Görög Örökség Ελληνική Κληρονομιά - H-ellin.com

elbontott felirata szerint Naxosz szigetéről származó görög szülők gyermekének nevezte magát. 12
Nevét sokféleképpen írta, az egri Szent Sír feliratnál nevéhez hozzátette származásának
megnevezését: „POMAIOC", amit egyértelműen „görög"-ként kell értelmeznünk. Jankovics a
magyarországi késő barokk faszobrászat egyik legnagyobb mestere, hatása az egész XIX. századi
hazai ortodox enteriőr művészetben kimutatható. A XVI. Lajos, vagy a copf stílus elemeit és az
ikonosztáz építés hagyományait eggyé forrasztotta. A Szerémségből költözött Egerbe, valószínűleg
az épülő görög templomok díszítése kapcsán felmerülő munkalehetőség vonzotta. 13 Nem lehet tudni,
hogy hol sajátította el a fafaragó mesterséget, stílusából, motívumaiból arra következtethetünk, hogy
az osztrák-magyar copf stílus szellemében vált művésszé.
Jankovics mester 1789-91 között készítette el az ikonosztázt, az oltárt és a Mária trónust. Az
egri ikonosztáz felépítésében nagyon hasonlít a miskolcihoz, mindkettő ötszintes és teljesen betöltik
a lunettát, ezzel ellentétben a pesti nem tölti ki a teljes belteret, de a szerkezeti hasonlóság ott is
szembetűnő. Az ikonosztáz felső részén négylevelű lóhere alakú táblák vannak, úgy mint
Budapesten. Az egri ikonosztáz uralkodó motívuma a szőlő (szőlőfürtök, indák és levelek) mely az
Eucharisztián kívül utal a város fő tevékenységére, a bortermelésre is.
Az ikonosztáz képeinek megfestésével először Arsenije Teodorovicsot bízták meg, de
valószínűleg minőségi problémák miatt megbízását visszavonták. A Teodorovics-féle ikonosztáznak
néhány darabja fennmaradt (hat alapkép és az ünnepsorból öt ünnep ikonja), ezek a templom északi
és déli falán vannak kiállítva. Ezután bízták meg Anton Küchelmeister bécsi festőt az ikonosztáz,
valamint a bútorzat betétképeinek megfestésével. Küchelmeister valószínűleg 1801. és 1803. között
kezdte meg a munkát a bécsi Akadémia klasszicizáló barokk stílusában, nyugati előképek alapján.
Képei nem klasszikus értelemben vett ikonok, nem az ortodox kánon szerinti posztbizánci alkotások,
hanem nyugati táblaképek. Ο készítette a miskolci (1805-1808) és a budapesti (Petőfi téri, (1804-
1815) ikonosztázok táblaképeit is.
A királyi ajtó két szárnyán egy-egy ikon, az Örömhírvétel látható: bal oldalt Mária, jobb
oldalt Gábriel arkangyal. Az északi diakónusi ajtón Mihály arkangyal, a délin Szt. István első
vértanú képét találjuk, a szabályoknak megfelelően. Az alsó rész többi ikonja balról jobbra: Mária
gyermekkora, Jézus körülmetélése, A tizenkét éves Jézus a templomban, Jézus színeváltozása, Lázár
feltámasztása, Pünkösd. Az ún. alapképsor (más néven trónusikonok): Szt. Demeter, Keresztelő Szt.
János, majd az északi diakónusi ajtó fölött szeráf, Trónon ülő Mária, Trónon ülő Krisztus király, a
déli diakónusi ajtó fölött szintén egy szeráf, Szt. Miklós, Szt. György. A harmadik szinten a tizenkét
nagyünnep található: Mária születése, Jézus születése, Jézus bemutatása a templomban, Jézus
megkeresztelése, Utolsó vacsora (a királyi ajtó fölött), Feltámadás, Hitetlen Tamás, Jézus
mennybemenetele, Mária elhunyta. A negyedik szinten, a főtengelyben: Mária megkoronázása, ettől
jobbra és balra a tizenkét apostol, a középtengelytől jobbra és balra lévő két-két ikonon kettesével:
Szt. Péter és Szt. Pál, János evangélista és Lukács, majd idősebb Jakab és András, Fülöp és Tamás
apostolok. Az ötödik szinten, a középpontban az Isten szeme, fölötte a Kálvária csoport. A kereszt
négy szára egy-egy medaillonban végződik, ezekben a négy evangélista, a kereszt alatt balról Mária
és Salome, jobbról János evangélista és Longinus százados táblája látható. A lunetta mentén hat-hat
négylevelű lóhere alakú táblán félalakos, nyitott könyvet tartó próféták jelennek meg. A
megrendelők igényét tükrözi, hogy ószláv helyett görög feliratok szerepelnek az ikonosztázon.
Az egri ikonosztáz képeinek sorrendje nagyrészt megfelel a kánoni előírásoknak, de
bizonyos helyeken már a felbomlás jegyei mutatkoznak: pl. a Mária megkoronázása, Krisztus
feltámadása stb. jeleneteken. Az egész ikonosztáz teljesen alkalmazkodik az épületbelsőhöz, és 54
beépített táblaképet hordoz. Az oltár, ill. a trónus különlegessége a Mária koronázása jelenetbe
beépített, ezüst lemezzel domborított Istenanya ikon. Helyén jelenleg másolat található, az eredeti
kép külön műtárgyként került bemutatásra a déli bejárati
105