Görög Örökség Ελληνική Κληρονομιά - H-ellin.com

OLBERT MARIANN
A magyarországi görög diaszpóra három legjelentősebb temploma és
ikonosztáza: az egri, a miskolci és a budapesti
A görög kereskedők végleges letelepülésük után országszerte a már meglévő, rendszerint
szerb templomokat látogatták. Az ortodox vallás megtartó erőt jelentett számukra, egy-egy
gyülekezet, paróchia talpalatnyi szülőföldet szimbolizált. A XVIII. század végére a görögség száma
annyira megnőtt, hogy több helyen szükségessé vált saját templom építése, de templomépületeket
csak II. József 178l-es türelmi rendelete, az Edictum Tolerantiae után emelhettek. Ε rendelet szerint
a templom nem építhető utcafrontra, és nem lehet díszes kivitelezésű. A görög ortodoxok teljes
egyenjogúságot csak II. Lipót 1790. évi dekrétuma után kaptak, s ez engedélyezte vallásuk szabad
gyakorlását is.'
A legtöbb görög alapítású templom ezután épült, többségük Dionísziosz Popovic (Popovics
Dénes) budai szerb püspök alatt, 1790-1828 között. Popovic püspök macedóniai görög volt, aki
honfitársait állandóan segítette és az ő püspöksége alatt épültek a legfontosabb templomok: pl.
Pesten, Vácott, Karcagon, Kecskeméten, Tokajban, Gyöngyösön 2 stb. A templomok tervezőiről,
építőiről keveset tudunk, azonban néhány építész név szerint is ismert, pl. Mayerhoffer András,
Povolni János, Jung József és Rábl Károly, akik az óhazából hívott festőktől eltérően helybéli, nem
ortodox mesterek voltak.
A türelmi rendelethez fűzött záradék engedélyezte ugyan a nem katolikus hívőknek is a
templomok építését, de számos megszorítással. 3 A templomokat torony és harang nélkül építhették
és igazodniuk kellett a birodalomban uralkodó építészeti stílushoz is. A tornyokat rendszerint később
építették hozzá a már meglévő csarnoktemplomhoz. Az épületek kelet felé tájoltak és rendszerint
van egy torony alatti nyugati főbejárat, és egy déli mellék kapu. A három szakaszra osztott (szentély,
hajó, karzat) teremtemplomokat általában barokk (Szentes 1786., Békés 1788., Karcag 1789.), vagy
copf (Dunaföldvár 1787., Pest /Petőfi téri/ 1798.,
Eger 1786., Hódmezővásárhely 1786., Tokaj 1790-es évek stb.) stílusban építették.
Az 1800-al kezdődő tíz esztendő a magyarországi görögség ikonosztáz állításában a
legtermékenyebb időszak volt. Az országban 1815-ig hat ikonosztáz épült: a dunaföldvári (1801.),
az egri (1801-1803), a miskolci (1805-1808), a budapesti (1804-1815), a győri (XIX. sz. eleje), és a
karcagi (1811.). A sorban az első az egri ikonosztáz volt, annak is töredékben megmaradt darabjai:
hat alapkép és öt evangéliumi jelenet maradt meg, melyek Arsenije Teodorovics újvidéki szerb festő
művei. Teodorovics a bécsi Művészeti Akadémia növendéke volt, a bécsi késő barokk stílust követte
úgy, mint Anton Küchelmeister, aki származása révén is Bécshez kötődött. Küchelmeister a hat
ikonosztáz közül hármat festett meg, nyugati prototípusok alapján: az egrit, a miskolcit és végül a
budapestit (Petőfi térit). Keleti hatás csak a három ikonosztáz képprogramján érezhető, mert
mindegyik az ötszintes orosz-ukrán típushoz tartozik. A három monumentális ikonosztáz
szerkezetét, képeit és faragott díszeit tekintve nemcsak a görögség, hanem a korabeli teljes hazai
keleti keresztény egyházművészet legjelentősebb vállalkozása.
I. Eger, Szt. Miklós ereklyéinek átvitele ortodox szerb-görög templom ("Rác templom") és
ikonosztáza
A török hódoltság alatt (1596-1687) a városban nagy számban telepedtek le különböző
balkáni népcsoportok: görögök, szerbek, dalmátok, macedovlachok. Egerben nagyon szorosan
összefonódik a szerbek és a görögök története, ezért nem lehet külön tárgyalni és kutatni. Eger első
görög lakosai valószínűleg a Nagyváradról 1660-ban kiutasított görögök voltak, akiknek Fischer
kamarás 1687-ben adómentességet ígért. 4 A görögök megvásárolták a törökök kiűzése után
elnéptelenedett házakat,
100