Görög Örökség Ελληνική Κληρονομιά - H-ellin.com
Görög Örökség Ελληνική Κληρονομιά - H-ellin.com
Görög Örökség Ελληνική Κληρονομιά - H-ellin.com
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Számára készült oltárképe.<br />
Dobozi Mihály és hitvesének története mind irodalmi, mind képzőművészeti földolgozásokban<br />
a 19. század egyik leg-népszerűbb történeti témája volt. 18 Az Istvánffy Miklós<br />
nyomán fönnmaradt történet német nyelvű dramatizált változatai a bécsi Archív című folyóiratban<br />
jelentek meg, a magyar költők közül Kölcsey Ferenc, Kisfaludy Sándor, s Kisfaludy Károly írtak<br />
Doboziról hosszabb-rövidebb költeményt. Laccataris festményének előképe egy 1822-es<br />
rézmetszetet, amelyet Kisfaludy Károly vázlata nyomán Martin Schármer rajzolt, illetve Blaschke<br />
János metszett rézbe, s amely Kisfaludy folyóiratában az Aurórában jelent meg." Kisfaludyt jelen<br />
esetben bátyjának, Sándornak a Dobozy Mihály és hitvese című regéje inspirálta. Kisfaludy Sándor<br />
Dobozijának közvetlen forrása pedig Budai Ferenc 1804-1805-ben megjelent Lexicona volt. A kötet<br />
Kisfaludy Sándor könyvtárában is megtalálható volt, ennek végére a költő be is jegyezte a<br />
földolgozásra alkalmas témákat. Az irodalmi Dobozy-földolgozások közül Kisfaludy Sándoré a<br />
legkidolgozottabb és a legszínesebben megírt verzió. Nem véletlen, hogy Kazinczy Ferenc annyira<br />
el volt ragadtatva tőle, hogy egyenesen nemzeti himnuszunknak szerette volna tudni. "Dobozy<br />
gyönyörű, a' Nemzeti Éneknek pedig óhajtanám, hogy azt a' Magyar úgy énekellye minden reggel és<br />
estve, mint az Angol a' maga God save the Kingjét." írja Pápay Sámuelnak 1822. febr. 13-án.<br />
Másnap, február 14-én pedig így ír Kisfaludy Károlynak: "A bátyád Dobozyja valóban igen szép, a'<br />
Nemzeti Éneknek pedig óhajtom, hogy azt minden Magyar tanulj a-el, 's reggeli és estveli<br />
könyörgése mellett mondja el teljes szívből, teljes lélekből és minden erejéből". 20 A Dobozi-téma<br />
hallatlan népszerűségét annak köszönhette, hogy hőseit Dobozit és hitvesét nemcsak történeti<br />
hősként lehetett értelmezni, hanem egy nagyon izgalmas szerelmi dráma hőseiként is. A magyar<br />
történelem ilyen szentimentális, két-három szereplősre dramatizált jelenetei (hasonlóan pl. Szent<br />
László cserhalmi leánymentéséhez, vagy a szintén sok változatban feldolgozott Zách Feliciántémához)<br />
a 19. század elején jelennek meg a magyar képzőművészetben, nem utolsósorban az<br />
almanach-illusztrációk révén.<br />
Laccatarist, noha sokoldalú és minden műfajban dolgozó festő volt, elsősorban mégis<br />
portréfestőként tartják számon. Ismert portréi más műfajban készült alkotásaihoz képest jóval<br />
magasabb színvonalon állnak. Modelljeit a pillantásuk, fejtartásuk alapján izgalmas és érdekes<br />
személyiségeknek látjuk. A többnyire férfiakat ábrázoló arcképein ápolt, sokszor egészen a divat<br />
túlzásaitól sem mentes alakokat találunk, akiknek kifinomult karaktere, csinos ruházata sajátos<br />
romantikus feszültségben áll a mögéjük festett mozgalmas tájrészletekkel, színes és fantáziadús<br />
felhőalakzatokkal, viharos hatású egekkel.<br />
A szeszélyes és bohém természetű festő részt vett 1848 forradalmában is, a Pilvax<br />
kávéházban hazafias képeket festett, 21 1849-ben Grazban bujdosott, de később hazatért Pestre, s ott<br />
is halt meg 1864 karácsonyán.<br />
Művészileg sokkal egységesebb, s kvalitását tekintve is jelentősebb életmű Sterio Károlyé<br />
(1821-1862). A bánsági Szászkabányán született festő családjának első pesti tagja Georg<br />
129
Change language