Görög Örökség Ελληνική Κληρονομιά - H-ellin.com
Görög Örökség Ελληνική Κληρονομιά - H-ellin.com
Görög Örökség Ελληνική Κληρονομιά - H-ellin.com
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Moszhopolisz és más makedón városokból nyugat felé. A görög bevándorlók egyik nagy<br />
hulláma 1718-ban érkezett Magyarországra, amelyet egy még nagyobb követett az 1760-70-es<br />
években. Miután pedig a törökök kétszer is (1769-ben és 1788-ban) lerombolták Moszhopoliszt,<br />
egy újabb, harmadik elvándorlási hullám következett, amely ezúttal főként országon belüli mozgást<br />
jelentett, az elvándorlók más észak-makedón városokban, többek között Sziatisztában, Kozániban,<br />
Vlasztiban telepedtek le.<br />
Ezen időszakban az osztrák hatóságok osztrák állampolgárságot adtak a Monarchia<br />
területére érkezett görög menekülteknek, ezzel helyzetüket jogilag is rendezték.<br />
A menekültek útjának első állomása a Belgrádhoz közeli Száva-parti Zemlény (Zimony) volt, amely<br />
egyben a Monarchia kapuját is jelentette. Zemlényben sok ideiglenesen vagy véglegesen letelepedett<br />
moszhopoliszi családot találunk. Dimitriosz Jeorjiu 1749-ben, Mihail Kazandzisz 1736-ban (ő a<br />
későbbiekben véglegesen Eszéken (Osijek) telepedett le), Mihail Naum 1766-ban, Jeorjiosz Perrusz<br />
1769-ben, a Ruszisz család pedig 1769-ben költözött át. Sok család választotta lakóhelyéül<br />
Belgrádot is.<br />
Az Osztrák-Magyar Monarchia területén a görögök és a görög nyelvű vlachok az ország<br />
különböző városaiban telepedtek le.<br />
A fő gazdasági tevékenységet jelentő kereskedelmen túl a görögök és vlachok fogadók,<br />
kávézók és kifőzdék üzemeltetésével is foglalkoztak. A XVIII. század végén az Osztrák-Magyar<br />
Monarchia területén élő görögök száma tízezerre tehető, akik többsége Makedóniából, Ipiroszból,<br />
Thesszáliából származott, Moszhopolisz, Kozani, Sziatiszta, Szervia, Dojrani, Vojaciko, Monasztiri<br />
és Nausza városokból. Közösségeikben a görög nyelv és az ortodox vallás jelentette a nemzedékek<br />
közötti kapcsolatot. A görög családok idővel társadalmilag is magasabb szintre emelkedtek, s<br />
lakóhelyük gazdasági, politikai és társadalmi életének is fontos szereplőivé váltak. Sokan, mint<br />
például a Szina, Tajkadzi, Armenuli, Nákó, Szakellarisz, Lyka, Dera, Dumsza, Muráti, Haris,<br />
Farakatu, Lyka, Dera, Dumsza, Muráti, Haris, Farakatu, Lepora, Papasz és Bendu családok,<br />
vagyonnal és tekintéllyel járó nemesi címet is szereztek.<br />
Számos városban éltek és dolgoztak görögök, akik jelentős közösségeket alkottak. Szentes<br />
például egyike azon városoknak, ahol kozani és sziatisztai görög kereskedők telepedtek le. 1708-tól<br />
kezdődően Kecskeméten is találkozunk kozaniakkal és sziatisztaiakkal. Itt idővel adómentességet<br />
és önigazgatási jogot kaptak, templomot és iskolát alapíthattak. Eger a XVIII. század második<br />
felében szintén görög kereskedőkkel telt meg, akik bár korlátozottabb önigazgatási joggal<br />
rendelkeztek, de szintén alapíthattak iskolát és templomot. Miskolcon alakult meg 1687-ben a<br />
különleges kiváltságokkal és szintén önigazgatási joggal rendelkező legjelentősebb és legvirágzóbb<br />
közösség, amely a XVIII. század során felépíttette a Szent Naumnak szentelt kápolnát. A<br />
bevándorlók legnagyobb része itt Kozani, Sziatiszta, Moszhopolisz, Vojaciko, Belesz és Nausza<br />
városokból származott. A gyöngyösi görög közösség a XVIII. század elején alakult és az iskola- és<br />
templomalapításra vonatkozó korlátozások ellenére meglehetősen jól fejlődött. Tokajban a görög<br />
bevándorlók a ma is létező híres tokaji bor termelésével és kivitelével kezdtek el foglalkozni. Ők<br />
alkották a legrégebbi -1667-ben alakult - görög közösséget, ún. kompániát, amely önigazgatási<br />
joggal és számos császári kiváltsággal rendelkezett. A kereskedelem központjának számító Pesten a<br />
görög közösség gazdasági tevékenységének köszönhetően olyan nagy vagyonra tett szert, hogy a<br />
magyar nyelvben a görög és a gazdag szavak idővel összefonódtak. Ennek bizonyítéka, hogy<br />
kialakult a „gazdag görögök" kifejezés, valamint, hogy a kereskedőket - bármely nemzetiségűek is<br />
legyenek a magyarok görögöknek nevezték.<br />
1791 -ben megalakult a nagy pesti görög és görög-vlach, vagy - ahogy az a Monarchia<br />
hivatalos irataiban szerepel - macedovlach közösség, 1801-ben pedig felszentelték az Istenszülő<br />
elhunyta templomot, amelyben a kor nagy tudósai, Polizosz Kondosz és Harisziosz<br />
34