Görög Örökség Ελληνική Κληρονομιά - H-ellin.com
Görög Örökség Ελληνική Κληρονομιά - H-ellin.com
Görög Örökség Ελληνική Κληρονομιά - H-ellin.com
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
<strong>Görög</strong> Miklós 1688-ban pl. azt a telket, amelyen a templom áll.<br />
Az első görög telepesek után a hazánkba Csernovics Arzén ipeki pátriárka vezetésével jött<br />
szerbek közül 1691-92-ben sokan telepedtek le Egerben, ekkor a görögök kisebbségbe kerültek<br />
velük szemben. Mivel Eger mindig a püspök tulajdonát képezte, az ortodox egyházközség tagjai<br />
kénytelenek voltak neki hűségesküt tenni. Az 1688. szeptember 20-i megállapodás és eskü<br />
értelmében a szerbek kegyuruknak ismerték el a püspököt, továbbá unióra léptek a római katolikus<br />
egyházzal. Ennek fejében Fenesy György püspök (1686-99) a volt Ágoston-rendi klastromot<br />
adományozta nekik. Ez a megállapodás nem tartott sokáig, mivel a szerbek a Rákóczi-szabadságharc<br />
alatt titokban felmondták az uniót, és visszatértek az ortodox egyházhoz. Végleges szakításra 1718ban<br />
került sor, melynek következménye 200 évig tartó viszály és pereskedés volt a püspökség és a<br />
szerbek között.<br />
1721-22 körül a görögök száma úgy megnőtt, hogy Eger egyike lett azoknak a városoknak,<br />
ahol a legtöbb görög lakott. 5 Jelentősen meggazdagodtak, ennek következtében 1748-ban az egri<br />
kompánia az ország tíz leggazdagabb társasága közé tartozott. Ε kereskedők a XVII. századtól az<br />
előbb említett Ágoston-rendi középkori templomot használták, amely a mai templom helyén állott.<br />
A szerbek és görögök fő problémáját az jelentette, hogy e templom bővítéséhez püspöki<br />
jóváhagyásra volt szükség. Az 1750-80-as évek között több tervet is készítettek az új templom<br />
építésére, de nem kaptak hozzájárulást. Esterházy Károly egri püspök állandóan újabb és újabb<br />
nehézségeket támasztott eléjük, ellenezte a templom- és iskolaépítést, valamint üzlethelységek megvásárlását<br />
stb. „Nem volt ritka eset az sem, hogy jezsuita papok erőszakosan kényszerítettek görög<br />
keleti szülők gyerekeit saját klast-romukban való nevelkedésre. " 6<br />
A XVIII. századtól a szerbek a görögökkel együtt közös egyházközséget alkottak,<br />
amelynek hol a szerb, hol a görög jellege domborodott ki jobban. A görögök és szerbek régi<br />
templomukat 1729-1732 között részben újjáépítették, majd 1753-ban alku- dozások után barokk<br />
tornyot emeltek fölé. Ε korszakban a másik legnagyobb eredmény az volt, hogy a templom alatti<br />
telken felépíthették a parókia épületét, amelyben görög nyelvű iskola is működött. Ebben a házban<br />
született Vitkovics Mihály, a híres reformkori költő, akinek édesapja az egyházközség lelkésze volt.<br />
A görögök és szerbek lelki gondozását két pap látta el, a liturgiát három nyelven (görög,<br />
illír és dalmát) felváltva végezték. 7 A templomhoz több terv is készült: Franz József, Povolni János<br />
egri és Mayerhoffer József budai mestertől. Az omladozó templom helyébe újat akartak építeni, de<br />
továbbra sem engedélyezték. Végül II. József császárt az egri látogatás alkalmával (1784. október<br />
17-19.) elvitték a romos épülethez, aki látván a tarthatatlan állapotot, azonnal kiadta az engedélyt. 8<br />
Az uralkodó döntése szerint a szerbek és a görögök templomukat szabadon felépíthették. A<br />
Helytartótanács 1784. november 15-i leirata engedélyezte, hogy a (rác) „hitközség a régi és<br />
düledező templom helyett egy nagyobb templomot, az ifjaknak pedig a görög anyanyelvükön való<br />
tanítás céljára egy házat építsen.<br />
1785-ben megkezdődött a templom építése, és 1786. július 1 -én már be is fejeződött. 1788.<br />
július 31-én felhelyezték a keresztet a templom tornyára és megáldották a még bebútorozatlan belső<br />
teret. A mai templom eredeti tervrajza nem maradt meg. Gergelyffy András szerint Povolni János<br />
elveszett, az építkezésnél használt III. terwariációja valósult meg. 10 A késő barokk, egy tornyos,<br />
félköríves szentélyzáródású templom tengelye K-Ny irányú.<br />
1789-ben Jankovics Miklós (Nikolaosz Ioánnu/Talidorosz, kb. 1750-1817) fafaragómester<br />
saját fogalmazása szerint „képfaragó" Egerben letelepedést kért, mivel a „görög és rác püspök"<br />
ajánlatára a templom faberendezésének elkészítésére kapott megbízást." Ο készítette a pesti, a<br />
miskolci, a karcagi ikonosztázokat, valamint belső berendezésének, és nagy valószínűséggel hozzá<br />
köthető az egykori balassagyarmati és tokaji ikonosztázok megfaragása is. A pesti (Petőfi téri)<br />
templom ikonosztázának 1800-ban készült, de 1807-ben<br />
101