Görög Örökség Ελληνική Κληρονομιά - H-ellin.com
Görög Örökség Ελληνική Κληρονομιά - H-ellin.com
Görög Örökség Ελληνική Κληρονομιά - H-ellin.com
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
BELLAK GÁBOR<br />
<strong>Görög</strong> festők a 19. századi Pest-Budán<br />
A magyar művészetben számos olyan alkotóval találkozunk, akik nem magyar anyanyelvű<br />
miliőből származnak. De vajon fontos kérdés-e a művész származása, az őt kibocsátó nyelvi,<br />
kulturális, etnikai közeg? Valóban másképpen alkot-e egy pesti görög, mint egy pesti sváb, s vajon a<br />
művész származása mennyiben lényeges komponense annak az értéknek, amit az általa létrehozott<br />
alkotás végül is a nemzeti kultúrában, művészetben elfoglal. Valóban befolyásolja-e egy mű értékét,<br />
ha tudjuk, hogy alkotója sváb, szász, tót, szerb, román, zsidó, lengyel vagy éppen görög származású<br />
volt, ha mindeközben a mű létrejöttétől kezdve a magyar kultúra részét képezi, recepciója,<br />
interpretációja a magyar kultúrán belül formálódik meg, s tárgyi mivoltában is a magyar kulturális<br />
örökség részét képezi? Természetesen nem, s még akkor sem, ha olyan eszményi helyzetet<br />
tételezünk föl, melyben a művész nem vándorol, nem váltogatja az általa használt nyelveket, s még<br />
tevékenységének helyszínei sem kerülnek hol egyik, hol másik ország fennhatósága alá. Hát még<br />
mennyire nem a 18-19. századi Közép-Európában, ahol a művészeti élet központjai igazi soknyelvű<br />
és sok-kultúrájú városok voltak.<br />
A származás társadalomtörténeti kérdés, művészettörténetileg pedig csak akkor tűnik<br />
lényeges, értékképző elemnek, ha a származásból adódó kulturális identitás a létrehozott<br />
alkotásokon is reprezentatív módon van jelen. A magyar művészetben jó néhány görög származású<br />
művésszel találkozunk, ám csak kévésükről mondható el, hogy markánsan görög művészetet hoztak<br />
volna létre. Kétségtelen, hogy a hazai görög templomok művészete egyszerre magyar és speciálisan<br />
görög művészet is. Am például a pesti Laccataris Demeter életképes portréfestészetének<br />
értékelésében az alkotó görög származása aligha játszik bármiféle szerepet is.<br />
A görög nő<br />
Mégsem teljesen haszontalan azonban a 19. századi magyar művészet történetének az ilyen<br />
fajta társadalomtörténeti vizsgálata. Minden művész életműve mögött egy sajátos élettörténet is<br />
húzódik. Egy olyan történet, ami asszimilációról, érvényesülésről, sikerről és csalódásokról szól.<br />
Inspiráló vagy céltalan küzdelmekről, a környezet lelkesítő vagy éppen bénító hatásáról,<br />
szokásokról, elvárásokról, s ebben az összefüggésben egyáltalán nem mindegy, hogy kit milyen<br />
szűkebb közösséglegyen az családi, vallási vagy etnikai közösség-bocsát útjára. A magyar festészet<br />
19. századi történetében a görögség több szempontból is lényeges szerepet játszik. A görög<br />
családokból származó alkotók mellett maga a modern görögség, mint téma is ekkoriban jelenik meg<br />
a festészetben. Az etnikai kuriózumok, a bizonyos értelemben egzotikus témák között jelenik meg a<br />
görög ember, s elsősorban a görög nő a 19. századi magyar festészetben. A görög művészeti<br />
tematika egyik fő motiválója a görög népnek az 1820-as években vívott felszabadító háborúja volt a<br />
Török Birodalom ellen. Delacroix megrázó, vagy sokszor csupán egzotikus görög képei ennek az új<br />
görög-kultusznak éppolyan szép példái, mint a Leo von Klenze, Karl Friedrich Schinkel, vagy Carl<br />
Rotmann művészetében megjelenő görög tematika, ami különösen Ottó, bajor herceg görög királlyá<br />
választása után (1832) élénkült meg. De minden politikai aktualitásnál is lényegesebb az az európai<br />
kultúrában egyre növekvő grekofilia, ami Johann Joachim Winckelmann (1717-1768)<br />
művészettörténeti és archeológiai munkássága nyomán az egész rákövetkező évszázad szellemiségét<br />
áthatotta Schillertől, Höl-derlintől, Goethétől kezdve egészen Stefan Georgéig, vagy Arnold<br />
Böcklinig. 1 Az európai<br />
127