Görög Örökség Ελληνική Κληρονομιά - H-ellin.com
Görög Örökség Ελληνική Κληρονομιά - H-ellin.com
Görög Örökség Ελληνική Κληρονομιά - H-ellin.com
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
19 NAGY i. m. 13-15. p.<br />
20 DAVIDOV, Dinko: A szentendrei szerb ortodox templomok. Szentendre, 2005. 23. p.<br />
NAGY i. m. 13-15. p.<br />
22 NAGY i. m. 15-16. p.<br />
23 SZABÓ Krisztina: A Nákosz család története. Budapest, 2005. 20-21. p.<br />
24 Ma Sánnicolau Maré, Románia.<br />
25 23 darabból álló együttes, melynek darabjai aranyból készült tálakat, korsókat, poharakat tartalmazott, s a szakértők az<br />
avarokhoz<br />
köti őket. Az előkerülés körülményeiről ld. ERDéLYl István PATΑΚΥ László: A nagyszentmiklósi "Attila kincs" leletkörülményei.<br />
In: A<br />
Móra Ferenc Múzeum Evkönyve (1968.) 35-45. p.<br />
26<br />
BOROVSZKY Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Budapest, 1912. 547. p.<br />
27<br />
Ld. bővebben a kávéházakról HAUPT Erik: <strong>Görög</strong> kávéházak Pest-Budán. In: Posztbizánci közlemények. II. Szerk.<br />
NAGY Márta.<br />
Debrecen, 1995. 70-76. p.<br />
28<br />
Boráros János görög származását Pásztor Mihály említi először 1940-ben.<br />
29<br />
Ld. bővebben SZEGŐ György HABA Péter: 111 év 111 híres ház. Budapest, 2003.<br />
30<br />
Nákó János festői vénával is bírt, müveit a Magyar Nemzeti Galéria őrzi Budapesten.<br />
31<br />
Mária Terézia 1776-ban közigazgatásilag Magyarországhoz csatolta, s így az ország tengeri kikötőhöz jutott, a tengeri<br />
kereskedelem<br />
fellendül, mivel a várost Triestéhez hasonló kiváltságokkal ruházta fel.<br />
32<br />
A család alapítója Athanáz, és Naum Moszhopoliszból származott, 1784-ben nyert polgárjogot, vászonkereskedéssel<br />
foglalkoztak.<br />
33<br />
1792-ben Haris Jánost felvették a pesti polgárok közé, jóval előbb, mint Nákó Kristófot, Mannó Demetert, Grabovszky<br />
Athanázt,<br />
Sina Györgyöt és LykaAnasztázt.<br />
34<br />
Ld. bővebben VöRöS Károly: Budapest legnagyobb adófizetői 1873-1917. Budapest, 1979.<br />
35<br />
SACELLáRY Pál: F'est-Budai Mozaik. Rajzok a szabadságharc előtti évek Pestjének társasági életéből. Budapest, 1940.<br />
36 Ld. VöRöS i. m.<br />
"Tudunk Lepora Alexanderről, aki mercator volt Pesten, 1809-ben. Anasztázról, aki mercator volt a görög területeken, és<br />
1773-ban felveszik a pesti kereskedők társaságába is. Lásd Pásztor Mihály müvét.<br />
38 Ld. bővebben a családról ABLONCZY Balázs: Teleki Pál. Budapest, 2005.<br />
39 Ld. bővebben HAJNÓCZY Iván: A kecskeméti görögség története. In: Magyar-<strong>Görög</strong> Tanulmányok. Szerk. Moravcsik<br />
Gyula. Kőszeg,<br />
1993.<br />
40 Ld. bővebben Zavirasz életművéről TÓTH, Peter GLASER, Tamás Prelue to a united Europe. Greek cultural presence in<br />
Hungary from<br />
the 10 111 to the 19 th century. Budapest, 2008.<br />
41 RÚZSA György: A kecskeméti görög templom és ikonmúzeum. Kecskemét, 1998. 4. p.<br />
42 HAJNÓCZY í. m. 11. p.<br />
43 Ld. bővebben HAJNÓCZY i. m.<br />
OLBERT MARIANN<br />
A magyarországi görög diaszpóra három legjelentősebb temploma és<br />
ikonosztáza:<br />
az egri, a miskolci és a budapesti<br />
Magyar Törvénytár 1740-1835. Budapest, 1901. 179. p.<br />
2<br />
Nagy Márta: <strong>Görög</strong>ök a Jászkunságban. 23. p. In: A bizánci ikontól a nyugati barokkig, Zuglói <strong>Görög</strong><br />
Önkormányzat, Budapest, 2006. 13-28. p.<br />
3<br />
Magyar Törvénytár i. m. 179. p.<br />
4<br />
Füves Ödön: Adatok az egri görögök történetéhez. 79. p. In: Antik Tanulmányok V./l-2. (1958.) 78-81 p.<br />
5<br />
Bihari József: Fejezetek az egri szerbek és görögök történetéből. 392. p. In: Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve II.<br />
(1956.) 392-<br />
456. p.<br />
6<br />
Bihari József: Újabb adatok az egri szerbek és görögök történetéhez. 573. p. In: Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve<br />
IV. (1958.)<br />
572-580. p.<br />
7 Bérci László: Eger, Rác-templom, TKM 573., Bp. 1998. p. 2.<br />
8 Bihari, 1956. 412. p.<br />
9 HemL. Eger v. ir. 1784. 318. LXIX/b. In: Heves megye műemlékei II. Szerk: Dercsényi Dezső, Voit Pál, Budapest, 1972.<br />
568. p.<br />
10 Heves megye műemlékei II. 567-568. p.<br />
1 Nagy 2006. 51. p.<br />
12 Füves Ödön: Apesti görögök és makedorománok galambpere. 53. p. In: Antik Tanulmányok XVIII./l. (1971.) 52-57. p.<br />
13 Somogyi Árpád: Kunsdenkmaler der Griechischen diasporen in Ungarn. p. In: Etaipeia 121. (1970.) Ρ 53-54.<br />
14 Szt. Naum 830 k. Makedóniában született. Cirill és Metód tanítványa volt. Magyarországon és Miskolcon azért tartozott<br />
a népszerű<br />
szentek közé, mert az itt megtelepedett görög kereskedőknek Naum szülőhelye volt az óhazája.<br />
15 Dobrossy István: Amiskolci templom építéstörténete. Atemplom, mint a hitélet központja. 15. p. In: Amiskolci ortodox<br />
148