A magyar katonai szleng szótára - Magyar Elektronikus Könyvtár ...

Kis Tamáslet, hisz „egy adott pillanatban valamely szó vagy kifejezés félreérthetetlenül szleng,más körülmények között viszont egyáltalán nem az” (EncBrit. 1947: XX, 765).Erről az oldalról közelítve a szlenghez Penttinennel szólva tényleg csak aztmondhatjuk, hogy a szlenget „mindenki ismeri, de senki sem tudja meghatározni”(1984: 10)*, legfeljebb úgy, hogy szleng az, amit a beszélője annak érez. Ez akétségtelenül igaznak látszó meghatározás a kutatás során azonban nemigen alkalmazható,ezért célszerű továbbra is azt a felfogást vallanunk, hogy szleng alattértjük „azokat a többnyire kérészéletű új szavakat vagy régi szavaknak azokat azúj jelentésváltozatait, melyeket a hétköznapi élőbeszéd a tréfás hangulat keltésevagy a kifejezés színességének fokozása vagy az újszerűvel való játék öröme vagya nyomaték kedvéért használ” (Országh 1966: 361).Ez a meghatározás persze korántsem tartalmazza a szleng szakszóval jelölt jelenségekminden vonását, inkább csak mint a szlenggel foglalkozó szakirodalom banlegelterjedtebb felfogást tarthatjuk számon (vö. Szudzilovszkij 1973: 9–13.A különböző nézetek összefoglalását ld. Makovszkij 1962: 102–12).6. Mivel a katonai szleng szakszleng, szükséges néhány szót a katonai szaknyelvről9és egyúttal a szaknyelvekről10 is szólni.A szleng és a szaknyelvek egyik alapvető különbsége funkciójukból ered. A szaknyelvekszó- és kifejezéskészletét a köznyelv és/vagy a nyelvjárások szókincsénekkiegészítéseként lehet felfogni. Egy adott szaknyelv műszava a szakma számára„színezéstől, mellékértelemtől mentesen, ideális esetben egyértelműen jelöli azember külső és belső világának valamely valóságmetszetét” (Dániel 1982: 340).A szaknyelv azokat a fogalmakat nevezi meg, amelyek a szakma gyakorlásábanszükségesek, de a bázisnyelvben nincsenek meg, vagy fogalmi tartalmuk nemelég pontos. (Például a katonai szaknyelv az egyes lövegfajták lövedékeit különkülönmegnevezi, míg a köznyelv az „anakronisztikus” ágyúgolyó-t használja.)A szaknyelvekkel szemben a szleng nem megnevez, hanem újranevez, azaz amár elnevezett dolgokat újabb és újabb nevekkel látja el minden látható „prak-09 A katonai szaknyelv hatalmas szakirodalmából csak néhány alaposabb bibliográfiára utalnékitt: Sági 1922: 26–7; Szathmári 1961: 612–3; Csörögi–Nagy 1980. A mai katonai szaknyelvlegteljesebb gyűjteménye a Katonai lexikon (Damó 1985).10 „Kétségtelen, hogy a szaknyelv jó összefoglaló neve azoknak a csoportnyelveknek, amelyekfoglalkozásokhoz kötődnek, illetőleg egyik meghatározójuk a szakmai azonosság. A diák, katonai,vadász, horgász, futball, kártya, tánc, tánczene vagy más iránt érdeklődő, rajongó csoportnyelve már nehezebben foglalható össze ugyanezzel a műszóval. Végeredményben azonbanminden terminus technicus konvenció kérdése, s nyugodtan nevezhetjük a foglalkozási, foglalatossági,valami iránt vonzódási stb. alapon elkülönülő, helyesebben tömörülő csoportok nyelvétszaknyelvnek” (Hajdú 1980: 18–9).0* A szlengkutatás Penttinentől idézett egyik legismertebb szállóigéje Paul Robertstőlszármazik: „Slang is one of those things that everybody can recognize and nobody can define”(Roberts 1958: 342), azaz: „A szleng azon jelenségek egyike, melyeket mindenki felismer, desenki nem tud meghatározni” (Roberts 2002: 131).24