Görög Örökség Ελληνική Κληρονομιά - H-ellin.com

etűkkel és latinos us-végződéssel) az Emánuel Papademus név szerepel. A Charis/Szerviczkycsalád
1690-es armális címerképén a sisakdísz szélein két zászló nő ki, közötte két toll ágaskodik,
melyek között egy buzogányhoz hasonló tárgy helyezkedik el, míg a pajzson zöld halmon egy jobb
kezében vélhetően kardot (vagy buzogányt) magasra emelő vitéz áll. Ε tokaji görög Charis-család
tagjai a XIX. században immár charisi előnévvel a Szerviczky-nevet viselték (mivel Szervia
városából származtak) . M
A tokaji görög templom 1962 óta a város tulajdonát képező kiállítási terem. Az egykori
méltó és gazdag berendezésből mára csak a szószék maradt a templomban: ez is pusztán azért, mert
nem tudták leszerelni a falról. Az aljára kiterjesztett szárnyú sast faragtak a kor mesterei, és
ugyancsak sas alakját formázta a mellvédjén lévő könyvtartó is.
A régmúlt tokaji görög világra emlékeztet a görögkeleti templom hátsó, keleti falában
napjainkban is látható síremlék. A 65 esztendős földbirtokos, charisi Szerviczky György 1833.
júniusában hunyt el: felesége, Karátsonyi Anna férjének örök emléket állítva egy gyönyörű vörös
márvány domborművet helyeztetett el 1842. október 15-én. 65
Vác
A városban a török időkben már éltek rácok (szerbek); a görögök később, a XVIII.
században telepedtek le. 66 „ Görögkeletiek"-tő\ egy, a város és a földesúr közötti 1713-ból való
szerződésben esik szó. 67
1733-ban alakult egy kereskedőtársaság, melynek pecsétjén a kereskedők védőszentje, Szent
Miklós látható. Latin felirata a következő: „Sigillum CompaniaeMercantilis graeci ritus non uniti"
(azaz „A görög rítusú nem egyesült Kereskedő Társaság pecsétje"). A görög rítusú fogalmilag
azonos a görögkeleti illetve az ortodox megnevezéssel. Itt azonban a „compania" nem olyan
értelmű, mint a tokajiaké vagy a miskolciaké, ezért nem is kereskedőtársulatnak (érdekvédelmi
szervezetnek), hanem kereskedőtársaságnak (társas cégnek) nevezzük 68 . Működésüket a váci
püspökök, mint földesurak szabályozták 1749-ben, majd 1757-ben. A városban 1760-ban 7 görög
család élt (35 fő), 1765-ben pedig 8 család (47 családtag). Az 1770-71 -es országos összeírás szerint
Vácott 10 görög család lakott. Az 1759-ben elhunyt váci görög kereskedő Tolojani Demeter 1757ben
még tagja volt az ekkor engedélyezett négy váci kereskedőtársaság egyikének. 70 Görög feliratos
síremléke a szentendrei Blagovesztenszka-templom oldalbejáratával szemben állva ennek bal
oldalán látható. A két Tolojani-fivér, Demeter és Tamás közösen rendelkeztek Vácott egy bolttal és
két raktárral. 7 '
A fenti síremlék kapcsán vetődött fel, hogy innen ered a templom másik neve: Grecska, azaz
görög templom. A kérdés bonyolultabb (erről Szentendre kapcsán már néhány összefüggést
megfogalmaztunk), ezért itt is fontos megemlítenünk, hogy van olyan vélemény, mely szerint, amíg
a váciaknak nem volt templomuk, addig Szentendréhez tartoztak lelkipásztori értelemben. 72 A
Helytartó Tanács csak 1791 -ben adott engedélyt a templomépítésre. A késő barokk templom 1793ra
készült el: Szent Miklós tiszteletére 1795 szeptemberében Popovics Dénes budai püspök szentelte
föl. 73
A templom annak az egyemeletes háznak az udvarán épült fel, melyet
Mandzsuka/Mandzuku Athanáz ajánlott fel a parókia céljára. Mandzuku Athanáz sírfeliratát 1942
előtt találták meg a váci temetőben: a nagybátyja lehetett Demetrius Mancsugu (7-1779) görög
kereskedőnek, akinek Vácott is volt egy kis üzlete 1757-ben a váci városháza épületében (később
Szentendrére költözött) 74 . A templom utcájának neve Görög utca. A templom oldalfalában található
Bratovics Péter váci görög kereskedő görög és magyar nyelvű síremléke, melynek magyar nyelvű
szövege a következő:
„Az ember napjai olyanok, mint a széna.
Mint a mezők virága úgy virít.
Ε templom közepén fekszik az Úrban
megnyugodott Isten szolgájának,
Bratovics Péter
kereskedőnek és Vác
polgárának e szent
templom alapítói
egyikének teste. Aki
megélvén 64 évet megnyugodott
1802.
november 3-án."
51