14.12.2012 Views

Görög Örökség Ελληνική Κληρονομιά - H-ellin.com

Görög Örökség Ελληνική Κληρονομιά - H-ellin.com

Görög Örökség Ελληνική Κληρονομιά - H-ellin.com

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

<strong>Görög</strong> Miklós 1688-ban pl. azt a telket, amelyen a templom áll.<br />

Az első görög telepesek után a hazánkba Csernovics Arzén ipeki pátriárka vezetésével jött<br />

szerbek közül 1691-92-ben sokan telepedtek le Egerben, ekkor a görögök kisebbségbe kerültek<br />

velük szemben. Mivel Eger mindig a püspök tulajdonát képezte, az ortodox egyházközség tagjai<br />

kénytelenek voltak neki hűségesküt tenni. Az 1688. szeptember 20-i megállapodás és eskü<br />

értelmében a szerbek kegyuruknak ismerték el a püspököt, továbbá unióra léptek a római katolikus<br />

egyházzal. Ennek fejében Fenesy György püspök (1686-99) a volt Ágoston-rendi klastromot<br />

adományozta nekik. Ez a megállapodás nem tartott sokáig, mivel a szerbek a Rákóczi-szabadságharc<br />

alatt titokban felmondták az uniót, és visszatértek az ortodox egyházhoz. Végleges szakításra 1718ban<br />

került sor, melynek következménye 200 évig tartó viszály és pereskedés volt a püspökség és a<br />

szerbek között.<br />

1721-22 körül a görögök száma úgy megnőtt, hogy Eger egyike lett azoknak a városoknak,<br />

ahol a legtöbb görög lakott. 5 Jelentősen meggazdagodtak, ennek következtében 1748-ban az egri<br />

kompánia az ország tíz leggazdagabb társasága közé tartozott. Ε kereskedők a XVII. századtól az<br />

előbb említett Ágoston-rendi középkori templomot használták, amely a mai templom helyén állott.<br />

A szerbek és görögök fő problémáját az jelentette, hogy e templom bővítéséhez püspöki<br />

jóváhagyásra volt szükség. Az 1750-80-as évek között több tervet is készítettek az új templom<br />

építésére, de nem kaptak hozzájárulást. Esterházy Károly egri püspök állandóan újabb és újabb<br />

nehézségeket támasztott eléjük, ellenezte a templom- és iskolaépítést, valamint üzlethelységek megvásárlását<br />

stb. „Nem volt ritka eset az sem, hogy jezsuita papok erőszakosan kényszerítettek görög<br />

keleti szülők gyerekeit saját klast-romukban való nevelkedésre. " 6<br />

A XVIII. századtól a szerbek a görögökkel együtt közös egyházközséget alkottak,<br />

amelynek hol a szerb, hol a görög jellege domborodott ki jobban. A görögök és szerbek régi<br />

templomukat 1729-1732 között részben újjáépítették, majd 1753-ban alku- dozások után barokk<br />

tornyot emeltek fölé. Ε korszakban a másik legnagyobb eredmény az volt, hogy a templom alatti<br />

telken felépíthették a parókia épületét, amelyben görög nyelvű iskola is működött. Ebben a házban<br />

született Vitkovics Mihály, a híres reformkori költő, akinek édesapja az egyházközség lelkésze volt.<br />

A görögök és szerbek lelki gondozását két pap látta el, a liturgiát három nyelven (görög,<br />

illír és dalmát) felváltva végezték. 7 A templomhoz több terv is készült: Franz József, Povolni János<br />

egri és Mayerhoffer József budai mestertől. Az omladozó templom helyébe újat akartak építeni, de<br />

továbbra sem engedélyezték. Végül II. József császárt az egri látogatás alkalmával (1784. október<br />

17-19.) elvitték a romos épülethez, aki látván a tarthatatlan állapotot, azonnal kiadta az engedélyt. 8<br />

Az uralkodó döntése szerint a szerbek és a görögök templomukat szabadon felépíthették. A<br />

Helytartótanács 1784. november 15-i leirata engedélyezte, hogy a (rác) „hitközség a régi és<br />

düledező templom helyett egy nagyobb templomot, az ifjaknak pedig a görög anyanyelvükön való<br />

tanítás céljára egy házat építsen.<br />

1785-ben megkezdődött a templom építése, és 1786. július 1 -én már be is fejeződött. 1788.<br />

július 31-én felhelyezték a keresztet a templom tornyára és megáldották a még bebútorozatlan belső<br />

teret. A mai templom eredeti tervrajza nem maradt meg. Gergelyffy András szerint Povolni János<br />

elveszett, az építkezésnél használt III. terwariációja valósult meg. 10 A késő barokk, egy tornyos,<br />

félköríves szentélyzáródású templom tengelye K-Ny irányú.<br />

1789-ben Jankovics Miklós (Nikolaosz Ioánnu/Talidorosz, kb. 1750-1817) fafaragómester<br />

saját fogalmazása szerint „képfaragó" Egerben letelepedést kért, mivel a „görög és rác püspök"<br />

ajánlatára a templom faberendezésének elkészítésére kapott megbízást." Ο készítette a pesti, a<br />

miskolci, a karcagi ikonosztázokat, valamint belső berendezésének, és nagy valószínűséggel hozzá<br />

köthető az egykori balassagyarmati és tokaji ikonosztázok megfaragása is. A pesti (Petőfi téri)<br />

templom ikonosztázának 1800-ban készült, de 1807-ben<br />

101

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!