A magyar katonai szleng szótára - Magyar Elektronikus Könyvtár ...

A magyar katonai szlengA szlengben beszélésnek, illetve a szlengszavak létrehozásának számos oka lehet(Partridge tizenöt pontban sorolja fel ezeket: 1933: 6–7; magyarul: Erdős1988: 144–5)*, a jelenség valódi gyökerét azonban legpontosabban minden bizonnyalpszichológiai oldalról lehetne feltárni.Az elsődleges pszichológiai ok az ember „individuális ösztöne” — ahogy ZlinszkyAladár nevezi —, amely arra ösztönzi a beszélőt, hogy „egyéniségét a lehetőlegtökéletesebben érvényesítse, akaratát, érzelmeit, gondolatait másokkal elfogadtassa,sőt másokra rákényszerítse” (1931: 4).Az individuális ösztön és a fentebb említett túlzás igénye elsősorban abbannyilvánul meg, hogy a szlengben beszélő a dolgokat, fogalmakat a maga szempontjábólfontos vagy a számára feltűnő vonásairól nevezi el. Ez általában metaforikusvagy metonimikus szóalkotással történik meg, nemegyszer szinte kö vethetet len asszociációk során át. A túlzás gyakran a torzításig is elmehet, a beszélőszívesen alkalmaz eufémiát vagy kakofémiát, így nevezve el újra a világból számárafontos dolgokat. Rendkívül fontos ismertetője a szlengnek, hogy az egyébkéntbázisnyelvinek minősülő kifejezéseket is emocionális töltéssel látja el (vö.Réthei Prikkel 1907: 385–95), a bázisnyelvi szó — nem feltétlenül neut rális— stílusértékét megváltoztatja. A szleng egyik fő jellemzője a (gyakran fanyar,cinikus) humor, tréfa és az ezt alátámasztó könnyed, sőt nyegle viselkedés. Jólmutatják a szleng átlagostól eltérő érzelmi telítettségét Kövesdi–Szilágyi katonaiszlengszótárának majd mindig felkiáltójelre végződő példamondatai.A beszéd emocionális feltöltésének igényéből következik, hogy a szleng legfontosabb„szóalkotási módjának” az é r z e l m i s z ó a l k o t á s t nevezhetjük,a szavak, a kifejezések stiláris minőségének minden jelentés- és alakváltoztatásnélküli megváltoztatását. (Az érzelmi szóalkotásnak a szlengben betöltött jelentőségétmutatja az is, hogy Szudzilovszkij például a katonai szlenget mint akatonai szókincs érzelmileg színezett részét határozza meg; vö. 1973: 3, 8, 9.) Természetesenaz érzelmi szóalkotást nem tekinthetjük valódi szóalkotásmódnak,hisz hagyományos értelemben véve nem hoz létre új szavakat, pusztán az történik,hogy „azokat az érzelmeket, amelyek individuális ösztönünkből folynak,a nyelv rendkívül nagy erővel fejezi ki. Érzelmi kifejezéseink mindig túlzottak.(…) A gyakori használat csökkentheti az érzelmi értéket, de a forrás, amelyből ekifejezések eredtek, kétségtelenül az erős érzelem, indulat volt” (Zlinszky 1931:5). Az érzelmi szóalkotás együtt járhat jelentésbeli vagy alaki szóalkotással (ígykeletkeznek a valódi szlengszavak), de önmagában is képes egy szót alkalmilagszlengszóvá tenni.8 Ez az oka annak, hogy a szleng nehezen körülhatárolható terü-8 „Gyakran szlengnek tekinthetők a szavak olyan szövegösszefüggésbeli jelentései, amelyek különbözőstilisztikai kifejezőeszközök (irónia, perifrázis stb.) alkalmazásával keletkeznek” (Galperin 1956: 111).* Partridge tizenöt pontjának újabb, pontosabb fordítását ld. Partridge 2002: 22–3.23