Görög Örökség Ελληνική Κληρονομιά - H-ellin.com

nyelvükön végeztek liturgiát. 1788-ban a pesti görögök és macedovlachok elhatározták, hogy
különválnak a szerbektől, és írásbeli beadvánnyal fordultak a Helytartótanácshoz, hogy engedélyt
kapjanak templomépítésre. 25 Ebben leszögezték többek közt hogy 179 család, 620 családtaggal
vállalja a templomépítést, valamint anyagilag olyan jó helyzetben vannak, hogy ez nem okoz
gondot. Sztratimirovics István budai püspök és Putnik Mózes karlócai érsek-metropolita fenntartásai
ellenére a Helytartótanács a vizsgálatsorozat után 1789-ben elvileg hozzájárult a külön templom
építéséhez azzal a kikötéssel, hogy a görögök mellékeljék a költségvetési- és az építési tervet. A
pesti kolónia legtehetősebb tagja, Argiri Demeter 1789-ben többedmagával összeadta az alaptőkét,
hogy árverés útján meg tudják vásárolni a piaristák Duna-parti telkét. A Helytartótanács 1790.
júniusában engedélyezte a templomépítést. Az építési terv és a költségvetés elkészítésével először
Thallherr József építészt bízták meg, de miután az ő tervében épületszilárdsági hibákat találtak, Jung
József pesti építészt bízták meg egy újabb terv elkészítésével, a bécsi görög templom mintájára. 26 Az
új egyházközség elkülönüléséhez a pesti szerbektől hathatós segítséget nyújtott a görög származású
új budai püspök, Dionisziosz Popovic (Popovics Dénes, családi nevén Papa-jannuszisz), aki 1791ben
Sztratimirovics karlócai érsekké való kinevezése után foglalta el a budai szerb püspöki széket.
1791-ben lerakták az alapokat és megkezdődött a templom építése. Mivel az építkezés
hosszasnak ígérkezett, az egyházközség kieszközölte a Helytartótanácstól az engedélyt egy
ideiglenes kápolna létesítésére. Ezt a Galamb utcai kápolnát tíz évig használták. A korabeli
szokásnak megfelelően az egyházközség a templomalapítás emlékére rézmetszetet készíttetett,
amely Szűz Mária elhunytát ábrázolta, mivel az új templom Nagyboldogasszony ünnepének
(augusztus 15.) lett szentelve. A metszeten olvasható felirat szerint az egyházközség elnevezése:
„Pesti görög és vlach testvériség". 27 A görögök és Jung József építész között anyagi ellentétek
támadtak, az építkezés ezért tíz évet vett igénybe. A háromhajós templom klasszicizáló elemekkel
gazdagított copf stílusban 1791-1801 között épült fel.
A templom ikonosztázának faragott díszítéseit Jankovics Miklós készítette 1797. és 1800.
között. A faragványok gyakori motívumai: babérágak, szőlőindák szőlőlevéllel és szőlőfürttel,
akantuszlevelek, csokorba kötött szalagdíszek, urnák és a copf stílus jellegzetes babérfüzérei.
Jankovics a munkával 1800-ra készült el, majd a következő évben megbízást kapott a kántorszékek,
könyöklőszékek, szószék, valamint a kórus famunkálataira. A templomot 1801. augusztus 11-én
szentelte fel Popovic püspök nagy papi segédlettel. A templom első gondnokai (epitropjai): Argiri
Demeter, Nikolaosz Bekella és Anasztáziosz Pelenga lettek. Csak később, a felszentelés után került
sor a templom belső díszítésére, festésre, képek készítésére. Az ikonok megfestésére Anton
Küchelmeister kapott megbízást, aki két segéddel 1804-től valószínűleg 1815-ig dolgozott a képek
elkészítésén. A Petőfi téri templom ikonosztázán olyan nyugati előképpel rendelkező kompozíciók
jelennek meg, melyek nem voltak jellemzőek a magyarországi görögség ikonjaira. Ilyen ábrázolások
találhatók az alapképek (ún. trónusikonok) alatti kisméretű képsorban, mint pl. Jézus a vízen jár stb.
Küchelmeister képei szoros értelemben nem ikonok, hanem „ortodox szentképek". 28 Keleti hatás
csak az ikonosztáz képprogramján érezhető, mert az ötszintes orosz-ukrán ikonosztáz típushoz
tartozik. A magyarországi görög egyházművészet helyzete sajátos, mert nyugati keresztény
környezetbe ágyazott szerb juriszdikciós és egyházművészeti közeg veszi körül.
A sok mezőre osztott ikonosztázon belül az egyes képeknek meghatározott rendje van. Nézzük
azonban először a három ajtót. A középső ajtó, a „királyi", vagy „szent" (néha „paradicsomi") ajtó
azóta létezik, mióta szentélyrekesztőket állítanak fel. A pesti templom esetében is a szokásos
ábrázolás, az Örömhírvétel (Angyali üdvözlet) jelenik meg, Mária és Gábriel arkangyal alakjai alatt
viszont nem a négy evangélista, hanem Mária szülei, Anna és Joáchim, kezében könyvvel jelenik
meg. „Az északi és a déli ajtók arkangyalokat, vagy szent diakónusokat ábrázolnak (mivel liturgikus
109