A magyar katonai szleng szótára - Magyar Elektronikus Könyvtár ...

A magyar katonai szlengnagy ’zászlós’ [Balassa 1920: 77] : keskeny nyomtávú őrnagy ’őrvezető’). A mindaz első világháború előtti-alatti, mind a mai katonai szlengben megtalálható szitakötő’repülőgép; helikopter’, lobogós ’zászlós’ (erre van adatom a negyvenes évekelső feléből is), dögész ’egészségügyi katona’ szavak esetében nem kell okvetlenüle kifejezések folyamatos meglétére gondolnunk, hisz az analóg gondolkodás révéna régitől függetlenül újraszülethettek ma is. Vannak persze olyan szavak is(pl. dögcédula ’személyazonosító fémlapocska’), amelyek napjainkig megszakításnélkül a katonai szleng szavaként élnek. Elképzelhető az is, hogy az ebben azidőszakban élt szavak egy része a nagyapák elbeszélése vagy olvasmányélményeknyomán éledt fel (menázsifaszolás ’élelemfelvétel’; borjú ’hátizsák’, megjegyzendő,hogy ez utóbbira van adatunk az 1940–1950-es évekből is).Az első világháború végéig tartó korszak katonai szlengjének szókincsében —hasonlóan a maihoz — megtaláljuk a fegyverek (asszony ’fegyver’ [Tömörkény1900: 2]; rohambicska ’rohamkés’ [Csefkó 1921: 169]), a felszerelés (kúdús ta risznya’kenyérzsák’ [Ballagi 1877: 183]; vaskalap, kisharang ’sisak’ [Korcsmáros1925: 96]) vagy éppen a különböző időben bevonult katonák megnevezését (öregbaka, sztári baka, vén huszár ’öregkatona’ [Ballagi 1877: 44]). Különösen azújoncokra akadt már akkor is sok név: buger, csikos hasú (Barcza 1897: 323),bundás (Ballagi 1877: 44; Balassa 1888: 284), suba, reguta, ribanc, buszmája, tanyai, piros csizmával fogott, erdőbül szalajtott vadállat (Tömörkény1900: 2). A regruták esti imája csokorba fogva említi e neveket: „Adjon a Mindenható| Mennyben lakozó, | Kacifántos, bojtorjános, | Nyugodalmas jójcakát| … minekünk | Sároshátú, repedt-sarkú, | Porosfülü, zöldhasú | Csörgőskörmü,patróntáskaszájú, | Kopfpolcterfejü, buta, | Fölfoghatatlan, mázolatlan | Regrutáknak.”(Gömöri 1918: 167–8; vö. még Kis 1988a).Akkoriban is hangsúlyozták az öregkatonák, hogy az újoncok bevonulásanemrég történt, ezzel is kiemelve saját kiváltságaikat: még gőzölög, amit cibil korábanutójára odap....t (Barcza 1897: 325); megvoltak az alakias mozgást oktatókifejezések is: Úgy vágd ki a lábod, hogy a cserép hulljon rád a háztetőrűl (Barcza1897: 324).A témakörökben különbséget csak a háborús kifejezésekben találni: küldi amuszi a faszolást ’lő az orosz’ (Csefkó 1921: 171); megkapja a fakörösztöt ’meghal’(a sírkereszt mellett a kitüntetésekre is utal; uo.); stb.8.3. A Horthy-korszak és az azt lezáró második világháború katonai szlengjérőlkevés adat van. Ekkor tájban tűnik fel néhány argószó a katonai szlengben: jóbulit kifogni, hóhányó (Boldizsár 1982: 29); majré (uo. 35); szajré (uo. 44; vö.Loványi 1941), de ezeknek a katonai szlengbe tartozását a gyér adatoltság miattcsak a napjainkig tartó tendencia erősíti meg.Bizonyos jelek szerint ekkor kezdenek a katonai szlengbe beszivárogni a katonaiszaknyelv rövidítései, mint muszos ’munkaszolgálatos’, Ello ’ellátó’, Üza33