Görög Örökség Ελληνική Κληρονομιά - H-ellin.com

Valószínűsíthető tehát, hogy a vlah nyelv a Pindosz-hegységben született és csak a családon belüli
kommunikációban használták, míg a görög a kereskedelem és a hivatalok nyelve volt.
A Bizánci Birodalom bukása után, a török uralom ideje alatt a vlahok Validé Szultán
védelmét élvezték, alacsony mértékű adót fizettek, pásztorközösségeket, hajdúságokat hoztak létre,
fuvarosok, kisiparosok, mesterek és kereskedők váltak belőlük.
A nagy vlah közösségek a XVI-XVII. században alakultak ki Metszovóban, Kallariteszben,
Zagoriban és a mai Koritszához közeli Mosz-hopolisz vagy más néven Voszkopoliszban.
Moszhopoliszban a lakosok száma elérte a 60 ezret, a városnak 22 ortodox temploma volt, itt alakult
meg az Új Platóni Akadémia, valamint 1730-ban az első görög nyomda, ahol az első görög
könyveket nyomtatták. Jelentős vlah közösségek voltak még Budapesten és Bécsben is.
A XVIII. században, a kereskedelem fejlődésével sok makedóniai vlah vándorolt
Oroszországba, Magyarországra, Ausztriába, Szerbiába és az akkoriban félautonómiával rendelkező
Duna-menti fejedelemségekbe, Havasalföldre és Moldvába. (Ez utóbbiak 1859-ben egyesültek és
megalakították a mai Romániát.) Itt a vlahok a fanariótákkal (vagyis Konstantinápoly Fanari
negyedének jeles görög lakosaival) együtt a vezető réteget alkották. A Duna-menti
fejedelemségekben az igazgatás és a Balkánnal folytatott párbeszéd nyelve a görög volt.
A görög ortodox oktatás templomok, iskolák alapításával, görög könyvek kiadásával jelentősen
hozzájárult a helyi lakosság neveléséhez.
Az Oszmán Birodalom felbomlása után, a nemzetállamok kialakulásának időszakában a
vlahok az egész Balkán területén szétszórtan éltek. Nem törekedtek saját nemzetállam kialakítására,
mert sohasem érezték úgy, hogy külön nemzetet alkotnának. Ugyanakkor a jeles vlah családok
minden lehetséges eszközzel
139