t o n a i n y e l v b ő l való szók: csajka, kulacs, gulyáságyú(vö. Kis 1991a), obsit, zsold, borjú, menázsifaszolás, szeretetcsomag stb. (vö.33–34).F) T o l v a j n y e l v i á t v é t e l e k (vö. Kövesdi–Szilágyi 1988: 54).Az argónak a katonai szlengre sokkal nagyobb hatása van, mint az ifjúságinyelvre. Ez a közvetlenebb érintkezésből adódik, hisz a hadseregben nagyongyakran épp a börtönviselt katonák a közösség hangadói, s ráadásul a börtön ésa laktanya közös vonásainak köszönhetően (bezártság, tilalmak, azonos neműközösség stb.) a tolvajnyelv szavai könnyebben átkerülnek.Gyakran különösebb jelentésváltozás nélkül kerülnek be a katonai szlengbe:befalcol ’felvágja az ereit’ (vö. Boross–Szűts 1987: 27); benyel ’ellop’; csikó ’derék,jó’; keroló ’(drótból és két pengéből fabrikált) merülőforraló’; narkó ’(többszörfelforralt, hallucinációt keltő) tömény tea’; sitt ’fogda’ (Boross–Szűts1987: 37; Szirmay 1924: 44); télakol (Boross–Szűts 1987: 38), dobbant(Boross–Szűts 1987: 26) ’megszökik’; hesszel (vö. Boross–Szűts 1987: 29),héderez (Szirmay 1924: 28), szovázik, szovel (vö. szlovel ’alszik’ Szirmay 1924:46) ’alszik, pihen’; bemószerol (Boross–Szűts 1987: 23, 34; Szirmay 1924:18, 38), bevamzerol ’beárul, spicliskedik’; fül ’beépített ember’; stukker ’pisztoly’(Boross–Szűts 1987: 37; Szirmay 1924: 46); skuló ’lövedék’.Más szavak esetén a katonasághoz alkalmazkodik a szó jelentése: vamzer ’politikaitiszt’ (— ’spicli’ Szirmay 1924: 49; Boross–Szűts 1987: 39); smasszer’fogolykísérő’ (— ’börtönőr’ Szirmay 1924: 44; Boross–Szűts 1987: 37); köcsög’hülye’ (— ’homoszexuális férfi’ Boross–Szűts 1987: 31); hőmérőzik ’(a sorban amásikhoz) közel áll’ (— ’[homoszexuális férfi] análisan közösül’); kilós ’százados’(