Görög Örökség Ελληνική Κληρονομιά - H-ellin.com

Vélelmezhető tehát, hogy a miskolci görög közösség leginkább a Rákóczi-szabadságharc utáni
időkben szaporodhatott meg létszámban. Jelentős forrás e tekintetben a miskolci görög ortodox
egyházközség anyakönyvének első kötete.' 5 Ez a forrás tartalmazza: a házasságokat (a nem
Miskolcon kötöttek 1728-1783 között; a Miskolcon kötötteket 1763-1863 között); a kereszteléseket
(1760-1862); és a halálozásokat (1726-1863). Az anyakönyvet 1838-ig görögül vezették, majd egy
országgyűlési rendeletre magyarul. A nem Miskolcon kötött házasságok száma: 38.
Ebből: Törökországban 11 pár Budán 5 pár
Egerben 10 pár Szentendrén 2 pár
Pesten 6 pár
Egyéb helyeken 4 pár esküdött örök hűséget egymásnak.
1763-tól 1783-ig a Miskolcon megkötött házasságok évi átlaga 1, majd ezután emelkedik: 1796-ban
érte el a legmagasabb számot. Ezt követően 5-8 házasság volt évente egy évtizeden át, majd 1810től
csökkent. Más városok görögjei közül is került ki házasfél (mind a vőlegény, mind a
menyasszony oldaláról):
Pest 18 fő Szentendre 2 fő
Eger 16 fő Balassagyarmat 1fő
Buda 9 fő Gyöngyös 1fő
Ungvár 6 fő Vác 1fő
Tokaj 5 fő Egyéb hely 27 fő
Nagyvárad 5 fő Lengyelország 7 fő
Figyelemre méltóak az egri és a pest-budai adatok: arra lehet ebből következtetni, hogy a családi, és
ezáltal a gazdasági kapcsolatok leginkább e két városhoz társultak. Az ortodox párok esetében a
görög házasfelek mellett szerb, román, bolgár és orosz nemzetbeliek is megtalálhatóak. Az
anyakönyvben szerepelnek a nemzeti hovatartozásra vonatkozó bejegyzések. 17 Többnyire
feltüntették a görögországi származási helyeket is, viszont azt nem, hogy mikor jött az adott személy
Magyarországra.
A születések száma 1772-től kezdett emelkedni, 1790-1828 között hullámzó, majd ezután
erősen csökken. Fiús és lányos évek váltakozása figyelhető meg. A halálozást 1726-tól jegyezték:
1784-től általában évi 10 fő feletti e szám. 1831-ben 31 fő: ennek oka, hogy ekkor Felső-
Magyarországon kolerajárvány söpört végig. Ezután a szám erősen csökken. Az elhunytak 30-50%a
gyermek volt (a csecsemő megjegyzés szerepel nevük mellett, de ekkoriban ez még 7-8 éves kort
is jelenthetett). Az elhunytak között voltak más nemzetiségűek is: pl. 1849-ben 7 orosz katona.
Milyen a természetes szaporodás mérlege? 1800-ig jellemzően pozitív, de a születések
leginkább csak 4-5 fővel múlják felül a halálozásokat. 1831 után áll be egy nagyon erős mérvű
csökkenés: ez vélhetően azzal függhet össze, hogy a görög nemzet szabadságának kivívása után
sokan hazaköltözhettek szülőföldjükre. Ez a feltevés azonban okiratokkal jelenleg még nem
bizonyítottl
Az anyakönyvben vannak például tokaji és ungvári vonatkozású bejegyzések is. Ha ezen
helyeken a miskolci görög pap helyettesített, akkor fordított eset is előfordulhatott. Az első miskolci
görög keresztelésre 1760-ból van adat, az első esküvőre pedig három évvel később került sor.
Ekkortájt a latin (római katolikus) plébánostól engedélyt kellett kérni a kereszteléshez, esketéshez,
temetkezéshez. Az utóbbi esetekben engedékenyebb volt a plébániai gyakorlat, de az előzőeknél
nem, hiszen ez növelte volna az ortodox hívők közösségének létszámát. Ennek alapján
megfogalmazható, hogy miként több esküvőre kerülhetett sor máshol, úgy 1760 előtt a
keresztelőknél is előfordulhatott ez a miskolci görög gyermekek estében. 18
1746-ban a miskolci görögök összlétszáma 70 lélek volt. 19 1769-ben 51 felnőtt és 6
gyermek, 1777-ben pedig 296 fő volt az összlétszám, közülük 34 háztulajdonos. 20 Az 1785. évi
összeírás szerint 33
ház volt a görögök kezén. 21 A XIX. század folyamán erős a csökkenés a természetes beolvadási
folyamatok miatt. 1896-ban már csak 45 ortodox vallású személy élt Miskolcon. 22
45