Görög Örökség Ελληνική Κληρονομιά - H-ellin.com

A miskolci kezdeményezés a legújabb kutatások szerint 1782-ben dokumentált, s ezzel
megelőzött minden magyar várost. A pesti kolónia kérvénye csak később, 1788-ban íródott. 17 A
többségében macedovlach származású miskolci kolónia intenzív családi kapcsolatokat ápolt a
pestiekkel.' 8
A miskolci templom felépítésének kezdete 1782-re tehető, ugyanis a kolónia ekkor vásárolt
egy telket, amit a Helytartótanács jogszerűtlennek tartott. 1783. március 1-én Sztáray Mihály, a
Kassai Kamara adminisztrátora jelentette a Helytartótanácsnak, hogy a miskolci görög ortodox
kereskedők, akiknek engedélyük volt vallásuk gyakorlására, az uradalom tudta és engedélye nélkül
8500 forintért megvásároltak egy telket Mocsári Pál özvegyétől. Az ügy kivizsgálását nehezítette az
a tény, hogy a nem katolikusoknak azokon a helyeken, ahol csak kis kápolnát és papot tartottak,
fizetniük kellett a stóladíjat a helyi római katolikus plébánosnak a keresztelésért, esketésért,
temetésért, stb. abban az esetben is, ha ezeket nem a katolikus pap végezte. Ez utóbbival hamar
megbékéltek, de a telekvásárlási ügy nehezen ment. A templomnak, parókiának és iskolának
egyaránt helyet adó telek megvétele után folytatódott az 1782-ben elkezdett adománygyűjtés. A
telek árát és a templomépítés költségeit levonva a felajánlott összegekből megállapodás szerint a
különbözetet iskolaalapítványra s az árvák nevelésére fordították. Érdekességképp hozzáfűzhetjük,
hogy Miskolcon a lényegesen kisebb számú kompánia nagyobb összeget adott össze, mint a pesti.
Ami a templomépítést és a belső tér kialakítását illeti, három alkalommal készült terv:
1776-ban, 1784-ben és 1785-ben. 19 Az első terv Johannes Michart elképzelése, az ő hosz-szhajós
elrendezésű templomának rajzai fennmaradtak, azokat a miskolci Herman Ottó Múzeum őrzi. A
második terv alkotójának nevét nem ismerjük, ennek lényege a kupolás-centrális elrendezés. Ebből
három rajz maradt meg. Ezt a tervet is elvetették, s így született egy évvel később a harmadik
terwariáció. Erre a végső tervre csak a templom megvalósult külsejéből és a belsőből lehet
következtetni. A harmadik terv készítője ismeretlen, s bizonytalan a kivitelező személye is. A
templom építését Dobrossy
A templom alapkő letételéről Putnik Mózes karlócai metropolita 1785. július 21-én kelt
leveléből szerzünk tudomást. Ebben írja, hogy Evretta Bendella (magyarul Bendella Ferenc)
miskolci pap mellé kirendeli Meletius Michalovics szerzetest, akinek jelenlétében kell az alapkövet
elhelyezni. Azt, hogy milyen elnevezés került az alapkőbe, a templom nyugati főbejárata fölé
elhelyezett kőtábla felirata őrzi: „Ez a Szentháromság temploma. Építését megkezdték 1785-ben II.
József császár és Magyarország királya uralkodása idején, befejezték 1806-ban II. Ferenc császár és
Magyarország királya uralkodása idején, a makedónisi vlach (oláh) testvérek költségén." 21
Az ikonosztáz faragott díszeit Jankovics Miklós készítette valószínűleg 1791. és 1795.
között. 22 Munkásságának csúcspontja a miskolci ikonosztáz, amely az ún. magas ikonosztáz típusba
tartozik, és a teljes diadalívet kitölti, hasonlóan az egrihez, 17 m magas. Jankovics mester az
ikonosztázon kívül elkészítette a kántorszékeket, a Mária trónust és a Püspöki trónust is. A
templomba a katolikus környezet hatására és az építtetők kívánságára szószéket is faragott. A
miskolci templom egyik legfontosabb darabja az ún. Ahtirkai Istenanya ikon, mely a szószék mellett
gazdagon díszített
107