Görög Örökség Ελληνική Κληρονομιά - H-ellin.com

Örököse, Konstantin (élete vége felé Szilárd néven emlegetik) 1844-ben lett pesti polgár, felesége
Sacelláry Mária volt. A kereskedést abbahagyva pénzügyletekkel kezdett foglalkozni, és Pest nagy
adófizetői között tartották számon. Négy lányából hármat görögökhöz adott, a legfiatalabb magyar
arisztokratához, Teleki Gézához ment feleségül. 1879-ben született gyermekük gróf Teleki Pál, a
későbbi kiemelkedő magyar politikus, Magyarország miniszterelnöke, (1920,1939). Zavirasz
György a görögök egyik szellemi vezére Pesten is élt. A kereskedő, író, polihisztor Sziátisztából
származott, s testvére, Konstantin János szintén író volt. 39 1760 táján érkezett magyar területre,
Szabadszálláson, Kecskeméten, Kalocsán és Pesten is tevékenykedett. A piaristáknál teológiát és
filozófiát tanult, képzettségére jellemző, hogy a magyaron és latinon kívül németül, franciául,
olaszul, szerbül, románul is tudott. 40 Az ő nevéhez fűződik a görög művelődéstörténet első
rendszerező életrajzi lexikona, az" Új „Hellász. „Kereskedelmi Szógyűjteményét" és az „Újgörögmagyar
párbeszédeket" nyelvi támasznak szánta a Magyarországon kereskedő görög honfitársainak.
„A magyar Szent Koronáról" szóló értekezése az egyetlen görög munka a Korona szakirodalomban.
Rendkívül gazdag könyvtárát 1804-ben a pesti görög egyházra hagyta azzal a feltétellel, hogy
nyilvános könyvtárként működjön tovább.
A kecskeméti görög közösség a legnagyobb és leggazdagabb volt a vidéki közösségek
között, annak köszönhetően, hogy a közösség kereskedőik bekapcsolódtak az alföldi állatkereskedelembe.
Már 1690 táján érkeztek kereskedők, leginkább Kozáni és Sziátiszta városából. A
Rákóczi szabadságharc (1703-1711) idején a fejedelmet támogatták, aki ezt 1708-ban védőlevéllel
honorálta. 1721-ben már húsz boltban árulták portékáikat, saját bíróságuk és a soraikból választott
esküdtek intézték belügyeiket. Am mindennapjaik a privilégiumok ellenére nem volt túl könnyűnek
mondható. „ A királyi udvar például 1725-től kezdve, hol a német, hol pedig a török árukkal való
kereskedéstől tiltotta el a görögöket. Kecskemét városa pedig a céhek kérésére tagadta meg tőlük az
iparcikkel való kereskedést, hogy bort, földet, és házat vehessenek. Bizonyíték erre többek
között Kecskemét Város Tanácsának 1762. augusztus 21-én készült tanácsi jegyzőkönyvének
következő bejegyzése: "Minthogy az itteni görögöknek jármos ökrök, szőlő és házak tartására soha
semmi jog nem adatott, ezért Rúzsa György házát és szőlejét azonnal eladni tartozik, máskép
azokból ki fog becsültetni." A kecskeméti görögöknek végül is csak az 1820-as években rendeződött
igazán megnyugtatóan a helyzetük, amikor is a város „Széchenyi szellemétől megihletve" a görög
kalmárokat egyenrangú polgárokká tette. 41
„ Vándor kereskedést is folytattak az egész országban. így pl. Pacsu Szofrón 1791-3-ban
Eperjesre, Bártfára, Késmárkra, Egerbe, Pestre, Temesvárra, Debrecenbe kereskedett." 42 Zavirasz
Györgyön kívül a közösség kiemelkedő tagja volt Papajeorju Mihály (1727-1796) is, a pesti, egri,
majd a bécsi görög iskola tanára. Pap Apostol (1778-1850) 1824-29 között az új görög templom
építő gondnoka volt Pacsu Triandaphillel együtt. Leszármazottai maradtak az ortodox egyház
szolgálatában, mint főgondnokok. 43 Híres kecskeméti volt még Kozma Vazul pesti könyvkiadó is,
valamint Pacsu Mihály ügyvéd és bankelnök (1845-1931). Nevéhez fűződik a Népbank palotájának
építése is. 44 Híres volt maga az iskola is, 1793-tól működött az egyház épületében, s igen gazdag
anyag maradt fenn napjainkig: görög tankönyvek, ima-és szertartáskönyvek, ó-és újgörög, illetve
német nyelvtankönyvek, történelmi, számtani és fizika könyvek. Az iskola kereskedelmi oktatást is
végzett, erre utalnak a számtani-és levelezőkönyvek. 1872-ben az iskola megszűnt, de Kallona
György kántortanító 45 haláláig folytatta (1881) a görög nyelv tanítását. Szenvedéllyel gyűjtötte össze
a használaton kívüli görög könyveket, s ápolta ősei hitét. A Rigasz-féle szervezkedésben a görög
fiatalság is lelkesen vett részt. A görög szabadságtörekvések támogatását mutatja az, hogy
Takiadzisz Miklós pesti kereskedő veje, Lászánisz György a görög szabadságmozgalom vezérének,
Ipsilandi Sándornak belső munkatársa lett, és 1821-ben, amikor Ipszilandi seregéből emigráns
sebesültek érkeztek Pestre, a lakosság támogatta őket. A Rigasz féle Társaság mintájára egy pesti
Baráti Társaság is alakult, 1796 körül, lelkesen támogatva a görög szabadságharcot. Rigasz
száműzött vádlott-társai között volt a pesti: Konstantin
77