Görög Örökség Ελληνική Κληρονομιά - H-ellin.com

va. A szárazföldi és vízi utak metszéspontjában feküdt Pest városa, mely a fellendülő és újfajta
kereskedelem központjává vált. Az 1740-es években Mária Terézia uralkodásának kezdetén Pest
kicsiny és falusias városka volt. „ A mai Belvárost ez volt a régiek egész Pestje egy-egy
körbástyában végződő patkóalakú kőfal ölelte hozzá a Dunához. Széles és mély, de száraz sáncárok
gyűrűzte körül a város falát. Ε falak közé szorítva élte a maga igénytelen életét a régi Pest." ,2 Három
városkapun lehetett bejutni a városba, s az országutak is ide vezettek, s ezeken érkeztek a megrakott
szekerek, a vásárokra igyekezvén. A falon túl keleten és délen szántóföldek, legelők, kertek terültek
el. Az 1740-es években a szántók, legelők jórésze majorokká, szőlőkké és kertekké alakult,
érezhetően, hogy a város gazdagabb lett és immáron tekintélyes külvárosa is keletkezett. Egyre több
legelőt vettek bérbe a görögök. A következő évtizedben már érezhető, hogy a kicsiny város nem tud
bővülni, s az országos vásárok idején egyértelművé vált, hogy nem tudja az idesereglett temérdek
embert befogadni. Ráadásul a pesti parton kötöttek ki a Bécs és Belgrád felől érkező, áruval
megrakott hajók. Ezért egyre égetőbben jelentkezett a város falainak megbontása, illetve új, a
folyóhoz közelebbi területek kereskedelmi célú hasznosítása. Ugyanis Pest városa egyre jelentősebb
gabona-és dohány kereskedelmet folytatott a Dunán Bécs ellátására, továbbá viaszt, gyapjút és
ruhaneműt küldött a Török Birodalomba. A görögök ebben is jelentős szerepet vállaltak, s így vált
legfontosabb behozatali cikké a pamut, dohány, kávé, szőrme, bőr, gyapjú, selyem, vászon. „
Szerencsés földrajzi adottságainak, központi fekvésének és a Dunának köszönheti Pest, hogy a
vásárai olyan népesek és jelentősek voltak. Terményeit és marháját ide hozta a vidék; itt szerezte be
állat-és nyersanyag-szükségletét Bécs és az örökös tartományok kereskedője és gyárosa.
Magyarország és a Balkánországok számára Pest volt az osztrák és német iparcikkek fő
elosztópiaca." ,3 Ennek köszönhetően már az 1770-es években kezd kialakulni egy pesti görögök
közösség. Ezt jól példázza, hogy felvesznek görögöket is a pesti polgárok közé pl. Lepora Anasztázt,
Monaszterli Dömét, Sacellary
Jánost, Mosca Naumot, Derra Anasztázt, Haris Jánost, 1800-ban Nákó Kristófot, 1802-ben
Mannó Demetert, 1820-ban Sina Györgyöt, 1830-ban pedig Lyka Anasztázt. 1745 óta Pesten lakott
és kereskedett Pellenga Konstantin György, s tudunk egy Pellenga testvérekhez köthető
könyvkereskedésről is. Az egyik legjelentősebb kiinduló pont Moszhopolisz városa, ahonnan többek
között a Sina, a Derra és Argiri családok származtak. Kozániból érkeztek a papírkereskedő
Sacellaryk és a gyapotkereskedő Muratiszok is.
Az 1780-as években Argiri Demeter volt a legtehetősebb tagja a diaszpórának, s neki
köszönhető többek között, hogy meg tudták vásárolni azt a telket, és fel tudták építtetni a görög
templomot, mely ma a Belvárosban a Petőfi téren áll. Az egyházközség hálából és további támaszul
őt és Pellenga Anasztázt 14 nevezte ki főgondnoknak, illetve másodgondnoknak. Ε templom
környékén éltek, üzleteltek, s tudjuk azt is, hogy a Váci-utcai Korona kávéház volt az egyik
„törzshelyük" 15 . Vagyoni gyarapodásukat jól példázza, hogy a belváros legdrágább telkein és az
egyre bővülő Pest új területein vásároltak ingatlanokat, illetve építtettek palotákat. A Deák Ferenc
utca' 6 , a Vörösmarty-tér keleti házsora csupa görög ház volt, például a 3-as szám alatt volt Sina
György palotája, a 6-os számú Lyka Demeteré volt, a 4-es számú házban Lepora Anasztáz lakott,
csak hogy a legtehetősebbeket említsük. u A letelepedés 18 magával hozta, hogy felhalmozott
vagyonukat ne csak kereskedelembe, hanem ház-és földvásárlásba fektessék, így járulva hozzá nagy
mértékben Pest és a magyar városok nagy részének fejlődéséhez. Anyagi erejüket jól példázza, hogy
templomokat, iskolákat, kórházakat építtettek, így például Dunaföldváron 1788-ra felépült a
templom, és 1793-ban Dionisziosz Popovic püspök fel is szentelte. Győrben 1727-ben Szent Miklós
tiszteletére emeltek templomot. Hódmezővásárhelyen, Szentesen 1786-ban, Egerben 1792-ben,
Vácott 1793-ban, Békésen és Karcagon 1798-ban, Pesten 1801-ben, Miskolcon 1806-ban,
Gyöngyösön 1809-ben, Kecskeméten pedig 1824-ben történt görög ortodox templom szentelés.
Püspöksége éveiben Szentendrén székelt, később pedig
73